vissza a főoldalra

 2011.01.21. 

Vagy magyar, vagy rendőr

A kettős állampolgársággal rendelkező szerbiaiak nem dolgozhatnak a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó munkakörökben, közölte néhány nappal ezelőtt Ivica Dačić belügyminiszter. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője szerint az alkotmány értelmében mindenkinek joga van a munkához, és egyetlen korlátozás sem olvasható ezzel kapcsolatban a szerb állam alaptörvényében. Pásztor István a VMSZ nevében bejelentette, hogy megpróbálják kieszközölni a rendelkezés módosítását. Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy hasonló kikötéseket több demokratikus állam is megfogalmazott.

 A rendelkezés természetesen a vajdasági magyarokat is érinti, főleg most, amikor folyamatban van a könnyített honosítási eljárás. Dačić mindenkit biztosított arról, hogy a szerb kormány nem kifogásolja a vajdasági magyarok kedvezményes honosítását, a kettős állampolgároknak ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik lesznek Szerbiában, mint eddig is, mindössze nem vállalhatnak munkát a belügyi szervekben.

 A szóban forgó rendelkezést a rendőrségről szóló törvény tartalmazza, magyarázta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője. Varga biztos benne, hogy ez a rendelkezés nem a vajdasági magyarok vagy bármely más nemzeti kisebbség ellen irányul.  

– Tudtommal a gyakorlat ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban országonként változik. Némely államok a kettős állampolgárságot is tiltják, mások pedig a kettős, hármas, akár négyes állampolgárságot is elfogadják. Ugyanilyen változó a gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy a kettős vagy többes állampolgársággal rendelkező személyek munkát vállalhatnak-e az adott ország belügyi szerveiben – összegezte Varga. Hozzátette: ennek ellenére a szóban forgó rendelkezés kapcsán mindenképp aggályok merülnek fel. Az alkotmány értelmében mindenkinek egyenlő joga van a munkához, erősítette meg Varga.  

– Az alkotmány nem tartalmaz olyan kötelezettséget a jogalkotóra vonatkozólag, hogy a kettős állampolgárokat ilyen értelemben hátrányos helyzetbe hozza. Nem állítom, hogy a rendőrségről szóló törvény alkotmányellenes. A témát alaposan körül kell járni, akkor lehet érdemben nyilatkozni. Azt is ki kell vizsgálni, hogy ez a rendelkezés miért került a rendőrségről szóló törvénybe. Ez a rendelet egyébként nem a mi mandátumunk ideje alatt került elfogadásra. Az biztos, hogy számunkra nem elfogadható ez a korlátozás, mivel közvetlen módon hozza hátrányos helyzetbe a vajdasági magyarokat. Úgy gondolom, hogy a VMSZ testületei hamarosan körbejárják a kérdést – nyilatkozta Varga.

 A VMSZ parlamenti képviselője szerint szinte lehetetlen, hogy bárki is ellenőrizze a polgárok kettős állampolgárságának meglétét. A világ bizonyos országai biztosan kiadják állampolgáraik listáját, Magyarország viszont nem tartozik ezen államok közé, szögezte le Varga.

 – Erről akkor volt szó, amikor a szlovákiai magyarok kettős állampolgársága kapcsán felmerültek a mindenki számára ismeretes nehézségek. Magyarország biztosan nem ad ki adatokat állampolgárairól. Bizonyos véletlenek folytán fény derülhet valaki kettős állampolgárságára, de a rendszer nem tudja ellenőrizni ennek meglétét. Arra azonban gondolni kell, hogy aki a belügyi szervekben pályázik munkahelyre, annak az állampolgárságáról is nyilatkoznia kell. A valótlanságot állító pályázó bűncselekményt követ el – részletezte Varga.

 Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta lapunknak, hogy a rendőrségről szóló törvényen kívül a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökségről szóló jogszabály is tartalmaz hasonló korlátozást. Más országokban szintén léteznek hasonló korlátozások, magyarázta Korhecz.

