vissza a főoldalra

 2011.01.21. 

Krisztus az egyetlen hatalom számunkra

 „Nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk. A magyar soros elnökség nem tehet önhitté minket, sokat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Ha viszont mi magyarok meg tudunk békélni Istennel, magunkkal és egymással, akkor bátran és büszkén állhatunk Európa elé európaiként” – mondta Bölcskei Gusztáv püspök vasárnap este. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Budapesten a Fasori Református Templomban mondott köszöntőt a világ keresztyéneit egy közösségbe hívó Ökumenikus Imahét magyarországi megnyitóján. Az ökumenikus istentisztelet egyben a soros magyar EU-elnökség egyházi megnyitó ünnepsége is volt. Az istentisztelet liturgiájában az Ökumenikus Tanács tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai vettek részt: igét hirdetett Gáncs Péter evangélikus püspök, illetve szentbeszédet mondott Erdő Péter bíboros-prímás.

 A keresztyének egységéért tartott Ökumenikus Imahéten idén világszerte a jeruzsálemi első keresztyén egyház eredetével foglalkoznak, január 16–23. között. Az imahét alapigéjét az Apostolok Cselekedeteiből választották ki: „...kitartottak az apostolok tanításában ...” A hét ünnepélyes megnyitása vasárnap este zajlott le Budapesten, a Fasori Református Templomban és ez az istentisztelet egyben a magyar soros EU-elnökség egyházi megnyitó ünnepsége is volt.

 „Isten hozott mindenkit az imádság házába, az imádság órájára. Az imádság különleges műfaj, nagyon egyedi emberi sajátosság és lehetőség. Az ember imádkozhat saját magáért, és ez nem önzés, hanem annak megvallása, hogy önmagától nem képes mindenre. Imádkozhat a barátaiért és az ellenségeiért, egyházáért, nemzetéért, politikusokért, Európáért, a világ minden népéért és a teremtett világért. Mert mindegyik imádságban benne van az a motívum, hogy mindenkinek szüksége van arra a dimenzióra, ami csak az imádságban nyílik ki. Ezt tesszük most is, az Ökumenikus Imahét ünnepi megnyitása alkalmából. Összegyűlnek azok, akik úgy tekintenek magukra, mint Krisztus követeire ebben a világban” – köszöntötte az egybegyűlteket Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

 Bölcskei Gusztáv köszöntőjében kiemelte: „Nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk, a magyar soros elnökség nem tehet önhitté minket, sokat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Nem evidencia, hogy mi magyarok demokráciában élünk, fiatal, törékeny jogállam a miénk, a demokratikus értékek, intézmények védelme mindennapos kihívás. Ez a hatalom akkor lesz erősebb, akkor nézhet szélesebb horizontok elé, ha az ember céljait helyezi a maga céljai fölé. A cél, a feladat nem lehet más, mint az emberséges mérték megtalálása, megtartása és megtartatása.”

 A református püspök szerint az egyházak helyzete és szerepe sem evidens. Ahogyan azt elmondta, a keresztyénségnek dialógusban kell állnia az állammal, a társadalom más szellemi irányzataival, az egyházak családján belül pedig őszinte, ökumenikus párbeszédre van szükség. Végül kiemelte, hogy a társadalmi szolidaritás, és az erkölcs sem magától értetődő. „Csak az a közösség mondhatja el magáról a fentieket, amelynek tagjai képesek felmutatni az egymásért cselekvés önkéntes és önzetlen alapon működő formáját. Csak az a közösség képes önkéntesen szolgálni, amelyik szabad, amelyik pedig valóban szabad, felismeri a szabadságban rejlő lehetőséget."

 Az istentiszteleten Gáncs Péter, evangélikus elnök-püspök hirdetett igét a Mt 5,21–26 alapján. „Az Ökumenikus Imahet nem kegyeskedés, hanem tekinthetjük egyfajta kommunikációs gyakorlatnak, méghozzá 3D-ben, azaz három dimenzióban. Szent alkalom ez, álljunk meg legalább néhány percre, hogy újra beszélő viszonyba kerüljünk önmagunkkal, útitársainkkal, és Istennel – emelte ki Gáncs Péter „az Isten országának alkotmánya”, a Hegyi beszéd alapján. – Van mit rendeznünk ezen a héten, és bőven akad rendeznivalónk a következő félévben, amikor e nagy család, az Európai Unió közös dolgait fölvállalhatjuk. Éljünk a kapott kegyelmi idővel, a bevallható múlt, a békés jelen és a szelíd jövő reménységében.”

