|
 2011.01.28.
Kálvin három újszövetségi kommentárjával
újraindult a Parókiális Könyvtár
„A
Református Egyházi Könyvtár sorozat régi és régen
megszakadt vállalkozása volt egyházunk szellemi életének.
Ideje, hogy korszerűbb keretek között, több mint negyvenévi
szünet után újrainduljon” – írja Bogárdi Szabó István püspök
a Parókiális Könyvtár újabb kötetének ajánlójában. A
sorozat részeként Kálvin újszövetségi bibliamagyarázatait
adják ki, előreláthatóan tizennégy kötetben, egységes
megjelenéssel. Idén Az apostolok cselekedeteinek magyarázata két
kötetben, valamint A rómaiakhoz írt levél és A zsidókhoz írt
levél kálvini kommentárjai juthatnak el a gyülekezetekhez.
A tervek szerint a sorozat részeként 2013 végéig a többi
újszövetségi kommentár, 2014-ben pedig az Institutio
jegyzetekkel ellátott, új fordítása jelenik meg a Kálvin Kiadó
gondozásában.
A Zsinat 2007-ben határozatba foglalta az évtizedekkel
ezelőtt leállt Református Egyházi Könyvtár, közkeletű nevén
a Parókiális Könyvtár-sorozat folytatását. A sorozat kötetei
a Kálvin Emlékévekhez kapcsolódóan jelennek meg a következő
években.
A Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának döntése
értelmében a magyarországi református gyülekezetek jelképes
összegért, a teljes ár tíz százalékáért kaphatják meg a
Parókiális Könyvtár köteteit. A gyülekezetek és intézmények
2010. július 31-ig igényelhették a sorozatot. Az MRE központi
költségvetése által biztosított rendkívüli kedvezmény célja,
hogy minden gyülekezetbe eljusson a teljes sorozat, de természetesen
bárki megvásárolhatja az egyes köteteket.
A Parókiális Könyvtár több mint százéves kezdeményezés,
amely éppen Kálvin János kommentárjainál állt meg néhány
évtizeddel ezelőtt. Az 1881-ben megalakult egységes magyar
református egyház létrejöttével fölvetődött a közös örökség
további ápolásának feladata is. Erre hozták létre a
hivatalos nevén Református Egyházi Könyvtár-sorozatot, amely
Parókiális Könyvtár néven terjedt el a köztudatban. A
sorozatban több mint húsz kötet jelent meg.
„Célként tűzték ki, hogy a Parókiális Könyvtárral
azoknak a fiatal vagy szerényebb körülmények között élő
lelkészeknek is könyvek álljanak rendelkezésére, akik nem
biztos, hogy tudtak volna erre költeni” – mutatta be a kezdeményezés
egykori indulását Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a Kálvin
Emlékbizottság elnöke. Előre kiadott terv szerint, egyeztetve,
az akkori öt teológia legkiválóbb tanárai, egy-egy kérdés
iránt elkötelezett lelkipásztorok, illetve világiak vállalták
a kötetek megírását.
„Ha az ember belép bármelyik Kárpát-medencei lelkészi
hivatalba, biztosan találkozik a sorozattal – mondta Márkus
Mihály. – A református
egyház egységes lelkiségének megtartásában nagy szerepe volt
ennek a sorozatnak, amelyet az egyházközségek évi előfizetéssel
rendeltek meg.”
A második világháború
után is adtak még ki köteteket, bár már egyszerűbb külső
megjelenéssel. A sorozat utolsó darabja, a Zsidókhoz írt levél
kálvini magyarázata 1965-ben látott napvilágot. Ez a határon
túli gyülekezetekhez már nem jutott el.
A Kálvin Emlékbizottság
2006-os megalakulása óta biztos volt, hogy megjelentetik Kálvin
újszövetségi kommentárjait. Ennek a formája pedig a Zsinat döntése
után vált egyértelművé.
„A Kálvin Emlékbizottság
úgy döntött, a Kálvin Emlékévekben folytatjuk ezt a
sorozatot, hogy Kálvin összes újszövetségi kommentárja elérhető
legyen magyar fordításban – hangsúlyozta Galsi Árpád. –
Ha a sorozat minden magyar református parókiára eljut, akkor
ott a kálvini örökség két legfontosabb elemével, az
Institutióval és a ma is használható újszövetségi kommentárokkal
gazdagodnak.”
A sorozat részeként
Kálvin újszövetségi bibliamagyarázatait adják ki, előreláthatóan
tizennégy kötetben, egységes megjelenéssel. Az apostolok
cselekedeteinek magyarázata két kötetben, valamint A rómaiakhoz
írt levél és A zsidókhoz írt levél kálvini kommentárjai már
útban vannak a gyülekezetekhez. Az előbbiek még 2010 végére
készültek el, 2011-ben újabb négy konmmentárral bővül a Parókiális
Könyvtár.
