vissza a főoldalra

 2011.07.01. 

Gazdasági káoszt okozott Nyíregyházán a baloldal

Az Európai Unió támogatásával 1,2 milliárd forint értékű fejlesztés fejeződött be a Nyíregyházához tartozó Sóstógyógyfürdő parkfürdőjében; a nyírségi üdülőközpontban további 3 milliárdos beruházást készítenek elő. A turisztikai fejlesztésekről, a város költségvetéséről, az iskolabezárásokkal kapcsolatos híresztelésekről, a helyi termékek népszerűsítéséről és a Szatmárnémetivel való együttműködésről dr. Kovács Ferencet, Nyíregyháza polgármesterét kérdeztem.

 – Tisztelt polgármester úr! Milyen arányban érkeztek a felújításra szükséges pénzek a várostól, illetve Brüsszeltől?

 – A parkfürdő teljes rekonstrukciójához 50%-ban kaptunk EU-s pályázatból vissza nem térítendő támogatást, a fennmaradt 50%-ban pedig a város önerőből finanszírozta a munkálatokat. Sajnos a nem megfelelő előkészítés miatt több probléma is volt ezzel a beruházással. A tervezés, a kivitelezés sem volt megfelelő, ezért az év elején át kellett vizsgálnunk az egész programot. Az is sokáig kérdés volt: a szezonnyitásra meg tudjuk-e nyitni a kapukat? Komoly módosításokat kezdeményeztünk a közreműködő hatóságnál, ahol megértették felvetéseinket, s a lehetséges keretek közt támogatták is azokat. Egy példával élnék: fúrtak egy olyan kutat, ami 50 méterre volt a medencétől, s már a tervezésnél sem derült ki az, miként is gondolják, hogy a víz eljusson a medencébe. Ilyen szintű hibáktól hemzsegett ez a program. Ezeket mostanra sikerült teljes mértékben kiküszöbölni, és megnyitni a megszépült, felújított strandot.

 – Tehát a pályázat benyújtása még az előző ciklusban történt?

 – Igen, 2009-ben. A szakmai hibák tömkelege, az ésszerűtlenség szinte az összes korábban megkezdett nyíregyházi fejlesztésre jellemző. Mivel nem volt megfelelő a tervezés, gyakran plusz pénzügyi forrásokat kellett biztosítani, amikhez már nem járult EU-s támogatás. S mivel az önerő leginkább hitelből lett finanszírozva, a város jelentősen eladósodott.

 – Ki ezért a felelős? Hiszen jelentős pénzektől esett el az a város, aminek a költségvetési hiánya jelenleg 6,9 milliárd forint.

 – Az ön által említett felelősséget több szempontból is vizsgálhatjuk. A politikai felelősségre vonást a választók megtették tavaly októberben. A személyes felelősség megállapítása nem egyszerű, hiszen az előző vezetés minden egyes döntés mögé testületi felelősséget állított. Kerülték az egyszemélyes felelősséget. Egyrészt a rendszer kaotikussága – pl.: hiába volt egy iktatóprogram, ha nem használták azt – , másrészt hatékonysági és költségtakarékossági szempontok miatt át kellett szerveznünk a polgármesteri hivatalt. Április 1-jéig ez megtörtént. Felállt egy polgármesteri és egy jegyzői kabinet. Az összes vezetőt felmentettük, pályázatokat írtunk ki és az új struktúrákba új vezetőket neveztünk ki. Most három főosztály irányítása mellett zajlik a munka és minden területnek megvan a maga felelőse. Korábban ez nem így működött. Az önkormányzat kilenc teljes tulajdonú cége közül ötnek mentettük fel a vezetőjét.

 – Amikor több osztályvezetőt mentettek föl, akkor az MSZP-frakció vezetője politikai tisztogatásról beszélt.

 – Ez egy teljesen alaptalan kijelentés. A feltárt hibák és hiányosságok függvényében az alkalmatlan vezetők felmentése a legkevesebb. Egyébként nagyobb százalékban közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyuk. Pályázat útján kerestünk új, alkalmas vezetőket.

Mindennél sokkal nagyobb eredményt jelent, hogy lesz egy szakszerűen működő, hatékonyságra törekvő, a lakosságot szolgáló, az ügyeket nem tologató, késleltető olyan hivatalunk, ahol a felelősséget is meg lehet állapítani.

A közgyűlés saját magán kezdte a hatékonyság és a takarékosság bevezetését. Kevesebb bizottságot hoztunk létre, s a külsős tagok száma is csökkent. Csak ezzel, eddig 53 millió forintot sikerült évente megtakarítanunk. Azt remélem, hogy a polgármesteri hivatalban ennél az összegnél az év végére még többet tudunk megtakarítani. Ez az alapja annak, hogy új programokat tudjunk indítani.

