|
 2011.07.08.
Újabb elnöki nem a sajtótörvényre
Ivan Gašparovič
köztársasági elnök nem változtatta meg az álláspontját a módosított
sajtótörvény parlament általi újbóli elfogadása után sem,
s nem írta alá azt, mint ahogyan az ügyészségi törvényt sem
– tájékoztatott a köztársasági elnöki iroda sajtóosztálya.
Ennek ellenére mindkét törvény hatályba lép a köztársasági
elnök aláírása nélkül is.
A parlament a törvények
újbóli tárgyalása során figyelmen kívül hagyta a köztársasági
elnök által javasolt változtatások nagy részét. A sajtótörvényben
például a „jó erkölcsök” kifejezést kifogásolta az elnök,
ennek ellenére a koalíciós pártok az újbóli szavazás után
is benne hagyták a törvényben.
A sajtótörvény módosított változata korlátozza a köztisztviselők,
a politikai pártok elnökeinek és alelnökeinek válaszadási
jogát olyan esetekben, amikor a hatáskörük teljesítésével
kapcsolatos állításokról van szó. Magánszemélyekként a köztisztviselőknek
is megmarad ez a joguk. Megszűnik a törvényben a helyreigazításra
való jog és a válaszadási jog egyidejű érvényesítésének
lehetősége is, és a kiadók ezután nem lesznek felelősek a közölt
helyreigazítások, válaszadások, illetve kiegészítő közlemények
tartalmáért sem. A módosított törvény lehetővé teszi a média
számára a helyreigazítások, válaszadások, kiegészítő közlemények
közzétételének elutasítását, ha azok sérti a jó erkölcsöt,
illetve ezzel bűntettet, kihágást vagy más szabálysértést követnének
el.
A jóváhagyott törvényből kimaradtak a közzé nem tett
helyreigazításokért, válaszadásért, illetve kiegészítő közleményekért
járó büntetések is. Ez idáig 1660-4980 eurós terjedelemben róhattak
ki ezért pénzbírságot. A kiadók arra sem lesznek kötelezhetők,
hogy év elején tegyék közzé az egyes médiumok
tulajdonjogviszonyait. A módosított sajtótörvény szeptember
1-jei hatállyal lép érvénybe.
Az igazságügyi miniszter asszony műhelyében készült módosított
ügyészségi törvény újításai közé tartozik, hogy ezután
pályázati kiírások útján hirdetik meg a betöltendő ügyészi
tisztségeket, kötelezővé teszik az ügyészségi határozatok
internetes közzétételét, illetve megszüntetik az ún. jogi várományosok
intézményét. Ezen kívül az ügyészek ezután legfeljebb két
egymást követő időszakban jelöltethetik csak magukat, a főügyészi
tisztet azonban ugyanaz az ember csupán egy időszakban töltheti
be. Ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek a speciális ügyészre
vonatkozóan is, aki egyúttal a főügyész-helyettesi tisztet is
ellátja majd. A főügyész kötelező érvényű utasításokat
az ügyészség és az igazságügyi minisztérium 3-3 képviselőjéből
álló bizottság határozata alapján adhat csak ki. A fegyelmi
bizottság határozataival szembeni fellebbezések esetén a bíróság
dönt majd. Gašparovič szerint a törvénymódosítás néhány
rendelkezése alkotmányellenes lehet, ennek ellenére a változtatások
október 1-jétől hatályba lépnek.
(Forrás:
felvidek.ma)
|
