|
 2011.07.13.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
28. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
A koncepciós hadbíró és a többiek (2.oldal)
Megrázkódott
és libabőrös lett a gyönyörtől a politikai élet, amióta a
három titkosszolgálati főembert, a három Gyurcsányista
kommunistát hazaárulás vádjával, bilincsben elővezették,
letartóztatták. Végre elkezdődik az, gondolták egyesek, amire
harminc év óta várnak. Majd néhány nap múlva döbbenet és félelem
hullámzott végig az előbb még örvendező társadalmon, amikor
egy hadbíró, – aki egyébként lehetne a Disznófejű Nagyúr
című Ady-vers illusztrációja, amennyiben a disznófejűt zsidó
típusú arcnak képzelné az illusztrátor, – kiengedte mindhárom
gyanúsítottat a letartóztatásból. A társadalom kezdte nem érteni
a világot, amelyben él. Van olyan hazaárulás, kémkedés, azaz
főbenjáró bűn, amelynek gyanúsítottjai szabadlábon is védekezhetnek,
különösen akkor, amikor összetételük félreismerhetetlenül
mutatja a bűnszövetségben történt elkövetést? Hiszen egy
brancsban követték el a bűnt, magas állásban, kötelességüket,
esküjüket megszegve. Vagy valahol, valakik, netán Oroszországból,
Amerikából, Izraelből megint figyelmeztették a letartóztató
ügyészséget, rajta keresztül a kormányt? Gáncsot vetettek a
kétharmados igazságkereső hatalomnak és az behúzta a farkát?
Mert most ez a látszat. Maga a botrány egy államszervezet végtelen
romlottságát mutatja. Függetlenül attól, hogy érintve a
szociálliberális koalíció alatti titkosszolgálati vezetők és
felügyelő miniszterük van, az eset példátlan, szinte kétségbeejtő.
Cinikus és aljas, botránynak példaértékű.
A szocialista kormányok ellehetetlenítették az önkormányzatokat
(4.oldal)
Interjú Gelencsér Attilával, a somogyi közgyűlés
elnökével
Az
elmúlt nyolc esztendőben 1300 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok
hosszú távú adósságállománya. Ennek az összegnek a fele a
megyei jogú városok és hozzávetőlegesen egytizede a megyei önkormányzatok
adósságállománya. Nagyon nagy dicséret illeti a megyéket,
mert az előbb közölt adósságállománynál legalább 70 milliárdnál
volt több az elvonások összege, de ehhez képest „csak”130
milliárdos adósság jelenik meg a megyéknél, tehát mi a többi
pénzt megtakarítottuk az ország, a megye lakosai számára. Ez
egy kisebb gazdasági csodának mondható.
Tízezer új munkahely Kecskeméten
(4.oldal)
Interjú dr. Zombor Gábor polgármesterrel
A
legfontosabb, hogy mind a várost, mind a főiskolát vonzóvá
tegyük, és olyan képzések induljanak el, amik megfelelnek a
munkaerőpiac követelményeinek. Mi ennek érdekében is elhatároztuk,
hogy tízezer új munkahelyet teremtünk Kecskeméten. Szintén
jelentős, hogy a város nagyvállalkozásai a főiskolával együttműködési
megállapodásokat kötöttek. Emellett a város, a vállalkozások
és a főiskola egy gyakorlatorientált duális főiskolai képzésről
állapodott meg. Ez a megállapodás erősíti a Kecskeméti Főiskola
pozícióit, valamint azt eredményezi, hogy az itt végzett
hallgatóknak nem kell külföldön munkát vállalniuk, hanem
itthon találják meg boldogulásukat.
Kiürített városkasszát hagyott az MSZP Vácott
(5.oldal)
Fördős Attila, polgármester: Vác
város költségvetése 14,5 milliárd forintos főösszegű.
Szinte minden évben, december 31- én közel 600 millió forint
volt a kasszában. A városi költségvetésben 2009-ben 3,4 milliárd
forint volt a saját bevételből az iparűzési adó tétele, ez
2010-re lecsökkent 1,7 milliárdra. Ennek oka, hogy Vácról a
multinacionális cégek közül elüldözték a Henkelt, az IBM-et
és a General Electric-et. Ezek a vállalatok kérték, hogy a
2%-os iparűzési adót csökkentse a város, de hiába, holott a
kevesebb több lett volna… Ezt példázza az, hogy amikor átvettem
a város vezetését, már az iparűzési adóból alig történtek
befizetések, a kasszában néhány 10 millió forint volt, sőt
500 millió forint értékben visszafizetések történtek. Tehát
kiürült a kassza, elővetítve azt a problémát, hogy így a következő
hónapokban nem tudunk bért fizetni. Az ún. decemberi adófeltöltés
is elmaradt a várakozástól, csak 50%-ban teljesült, nem egész
100 millió forintot ért el. Ezt egyetlenegy önkormányzat sem
tudja problémamentesen átvészelni.