S itt visszatérnék a sóstói fejlesztésünkre: 2 milliárd vissza nem térítendő támogatást nyertünk a 3,1 milliárdos projekthez első körben, mert egy kiemelt turisztikai fejlesztési programot dolgoztunk ki. Húsz éve halljuk, hogy Sóstógyógyfürdőn a turizmusban rejlő lehetőségeket jobban ki kell aknázni, igazából mégsem ez irányban alakultak a dolgok. Ezért meg fogjuk szüntetni a hiányosságokat, egy átfogó, komplex program részeként megoldjuk a közlekedési és parkolási gondokat, egy négycsillagos szálloda építésével bővítjük a szálláslehetőségeket. Olyan sétányokat hozunk létre, amelyek egy rendszerbe fogják a turisztikai pontokat, pl. éttermeket, a skanzent, az állatparkot, a fürdőket. Mindez, reményeink szerint a magánbefektetőket is inspirálja majd.

 – Egy átlagpolgár azt gondolhatja, hogy ez a fejlesztés biztosan belépőár-emelést von maga után. Mennyire tartják fontosnak, hogy a város turisztikai és kikapcsolódási lehetőségeit a helyiek is igénybe tudják venni?

 – Olyan jegyárpolitikát alakítottunk ki, melyet nem csak a távolabbról érkező vendégek számára szeretnénk vonzóbbá tenni, de a nyíregyháziakat is vissza szeretnénk csalogatni a Sósgyógyfürdőbe. 1900 Ft-ba kerül a napi, felnőtt belépő, de a nyíregyházi lakcímkártyával rendelkező felnőttek 600 Ft-os árengedményben részesülnek. Az élményfürdőt és a parkfürdőt összenyitottuk, egy jeggyel mindkettőt igénybe lehet venni. A kedvező árak mellett olyan programokat is kínálunk, a helyi és környéken lévő látnivalókra irányítva a figyelmet, melyek akár több napos kikapcsolódást kínálhatnak.

Azt reméljük, hogy az új marketing- és árpolitikának köszönhetően idén 100 ezer fővel megnő a látogatók száma.

 – Milyen városimázst szeretnének ehhez felépíteni, mert Szabolcs-Szatmár-Beregnek nincs a legjobb országos híre.

 – Június 9-én nyílt meg a TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) -iroda Nyíregyházán. Ennek a szervezetnek kiemelt feladata, hogy egy kedvezőbb képet alakítson ki a városról. Hiszen, közismert, hogy aki eljut hozzánk, aki meglátogat minket, pozitív élményekkel gazdagodva, kellemesen csalódva tér haza. Az említett projektünkben is szerepel egy ún. emlékpont kialakítása, ahol érintőképernyős gépeken tudjuk majd bemutatni, több nyelven, nem csak Nyíregyházát, hanem az egész megyét, s annak nevezetességeit. Remélem, hogy a következő turistaszezonra fel tudjuk építeni azt a városképet, ami idevonzza a pihenni, szórakozni vágyókat. Városunknak igen gazdag a kulturális élete. Világhírű a Cantemus kórusunk, elismert zenekaraink és kiváló néptáncegyütteseink vannak. Ezekből az utóbbi években olyan együttesek nőttek ki, mint a 4 for Dance vagy az Everedance. A kulturális értékeinket igyekszünk be is mutatni. A március 15-ei ünnepségünkön a négy nagy néptáncegyüttesünk együtt adott közös műsort. A városnapi rendezvénysorozaton is elsősorban helyi tehetségeink kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Fontos, hogy az emberek tudják, igenis van mire, van kikre büszkének lennünk, nekünk, nyíregyháziaknak.

 – Térjünk vissza a gazdasági kérdésekre, a költségvetésre. Ezt ön a kilábalás költségvetésének nevezte. No de azt olvastam, hogy 7 milliárd forintos hitelt vesznek föl. Hogyan lesz így kilábalás?

 – Nem ekkora összegről van szó! 500 millió forintot vettünk föl az év elején és most egy 700 milliós pályázatot írtunk ki, illetve folyamatosan tárgyalunk a meglévő hitelek átstrukturálásáról a bankokkal. Az egyik bankkal már sikerült eredményes tárgyalást lebonyolítanunk, s remélem néhány héten belül a másikkal is véghezvisszük ezt. Fontos, hogy a közgyűlés egy reális, nem kozmetikázott költségvetést fogadott el. Ez is a kilábalás jelentős része, ahogy az is, hogy odafigyelünk a bevételi forrásokra és takarékoskodásra. A polgármesteri kabineten belül létrehoztunk egy portfolió -menedzsmentet, amely a tulajdonosi felügyeletet közvetíti a cégek felé. Így egy monitoring-rendszer is felállt, ami negyedévenként ellenőrzi a működést. A menedzsment prémiumrendszerét úgy határoztuk meg, hogy abban a költségtakarékosság és a hatékony gazdálkodás alapvető követelmény. A következő nagy terület az intézményrendszer –oktatási, közművelődési, szociális – átvilágítása. Ha megszüntetjük a rendszerben meglévő párhuzamosságokat, akkor kialakítható egy ésszerűbb gazdálkodás.

