vissza a főoldalra

 2011.07.08. 

Cél: az energetikai önállóság

Ismét a Napkorona bajnokok között jegyzik Nagypálit. A megmérettetésen azok az önkormányzatok versengenek, melyek területén a legmagasabb az egy főre eső napenergia-felhasználás. Függetlenül attól, hogy napkollektorokról, vagy elektromos áramot termelő napelemekről van szó. A Napkorona Bajnokságot az európai RES, azaz a Megújuló Erőforrások Bajnoki Ligájának magyar fordulójaként az ENERGIAKLUB immár második éve rendezi meg. Három települési kategóriában kerülnek ki azok a díjazottak, akik élen járnak a napenergia hazai felhasználásában. Az 5000 lakos alatti kategóriában idén is a 26 lakosú Dötk bizonyult a legjobbnak, míg a 2. helyezést Nagypáli önkormányzata nyerte el. A díjjal kapcsolatban Köcse Tibor, a település polgármestere nyilatkozott.

 – Gratulálunk a második helyezésért! A bioerőmű, biogáz-áramfejlesztő, a megújuló energiaforrásokat felhasználó szélturbinák és napkollektorok építése és használata, a lakópark, a vadaspark és az Ökocentrum mind ehhez a községhez kapcsolódik. Mi lehet az oka annak, hogy a kevés számú lakóval rendelkező települések azok, amelyek a napenergia felhasználása irányában tesznek is valamit?

 – Ennek a titka, hogy ezen települések vezetői azt az utat keresik, miképpen tudnának anyagilag, gazdaságilag megerősödni a falvak, és felelős gondolkodással jobb életkörülményeket szeretnének teremteni az ott élő embereknek. Gondolok itt a környezetvédelmi előnyökre is, melyeket a megújuló energiák használata biztosít. A másik ok, hogy egy kisebb településen egyszerűbb a döntési mechanizmus és az adminisztráció útja. Így a kezdeményezések jóval könnyebben megvalósíthatók. Nagypáli egy olyan „zöld út” nevű program mentén halad, melynek fő prioritását a megújuló energiák adják. Természetesen ezen túlmenően és ehhez kapcsolódóan meg kell említeni a környezetvédelmet és a turizmust is. A fejlődési folyamatok közt átmenet is létezik: a településen nyitottunk egy turinform irodát annak köszönhetően, hogy megjelent nálunk a megújuló energiához kapcsolódó turizmus. Ez abból ered, hogy egy nemzetközi témaúthálózat állomáshelye vagyunk, helyi témaútunk is van, és olyan agrárenergetikai programunk is, ami egy japán energiafűz-mintakert, ami iránt a sajtónyilatkozatok után egyre többen érdeklődnek. Akik ezt a mintakertet megtekintik, azt is megtudják: mennyire éri meg ezzel foglalkozni. Egyértelmű a válasz, hogy megéri, mert ha csak azt nézzük, hogy munkahelyeket teremtettünk az Ökocentrumban, hiszen tíz felsőfokú végzettségű fiatalt tudunk foglalkoztatni, így közgazdászokat is. Ez is előnyt jelent egy ilyen kis településnek. Ebbe a sorba illeszkedik bele az a kapcsolati rendszer, amit az utóbbi 5-6 évben építettünk fel. Számos pályázati munka kidolgozásakor együttműködünk magyar és külföldi partnerekkel, így akár 7-8 országos nemzetközi programnak vagyunk az egyik szereplője. Sőt főszereplője, mert nálunk fejeződik be az a hároméves program – a RURENER –, ami az intelligens energiájú európai települések együttműködését célozza meg. Szélesítjük a kört, hiszen a legutóbbi németországi találkozón elhatároztuk, hogy minden eddigi szereplő további tíz települést bevon ebbe a programba.

Ezen kívül a magyar eredményekre alapozva nagy sikert értünk el az európai napenergia-bajnokságban is. 3500 település pályázott a Napkorona Bajnokságba, s a mi kategóriánkban 850 település közül értük el a második helyezést egy német település után, s megelőztük még az olaszokat is. Ez nem csak annak köszönhető, hogy nálunk már működnek megújuló energiás alkalmazások, – bioszolár fűtőrendszer, innovációs centrum, logisztikai központ – , hanem annak is, hogy felvállaltunk egy olyan úttörő munkát, amibe hazai és nemzetközi kapcsolatok révén a szerzett tapasztalatainkat próbáljuk átadni másoknak is. Így pl. a térségünk számára mi dolgoztuk ki a megújuló energiák pályázati lehetőségeit.

 – A napokollektorok segítségével mennyire lehet önellátó maga a település?

 – Ha rendelkezésre állnak a kellő pénzeszközök és a szándék is megvan rá, akkor elérhető az a cél, hogy akár jövőre Nagypáli település önkormányzati épületegyüttesét levágjuk a villanyvezetékről. Természetesen a végső cél, hogy helyben állítsunk elő annyi energiát, amire az egész településnek, így az ott lakóknak és a cégeknek is szükségük van. Az alapokat már leraktuk és szeretnénk megvalósítani a biomaszsza-erőművünket, ami nem csak villamosenergiát és hőt, hanem biogázt is termel a megfelelő paraméterek elérése után. Így szeretnénk egy meglévő rendszeren keresztül eljuttatni a biogázt a családi házakhoz. Nyilván, ennek árban lényegesen olcsóbbnak kell lennie.