A tervek szerint a
sorozat részeként 2013 végéig a többi újszövetségi kommentár,
2014-ben pedig az Institutio jegyzetekkel ellátott, új fordítása
jelenik meg a Kálvin Kiadó gondozásában.
„Bízunk
benne, hogy ha sikeresen újraéled a sorozat, akkor az egymást váltó
nemzedékek újra és újra meg fogják találni a korábbi köteteket,
és újabbakkal folytatják majd. A cél most is az, mint korábban,
hogy a sorozat a lelkipásztori állásban egymást váltó lelkészek
részére a parókiákon álljon rendelkezésre, ne kelljen nekik
ezekért a kötetekért könyvtárba utazni” – fogalmazott Márkus
Mihály, a Kálvin Emlékbizottság elnöke.
Azok a gyülekezetek, amelyek rendeltek a sorozatból, 2010
karácsonyán már hozzájuthattak az első kötetekhez. A Zsinat
már meghozott döntése értelmében az egyházközségek
kilencven százalékos kedvezménnyel kapják meg ezeket a köteteket.
„2011 a Kálvin-évek sorába is illeszkedik. Ebben az
esztendőben juthat el a gyülekezetekhez, a Kárpát-medence
minden részébe, a Parókiális Könyvtár első négy darabja Kálvin
újszövetségi kommentárjaival. A reformátori örökség ilyen
őrzése arra is indít bennünket, hogy egy kicsit előre is
gondoljunk: 2013-ban a reformátusok között legszélesebb körben
ismert hitvallásos irat, a Heidelbergi Káté megszületésének
450. évfordulóját ünnepeljük. Felmerült a hitvallás új
fordításának kiadása a jubileumra, ehhez a munkához is hozzá
kell látnunk. Ha még feljebb emeljük tekintetünket, akkor már
a látóhatáron van 2017 és a reformáció kezdetének ötszáz
éves jubileuma. Ezt az évfordulót a többi protestáns egyházzal
együtt szeretnénk megünnepelni, ezért már felvettük a
kapcsolatot evangélikus testvéreink előkészítő bizottságával.
Reformátori örökségünkre emlékezve is fontos, hogy nem
magunkról akarunk minél jobb bizonyítványt kiállítani, hanem
a Krisztust hordozó üzenetet szeretnénk jobban megjeleníteni a
világban” – írta Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke
újévi vezércikkében az MRE 2011-es éves témájáról.
„A Református Egyházi Könyvtár (vagy népszerű nevén:
parókiális könyvtár) sorozat régi és régen megszakadt vállalkozása
volt egyházunk szellemi életének. Ideje, hogy korszerűbb
keretek között, több mint negyven (gyakorlatilag azonban hatvanöt)
évi szünet után újrainduljon. (…) A most induló sorozat,
melyben először Kálvin újszövetségi kommentárjai jelennek
meg (részben a már korábban megjelent fordítások javított,
korszerű kiadásával, részben a lappangó fordítások
kinyomtatásával, illetve a magyarra eddig le nem fordított munkák
fordításával), azt a legmélyebb és eredeti református
keresztyén meggyőződést szolgálja, hogy a lehető
legteljesebben megértsük azt, ami Isten igéjében, a Szentírásban
tárul fel számunkra, hogy ugyanis kicsoda Isten, és milyen ő a
számunkra (ahogy Kálvin fogalmaz legjelentősebb rendszerezett
bibliamagyarázó munkájában, az Institutio-ban). Ideje hát,
hogy Kálvin előtűnjék? Ideje, hogy a magyar reformátusság
szellemi ereje előtűnjék? Igen. De leginkább annak van ideje
(mint mindig is volt és lesz), hogy Isten kinyilatkoztatása tűnjék
elő, úgy és abban, ahogy önmagát szent igéjében
kijelentette, ahogy azt egy-egy kor olvasója felfoghatta, s ahogy
bármely kor igehallgatója a hirdetett igében a Szentlélek belső
munkája által meghallhatta. Az újrainduló sorozat kötetei a
keresztyén írásmagyarázat egyik egy nagyobb alakjának, Kálvinnak
munkáit közlik – azért is, hogy Kálvin újra kortársunk
lehessen, de leginkább azért, hogy vele együtt tehessünk kísérletet
az isteni kinyilatkoztatás megértésére, a Krisztusban elvégzett
üdvözítő munka elfogadására, és az isteni akarat hálás
teljesítésére.” (Bogárdi Szabó István ajánlásából)
(Református.hu-összeállítás)
|