Nagykanizsa váljon térségi központtá
(7.oldal)
Cseresnyés Péter polgármester: A
munkahelyek létrehozásával megteremtjük annak a lehetőségét,
hogy a fiatal, jól képzett szakemberek ne menjenek el Nagykanizsáról.
Ha csak pár tucat főt foglalkoztató beruházásról van szó,
oda is kell vezető, oda is kell egy felsőfokú szakképesítéssel
rendelkező gazdasági szakember, jogász. Az egyik célunk, hogy
Nagykanizsa térségi központ legyen. Egy olyan térségi központ,
amelyik határon átnyúlóan is tud térségi szerepet is betölteni,
hiszen nincs messze sem a horvát, sem a szlovén határ. Jó
lenne, ha az ővelük való együttműködés olyan eredményeket
hozna, hogy közösen tudnának fellépni a településeinken működő
vállalkozók a piacon, és így munkahelyeket is teremtenének.
Erre már voltak kezdeményezések, folyó EU-s pályázatok is
vannak, ahol teret tudunk adni mind a nagykanizsai, mind a horvát
vagy a szlovén oldalon levő vállalkozóknak.
K..va magyarok –újabb kassai provokáció
(9.oldal)
Nem
hajlandó bocsánatot kérni Kassa főpolgármestere azért, mert
egy, a városi hivatal által áprilisban kiadott alkalmi kiadványban
vulgáris jelzővel illették a magyarokat – írja a Szabad Újság
című felvidéki magyar társadalompolitikai hetilap legújabb számában.
A magyarok körében kialakult felháborodásra az adott okot,
hogy a kassai lap tizedik oldalán Jirka Holecek, volt jégkorongozó
tollából egy visszaemlékezés olvasható arról, hogy a csehek
egykoron „kurva magyaroknak” titulálták a kassai jégkorongcsapatot.
Az esetről Filipkó Józsefet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP)
kassai szervezetének elnökét, önkormányzati képviselőt kérdeztem.
–
Ezt a cikket Holecek írta. Miért nem neki, s miért a polgármesternek
kéne bocsánatot kérnie?
–
Mert egy városi kiadványról van szó, s az önkormányzat nem
volt köteles arra, hogy a Jirka Holecek által megfogalmazott
sztorit leközölje. Ha meg így tett, akkor legalább, bár ezzel
az ügy súlya megmaradt volna, kipontozhatták volna a vulgáris
részt.
–
A Hokejovy zurnál konkrétan egy kassai önkormányzati lap?
–
Ez a város magisztrátusa által kiadott alkalmi újság 90 ezer
postaládába jutott el a Jégkorong-VB és a kassai napok alkalmából.
–
Akkor közpénzből jelent meg a kiadvány?
–
Részben közpénzből, részben támogatók hozzájárulásával,
de a felelősséget a városvezetésnek kell viselnie. Egyértelmű,
hogy valakinek jóvá kell hagynia azt, milyen szöveg kerülhet
bele a lapba. Ezt konkrétan nem tudtuk meg, mert a főpolgármester
nem volt hajlandó a részletekről nyilatkozni, tabunak tartja a
témát. Azt mondta, mások miatt nem kér bocsánatot. Holott a város
első emberének vállalnia kell a felelősséget azokért az
emberekért, akik a hivatal intézményeiben dolgoznak.
A tudás, az erő és az önbizalom is megvan
(9.oldal)
Július
18-án, Sanghajban megkezdődik az idei év első számú vízilabda-
eseménye, a világbajnokság. A magyar férfi vízilabda-válogatott
ezúttal is esélyes, a végső győzelemre is. Lapunk még az
elutazás előtt faggatta a csapatkapitányt, Biros
Pétert a csapat átalakulásáról és a közelgő világbajnokság
magyar esélyeiről.
Megtalált vonalak a csend ösvényein
(10.oldal)
Beszélgetés Árkossy István festőművésszel
A
képzőművészet területén a számítógépek gyors fejlődésével
egy időben megjelent a kiállítótermekbe szánt elektrográfiai
képgrafikák sora is. Vagyis az olyan eljárással készült munkák,
amelyek teljes mértékben elektronikus úton készülnek. Ámde
egyáltalán nem mindegy, hogy a gép bámulatos lehetőségeivel
a nem létező művészi elképzelést próbálja meg valaki palástolni,
vagy ellenkezőleg: a konkrét művészi mondanivaló kifejezésének
veti alá annak képességeit. Ma már nem meglepő, hogy csaknem
mindent be lehet táplálni ezekbe a gépekbe. Játsszunk el a
gondolattal: talán még eljön egyszer az idő, amikor egy regénynek
is csupán a tartalmát kell komputerbe vinni, és az, a megfelelő
utasítások figyelembevételével megírja helyettünk a teljes művet.