– A helyi lapok arról is cikkeznek, hogy több iskola léte forog veszélyben, mert be akarják zárni azokat, így az orosit is. Mi a jelenlegi helyzet?

 – Május 30-án a közgyűlés döntött ebben a kérdésben: a Benczúr Gyula Általános Iskolát bezárjuk. A kistelekiszőlői iskola bezárását már három évvel ezelőtt eldöntötték, s mi most a határidőt egy évvel előbbre hozzuk. Oda idén összesen három elsős gyereket írattak be. Az orosi és a sóstóhegyi általános iskola az alsó tagozatos gyermekek oktatásával működik tovább. Bár az iskolák bezárása váltotta ki a legnagyobb vihart, valójában az iskolák ésszerű átszervezését bonyolítjuk le; kevesebb gazdasági részleg és több tagintézmény lesz. Az átstrukturálás egyik fő oka, hogy 1613 üres hely van az iskolarendszerünkben, hiszen nincs elég gyerek. Azt is meg kell, hogy említsük, a görög katolikus egyház idén szeptembertől – egy a városvezetéssel kötött együttműködési megállapodás értelmében – egyházi fenntartású katolikus általános iskolát kíván működtetni Nyíregyházán, a nagyrészt romák által lakott Huszár-telepen. Néhány éve, a szegregáció felszámolásával fémjelezve, egy SZDSZ-es ideológia miatt, mind a pedagógusok, mind a cigány szülők tiltakozása ellenére bezártak ott egy jól működő iskolát. Szétszórták így a cigány gyermekeket a különböző iskolákba, aminek egyetlenegy fél sem örült. A görög-katolikus egyház romapasztorációs tevékenysége keretén belül indítja be most ebben a városrészben a tanintézményt.

 – Más téma: Nyíregyháza is csatlakozott a „Vedd a magyart, védd a magyart” elnevezésű programhoz. Az önkormányzat milyen eszközökkel tudja támogatni, népszerűsíteni a helyi termékeket, a helyi vállalkozásokat?

 – A népszerűsítést példázza az is, hogy a városnapok rendezvénysorozatra magyar termékeket hoztak a gazdák a főtérre, s azzal kínálták az érdeklődőket. Áttekintettük a helyi piac működését, azt szeretnénk biztosítani, hogy elsősorban a helyi termelők jussanak el árúikkal a helyi piacra. A marketing egyik eleme volt, hogy a két alpolgármester asszony és a feleségem felkeresték a piacot és magyar terméket vásároltak. Az egy másik és bonyolultabb kérdés: mikét tudjuk az intézményrendszerünkbe bevonni a magyar termékeket. Sajnos a közétkeztetést az előző vezetés 10-15 éves időtartamra, közbeszerzési eljárással kiadta külföldi cégeknek.

 – Olvasom: májusban lezárult a szociális, energetikai és kulturális elemeket tartalmazó, a testvérvárosi kapcsolatot erősítő uniós támogatású program Nyíregyháza és Szatmárnémeti között. Milyen további fejlesztési lehetőségekre van remény?

 – Nem egy protokolláris deklarációról van szó, hanem egy folyamatosan fenntartott élő kapcsolatról. Március 5-éig újabb két közös pályázatot is beadtunk. Az egyik projekt összköltsége: 80.257,30 EUR, az üzleti együttműködés fejlesztésére irányul. Ennek lényege: a két város kis-és középvállalkozóinak helyzetbe hozása, illetve ismertté tétele a másik település számára. A kulturális, turisztikai, szociális, oktatási együttműködések mára kiforrottak – de ez nem jelenti azt, hogy egyéb, üzleti és gazdasági területeken már nincs tennivalónk. A másik projekt a két város médiaegyüttműködésére vonatkozik, ahol a megpályázott összeg 215.430 EUR. Még egyik sem került elbírálás alá. Elhatároztuk, hogy a jövőben gyakrabban találkozik majd a két város vezetősége és szakembergárdája. Figyeljük a kiírásokat, hiszen több pályázat is van, ami nagyon kevés önerőt igényel. Hosszabb távon pedig egy regionális együttműködési régió létrehozása a cél, ami a térség hátrányos helyzetét hivatott orvosolni.