2011.01.14.
Ferdinand Hérold – Sir Frederick
Ashton: A rosszul őrzött lány
(Magyar Állami Operaház
– Magyar Nemzeti Balett)
La Fille
mal gardée, magyarul A rosszul őrzött lány ősbemutatója még
az 1789-es francia forradalmat megelőző napokban volt
Bordeaux-ban, ahol Jean Dauberval társulata vitte színre. Zenei
anyaga az eredetihez képest jelentős mértékben változott: az
1792-ben született és 1833-ban elhunyt, a párizsi opera számára
számtalan dalmű és 6 balett zenéjét szerző Louis Joseph
Ferdinand Hérold is módosított rajta, az általa komponált
muzsikát játszották hosszú éveken keresztül. Legalaposabban
még a múlt században a Royal Balett számára John Lancbery
dolgozta át. Ezt a változatot 1960. január 28-án a Covent
Garden Opera premierjén hallhatta először a londoni közönség.
Hérold zenéjéből Lancbery kihagyott jó pár neki kevésbé
tetsző részletet, ugyanakkor beemelt közismert Handel, Mozart,
Donizetti és Rossini-dallamot, például ez utóbbi szerzőtől a
Sevillai borbély nyitányát. Sir Frederick Ashton az angol
balett „szülőatyja”, akinek ars poeticája szerint a táncművészet
legfőbb feladata, hogy a zenét lefordítsa a mozgás formanyelvére,
és mindezt magasabb rendű szépséggel meg éltető, meleg
humorral fejezze ki.
A
rosszul őrzött lányt londoni bemutatója után nem sokkal később
már színre vitték hazánkban is, 1971 márciusában volt az első
előadása az Erkel Színházban. Balettművészetünk meghatározó
nagy egyéniségei, köztük Fülöp Viktor, Róna Viktor, Orosz
Adél és Sipeki Levente táncolták a főbb szerepeket. Ez változó
szereposztásban egészen 2007-ig, az Erkel Színház bezárásáig
ment, azóta viszont nem láthatta a közönség. Ezt a produkciót
változatlan formában – ugyanazokkal a díszletekkel és
jelmezekkel - vitték színre az Operaházban 2010. november 27-én.
A színpadra állító balettmester Jane Elliott és az az
Alexander Grant, aki az ősbemutatón a félnótás Alaint táncolta.
Grant azért kíséri kitüntető figyelmével a földgolyó bármely
pontján játszott Rosszul őrzött lányt, mert Frederick Ashton
őrá hagyta a darab előadói-kiadói jogait, ezért rajta tartja
a szemét minden egyes felújításon. Van min őrködnie, hiszen
jelenleg is a világon közel negyven balett-csoport tartja műsorán
A rosszul őrzött lányt.
Hérold
és Ashton balettjának
a cselekményét egyetlen kissé hosszú, mellérendelő mondatba
bele lehet sűríteni: Simone, a gazdag özvegyasszony az igencsak
mutatós leányát, Lise-t a másik tehetős özvegyember fiához,
a szellemi fejlődésben kissé visszamaradt, az esernyőjéhez
foggal-körömmel ragaszkodó Alainhez akarja feleségül adni,
csakhogy ez az okos és elbűvölő leányzó a szegény, de jó
kiállású Colas-t szereti; a fiatalok azonban túljárnak az öregek
eszén, anyai áldással végül összeházasodnak. Ez roppant vidám
történet, különösen a habókos Alainen és a szigorúnak és
rendíthetetlennek látszani akaró mamán lehet felhőtlenül
kacagni. Az egész előadást átjárja az a fajta megfoghatatlan,
gyermeki báj, valamint aranyló derű és kedves humor, ami a
mindenféle kemény, tankos-romantikus történetekhez szokott hétköznapjainkból
rendkívüli módon hiányzik, és amire oly nagy szükségünk
van, mint egy falat kenyérre. A produkció fényét emeli még a
feldíszített kocsit húzó, élő póniló többszöri átsétálása
a színpadon. Ennek a kezes kis jószágnak a feltűnése nem csupán
a gyerekek, de a felnőttek arcára is boldog mosolyt varázsol.
Szívmelengető látni a tyúkudvar engedelmes lakóit, élükön
a harcias kakassal, aki bizony nagyúr a saját szemétdombján. A
fapapucsos tánc most is osztatlan elismerést arat a nézők között.
A
Nemzeti Balett társulata kitesz magáért, és minden dicséretet
megérdemel. Simone „szoknyaszerepét” Bajári Levente kellő
eréllyel és marcona következetességgel személyesíti meg. Lányát,
a boszorkányos ügyességű és furfangú Lise-t Radinya Dace úgy
jeleníti meg, ahogyan az ilyen eszes leányzót elképzeljük: ügyesen
és alapos körültekintéssel harcol a szerelméért. A szépfiú
Colas-t alakító Bakó Máté pedig olyan, amilyennek a hősszerelmesnek
lennie kell: epekedőnek és minden akadályt legyőzőnek. A leghálásabb
szerep természetszerűen a mulya, kótyagos és hoppon maradt
Alainé. Katona Bálint brillírozik ennek az eszement karakternek
a megjelenítésében. A szoknyák után még igencsak megforduló
Thomas gazdát Nagyszentpéteri Miklós alakítja. A csirkéket Séra
Mónika, Antal Tünde, Dienes Ilona és Szűcs Ildikó, a kakast
Banka Viktor táncolja. A fapapucsos táncot pedig Somorjai Emese,
Pisla Artemisz, Bacskai Ildikó és Carulla Jessica adja elő. Az
Operaház zenekarát Szennai Kálmán vezényli. Felülmúlhatatlan
örömben és lelket frissítő élményben van annak része, aki
megnézi A rosszul őrzött lány felújítását. Megerősíti az
embereket abban a hitükben, hogy van még magasabb rendű érték
a világban, és akad olyan előadás, ami ezt bizonyítja.
Dr. Petővári Ágnes
|