„Az elődök emlékének életben tartása nélkül
nem lehet valódi nemzeti létben élni”
(12.oldal)
Beszélgetés Pozsgai Zsolt író-rendezővel
Gondoljunk
bele, hány valódi művészdinasztia második tagja lett az
elismert ember, a világnagyság. Kevesen. Akikről eddig írtam
és forgattam, azokban nem az elődök szakmaisága állt össze
– hanem egyfajta tapasztalat a világról, az élményekről, a
tragédiákról, szerelmekből, szépségekből. Ezek egy
gondolattá nemesedése hozta meg a művészi önkifejezés kényszerét.
Úgy állnak össze a tapasztalati dolgok, hogy a művészet
keretei között tudnak leginkább kiteljesedni. Az ilyen művészi
önkifejezés egyfajta megértési kényszere a világnak, és
valamiféle átadási kényszer sokaknak, hiszen az igazi művészet
sok emberhez szól, akkor is, ha alkotója nem gondol rá. És ha
ez még párosul is a génjeikben hordott nemzeti történelmi
tapasztalattal, átöröklődéssel – akkor igazán érvényes
„végtermék” jöhet létre. A művészet: rácsodálkozás. Rácsodálkozás
az életünkre, egy arcra, egy hangulatra, egy történelmi képre,
bármire, ami mögött sokkal többet vélünk felfedezni, mint
amelynek és amilyennek első látásra adja magát.
Morvai „elfelejtette”, hogy belépett egy
pártba
A Jobbik és Izrael
(20.oldal)
Vona
persze nehéz helyzetbe került. Egyrészt a Jobbik környékén
lebzselő önjárók azonnal nekiestek az idáig büszkén vállalt
nyugati testvérpártoknak, másrészt a többszázezer becsapott
szavazó meggyőzése, hogy mégiscsak Izrael politikája a jó és
a palesztinok, valamint az iszlám a rossz, nem könnyű feladat.
Pedig, a becsapott választók felkészülhetnek az ideológiaváltásra.
A Jobbik orosz támogatása a ködbe vész. A párt érdekérvényesítő
képessége a nullával egyenlő, az üléstermi hierarchiában
valahol a teremszolga után következnek. A továbbiakban Vonáék
nem számíthatnak az orosz pénzre, mi sem jelzi ezt jobban, mint
a Mol részvények visszavásárlásakor tapasztalható zavart hümmögés.
Ráadásul a csökkenő létszámú parlament erősen megkérdőjelezi
a bejutás esélyeit. Lényegesen több szavazatot kell összevásárolni
egy képviselői helyért. És már a felaprózódott szocialisták
sem tudnak segíteni. Az új Izrael-barát, iszlámellenes páneurópai
párt viszont jelentős anyagi támogatásra számíthat. A cél,
hogy Törökország ne kerülhessen be az Európai Unióba,
ellenben Izrael mihamarább felvételt nyerjen, ha nem is közvetlenül
az Unióba, de legalább valamiféle ernyőszervezetbe.
Beszélgetés Francisco Albert Ricote gitárművésszel
(20.oldal)
(Aiko Yuki interjúja, Spanyolország)
– Létezik egy magyar betegség: lenézzük
azt, ami a miénk és mindent csodálunk, ami a tengerentúlról,
az USA-ból jön. A spanyolok büszkék a nemzeti zenéjükre, a
gitárra, a műdalokra, kultúrájukra?
–
A legtöbb európai országhoz hasonlóan nálunk is megtalálható
ez a betegség. Személy szerint csodálom a hazai zeneszerzőinket.
A flamenco a kedvenceim közé tartozik. USA-ból leginkább a
dzsessz és az ottani komolyzene érdekel. Úgy gondolom, hogy a
spanyol fiatalok az amerikai kultúra behatása alatt nőnek fel,
s nem ismerik saját hagyományaik értékeit. Az sem tetszik,
hogy kívülről Spanyolország csak a bikaviadalok, és a színvonaltalan
flamenco hazája. A spanyol komolyzene legfontosabb korszaka számomra
de Falla, Rodrigo, Tárrega, Albéniz… Előadóművészként
erre a zenei korszakra specializálódtam, innen merítettem
koncert-repertoárom gerincét.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságosoknál.
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