 – Tehát megtérül a napenergia hasznosítására fordított pénz.

 – Több szempontból is. Egyrészt, ha pályázati pénzből, s nem csak önrészből finanszírozzuk, akkor harmadrésze, vagy a fele térül meg a költségeknek. Azt is figyelni kell, hogy az energiaárak viszont drágábbak lesznek, és több gép üzemel, így több energiára van szüksége a Földnek. Ezért kínálkoznak a problémák megoldására az idejekorán észrevett megújuló energiás lehetőségek. Attól még nem „hűl ki a Nap”, ha napenergiát használunk.

 – Mit gondol, az ilyen akciók miatt nem neheztelnek önre azon gazdasági csoportok, akiknek érdekük, hogy ún. hagyományos módon kapják a települések az energiákat?

 – Ezeknek a csoportoknak tudomásul kell venni azt, hogy egy új korszak következik be az energiagazdálkodás terén és a nagy fosszilis energiaszolgáltatók már egyre nyitottabbak az újítások felé. Mi is kapcsolatban állunk és tárgyalunk egy áramszolgáltatóval. Nevet természetesen a reklám miatt nem említhetek. Vannak olyan üzemanyagot forgalmazó multik, melyek bizonyára azzal akarnak megmaradni a piacon, hogy tudomásul veszik: ezt a folyamatot fizikailag képtelenség visszafordítani.

 – A település honlapján olvasom, hogy lakóparkot is szeretnének létesíteni.

 – Gazdaságfejlesztő programunk egyik fejezete a lakosság létszámának és átlagéletkorának növekedése volt. Ezt úgy értük el, hogy kialakítottunk egy 91 telkes lakótelepet, ahol jelenleg már a telkek mintegy 70%-át sikerült eladni, a lakások 60%-a már felépült, illetve épülőfélben van. Így 2012-re az 1998-as állapotokhoz képest megduplázzuk a település lélekszámát. Emellett „kb. 20 évvel fiatalodott” a település; a 0-14 éves gyerekek aránya a teljes lakosságszám ötödét teszi ki. Ehhez meg kellett tenni azokat a lépéseket, melyekkel sikerült a fiatalokat a településen tartani, a vállalkozókkal is sikerült korrekt kapcsolatokat kialakítani, így megmaradtak a munkahelyek. Sőt további vállalkozásokat tudtunk a település területére vonzani. További elképzelésünk: műhelyek létrehozása a helyi termékek előállítására.

 – Ha már a munkahelyek létrehozását említette… Szudán egyik településével létesítettek testvérvárosi kapcsolatot, Kosty városával. Első olvasatra meglepő, hogy egy afrikai ország felé nyitnak. Milyen gazdasági kapcsolatokat remélnek ettől a kapcsolattól?

 – Létrehoztunk egy Nagypáli Övezet Fejlesztési Non-profit Kft-t, amelynek az a feladata, hogy a gazdasági lehetőségeket kihasználjuk, s olyan üzleti kapcsolatok jöjjenek létre, melyekből hosszú távú eredményeket lehet elérni. Az egyik ilyen kapcsolat a szudáni testvérvárosi. Nemrég egy hétig voltam kint Szudánban az ügyvezető igazgatóval, és nagyon fontos tárgyalásokat folytattunk le egészen államminiszteri szintig. Szudánban éppen mostanában aknázzák ki a gazdasági lehetőségeket. Ezért lenne jó egy olyan közös gazdasági külképviselet, ahol akár közös termékgyártást is koordinálhatnának. Láthattuk, hogy a fővárosban hatalmas építkezés folyik, és tárgyaltunk többezer főt alkalmazó cég vezérigazgatójával is, s megállapodtunk bizonyos termékek gyárthatóságairól. A szudániak annyira komolyan veszik az együttműködést, hogy július első napjaiban ellátogat hozzánk egy küldöttség, élén Kosty polgármestere, illetve július végén meghívásomra a kulturális miniszter tesz látogatást nálunk. Mi egy „kapu” vagyunk így Magyarország és Európa felé.

 – A munkahely-teremtési program, a testvérvárosi kapcsolat kiaknázása és a megújuló energiaforrások használata előidézi azt is, hogy nem emelik a helyi adókat?

 – Idei évtől sem az adók, sem a többi járulékoknak nem emeljük az árát. Azt szeretném, ha jövőre minden nem stagnálna, hanem kevesebb adót kéne fizetniük a nagypáliaknak. Nem is tervezzük új adónemek bevezetését. Képletesen szólva: kezdünk aratni. A lakosság életkörülményeinek és lehetőségeinek teret tudunk nyitni. Arra pedig szintén büszkék vagyunk, hogy a településnek NB I-es női futballcsapata lett, reméljük, jövőre akár a „felsőházba” is bekerülnek a lányok.

Medveczky Attila