 – Az állami érdekek védelme általában megköveteli, hogy a szóban forgó szervekben dolgozó személyek csak az adott ország állampolgárai legyenek. Több demokratikus állam is hasonló kikötéseket határozott meg törvényeiben. Ennek alapján nem mondhatjuk, hogy az említett szerbiai jogszabályok összeegyeztethetetlenek a jogállamiság normáival. Persze azt is tudni kell, hogy bizonyos országokban nincsenek ilyen korlátozások. Azoknak a vajdasági magyaroknak, akik a rendőri vagy az állambiztonsági pálya irányába elkötelezettek, valóban választaniuk kell a szóban forgó munkahelyek és a magyar állampolgárság között. Szabadságuk emiatt nem szenved csorbát, hiszen szabadon dönthetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy az esetleges választás csupán a magyarság töredékét érinti. Már csak azért is, mert a vajdasági magyarság több mint a fele valószínűleg nem is fogja igénybe venni a honosítás lehetőségét. Másrészt pedig a magyarságnak csak nagyon kis töredéke gondolkodik azon, hogy a rendőri pályát választja – nyilatkozta Korhecz.

 Az MNT elnöke hozzátette: továbbra is érvényes a vajdasági magyar politikum felhívása, hogy minél több magyar helyezkedjen el a különböző állami szervekben, így a rendőrségnél is. Az a jó, ha egy állam rendvédelmi hatóságai és fegyveres testületei tükrözik az állam nemzetiségi összetételét, szögezte le Korhecz.

 Első látásra úgy tűnik, hogy a kisebbségek – így a vajdasági magyarok is – hátrányos helyzetbe kerülnek a rendelkezés miatt, abból viszont, hogy valaki vajdasági magyar, még nem következik az, hogy kettős állampolgár, abból pedig, hogy valaki szerbiai szerb, még nem következik, hogy csak Szerbia állampolgára, hangsúlyozta Korhecz.  

– A Szerbiában élő szerbek közül is több tízezren rendelkeznek más ország állampolgárságával. Tehát őket ugyanúgy sújtja ez a korlátozás. Azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar állampolgárság megszerzése nem kötődik az etnikai hovatartozáshoz. A könnyített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar állampolgárságú felmenőt követeli meg a honosításhoz, illetve a magyar nyelv ismeretét, és nem a magyar nemzetiséget. Tehát magyar állampolgárságot szerezhet minden őshonos vajdasági szerb, aki beszél magyarul, vagyis őket is érinti a törvény. Összegezve: nem állíthatjuk, hogy diszkriminatív rendelkezésről lenne szó. Az MNT egyelőre nem tervezi követelni a szóban forgó törvények módosítását. Ugyanakkor hozzátenném, hogy amennyiben a magyar lakosság részéről felmerül egy ilyen igény, akkor természetesen ebben az ügyben is képviseljük a közösség érdekeit és megpróbáljuk kieszközölni a jogszabályok módosítását – foglalta össze Korhecz.

 A VMSZ most elemzi a különféle ezzel kapcsolatos jogszabályokat. Pásztor István pártelnök elmondása szerint eddig a következő megállapításra jutottak:

 – Szerbiában lehet köztársasági elnök az a személy, aki kettős állampolgársággal rendelkezik. Ezen felül ügyész, bíró, hivatásos katona is lehet kettős állampolgár. A belügyi törvény eddigi elemzései arra utalnak, hogy a belügyet, a rendőrséget illetően ez nem így van. Mindezt nagyon furcsának tartom. Az még elképzelhető, hogy a belügyi szerveken belül bizonyos szolgálatokban különböző indokokat mérlegelve nem alkalmaznak kettős állampolgárokat. Ha viszont az ügyész, a bíró, vagy a köztársasági elnök rendelkezhet kettős állampolgársággal, akkor nem értem, hogy egy rendőr miért nem. A szóban forgó rendelkezésnek semmiféleképpen nem szabad elriasztó jelleget betöltenie a kettős magyar állampolgárság igénylése során, ezért a szóban forgó jogszabályokat meg kell próbálni módosítani. Mi éppen elemezzük az erre vonatkozó jogszabályokat. Tudnunk kell, hogy melyik törvényben pontosan milyen rendelkezések szerepelnek, és hogy milyen irányba kell lépéseket tennünk azért, hogy a részarányos foglalkoztatás elvét ne érje kár.

 Ha a korlátozás megfogalmazása valóban olyan széles, mint ahogyan az első elemzés után tűnik, akkor valóban indokolatlan, vagy ha úgy tetszik, diszkriminatív rendelkezésről kell beszélni, jelentette ki Pásztor. Hozzátette: jelenleg nem a minősítés, hanem a lehetséges mozgástér kijelölése és a dolgok normális keretek közé terelése a legfontosabb.