vissza a főoldalra

 2011.01.21. 

Zuschlag nem filozófus

A félmilliárd forintos filozófusok: Vajda Mihály, Heller Ágnes és Radnóti Sándor szabadlábon, Zuschlag bekasztlizva.

A napokban kezdődött el a Zuschlag-per másodfokú tárgyalása. Zuschlag, a bácskai sváb gyerek, most felfüggesztett MSZP-tagságú egyén azért ül már hosszú évek óta, mert rábizonyították, hogy hetven-nyolcvan millióját bűnszövetségben szerezte meg és tulajdonította el, illetve fordította bűnszövetségi célokra. Az összegből 50 milliót meg akart téríteni valaki, de ezt a bíróság nem fogadta el, a pénzmosás gyanújára hivatkozva. Most majd a másodfokon eldől, mi van még a rovásán Zuschlagnak. Vagy az, hogy azért van bekasztlizva, hogy ne legyen szabadon.

A filozófusokkal más a helyzet: azok azért vannak szabadlábon, mert védett személyek, és nem lehetnek bekasztlizva. Egyébként sok az érdekes hasonlóság. A Zuschlag-ügy 70 milliós, a filozófusoké sokkal több, de bűnszövetkezet még nincs bizonyítva. (Lehet, hogy nem is lesz.) Ha a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetében eltűnt vagy felosztott, a filozófusok és a filozófus mispóche – ez a Népszava egyik véletlenül nem üresen hagyott oldaláról átemelt jiddis kifejezés, amely magyarul családi pereputytyot, vagy valami olyasmit jelent – szétosztott összegek bűnszövetség-szerűsége bebizonyosodik, az az egész elmúlt húsz év bűnszövetségben való elkövetését jelentené. Nem az a baj, hogy a filozófusok sokkal többet raktak zsebre, mint Zuschlagék, hanem az, hogy az a rendszer abszolút csúcsán történt.

Ellenük még csak feljelentés van, az is inkább csak beígérve.

A filozófusok sokkal többet, de mindenekelőtt rendszerszerűbben pályáztak ki az államkasszából, mint amennyi Zuschlagnak egyáltalán eszébe jutott ott lent, a Bermuda háromszögben. Vajda Mihály, Heller Ágnes és – ki tudta eddig, hogy ő is filozófus – Radnóti Sándor nagyjából háromszor kilencven milliót oszthatott szét saját maga és a mispóche között, de ez még nincs is feljelentve, mert csak az intézet előző vezetője és utóda, akik össze is vesztek, csak hetvenmillió szabálytalan kihelyezéséért vannak feljelentve.

A bűnszövetkezet ebben az esetben kétségtelen tény, viszont az elkövetők nem bácskai sváb gyerekek, hanem olyanok, akik jiddisül pofozkodnak – és talán a filozófiai traktátusaikat is úgy írják. Képzeljük már most a helyükbe Kantot. Írja a tiszta ész kritikáját (Kritik der gültigen Vernunft), és közben azon filózik, hogyan tudná megcsapolni a porosz uralkodót. Ez nem megy. A filozófusok közül igazi tarhás csak az ő alapemberük, Marx volt.

Ez a filozófusbotrány az elmúlt korszak legjellemzőbb Aczél-esete. Volt itt valami konfliktus, politikai, gazdasági, kulturális helyzet, amikor nem ezeké a filozófusnak nevezett személyeké – és közgazdász leágazásaiké – volt

a végső szó, amikor nem ezek a bűnszövetségek terítették a szőnyeget a magyar és keresztényellenes, népirtó intézkedések alá? S most kiderül, hogy szavanként milliókkal fizették őket? Birtokolta itt más az észt, mint ezek?

A Zuschlag-ügy ehhez képest apróság. Ez a botrány mutatja ki az elmúlt évtizedek lényegét, csalását, hamis történelmét a legszemléletesebben. És lehet, hogy még ez is csak a jéghegy csúcsa?

Csurka István