Isten többdimenziós megbékélésre és a másik befogadására hívott, mert csak így lehet egészségesen látni a múltat, a jelent és a jövendőt. Az evangélikus püspök József Attila A Dunánál című versét idézve hozzátette: „Mai magyarok, ragadjuk meg az útonlét idejét, amíg a bírót gyermeki bizalommal Atyánknak szólíthatjuk!”

  „Az imádságban való egység az összes keresztények között már megvalósulóban van. Különösen ilyenkor, az egységünkért hirdetett imahét során. Ugyanabban a Krisztusban hiszünk, ugyanahhoz a Krisztushoz imádkozunk, vagy az ő nevében fordulunk a mindenható Atyához. Felemelő érzés és egyben nehéz felelősség egymást tisztelve és szeretve fáradozni a teljes egységért hűségben az apostolok tanításához és kitartva az imádságban" – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. „Elöregedő és gazdasági gondokkal küzdő hazánkban, és Európában is igen nagy szükség van a közösség érzésére és cselekvő megnyilvánulására. A szolidaritást az Európai Unió alapvető értékei között szokás emlegetni. Valóban sorsközösségben vagyunk egymással. Az erősebbnek segítenie kell a gyengébbet, de főleg közösen kell szembenéznünk a világ és a történelem alakulásából fakadó kihívásokkal – mondta a bíboros, majd hozzátette: Adja Isten, hogy a most következő fél év, a magyar elnökség időszaka földrészünk népeinek közösségét erősítse, hozzájáruljon az alapvető emberi értékek, az élet, a család, az emberi méltóság szolgálatához, a kisebbségek, a különböző nyelvi, etnikai, vallási csoportok megbecsüléséhez és elfogadásához, és így a szolidáris szeretet növekedéséhez és mindannyiunk erősödéséhez.”

A világszerte több mint száz éves és hazánkban is több évtizedes hagyománnyal bíró imahét bibliai mottóját az idén a jeruzsálemi keresztyén közösség az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvből vette: „Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2,42) Ezzel az imahét „hitbeli utazásra” hívja Krisztus népét. Egyben megújulást remél azáltal, hogy abba a történelmi és lelki miliőbe vezet, amelyben Krisztus evangéliumának népe teljes közösségben ápolta a hitet és a testvériséget.

 A szeretetlenekért, az egység hiányáért, és a szombat éjjeli diszkópánikban elhunyt három lány családjáért, és azért könyörgött Fabinyi Tamás evangélikus püspök bűnvalló imájában, hogy irányt tudjon mutatni az egyház az értékvesztett időkben. A bűnvalló imádság után a résztvevők a béke jelével, kézszorítással köszöntötték egymást. Isten gondviseléséért adott hálát imádságában Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára, és azért, hogy az evangélium Európába is eljuthatott, és hazát adott a magyarságnak a Kárpát-medencében, de egyben a mennyek országában is. Könyörgött az elhibázott európai döntésekért, de hálát adott az igazságosság, a béke és a méltányosság törekvéseiben közölt kegyelemért, a magyarság történelmi szerepéért, és kitartásért, valamint bölcsességért könyörgött a soros EU-elnökség félévére, amely, mint mondta, „áldást és békességet hozó idő lesz”. Az istentiszteleten szolgált Szabó István dunamelléki református püspök is.

 Az alkalom végén a MEÖT tagegyházainak püspökei és a meghívott külföldi vendégek kérték Isten áldását az imahét folytatására. Az eseményen részt vett a kormány több képviselője is, többek között Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) vezetője, Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdazdaságért felelős államtitkára, Győri Enikő, a Külügyminisztérium (KÜM) európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Ódor Bálint, a KÜM EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szászfalvi László, a KIM egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára.