vissza a főoldalra

 

 

 2011.07.15. 

Zalaegerszeg nem szorul működési hitelfelvételre

Stabil félévet zár Zalaegerszeg önkormányzata. Nem nőtt a város adósságállománya, amellyel kevés település büszkélkedhet. Arról, hogy miként sikerült ezt elérni, az Ökováros-koncepcióról Gyutai Csaba polgármester urat kérdeztem.

 –Tisztelt polgármester úr! Igaz, hogy nőtt a költségvetés főösszege és további normatív támogatások érkeztek?

 – Valóban nőtt a költségvetés főösszege; egyrészt az állami költségvetésből érkezett meg a városhoz olyan forrás, amire év elején nem számítottunk, másrészt nőtt a város saját bevétele, és a tavalyi megtakarításokat, pénzmaradványokat is visszaterveztük. Így hozzávetőlegesen kb. 2 milliárd forinttal sikerült a költségvetés főösszegét megemelnünk. Zalaegerszeg nincs eladósodva, igaz mintegy 2,1 milliárd forintos hitelállománya van, s ez is tisztán fejlesztési hitel. Kevés város mondhatja el magáról azt, hogy a választások évében a hitelállományt sikerült csökkentenie. Sajnos, az utóbbi években a szocialista kormányok nehéz pénzügyi helyzetbe hozták az önkormányzatokat, ezért már az utolsó három évben kénytelenek vagyunk működési hiánnyal tervezni. De egyetlenegy alkalommal sem kényszerültünk működési hitel felvételére. Takarékos, precíz gazdálkodással, többször is átgondolva fogalmaztuk meg a kiadásokat. Az idén 640 millió forintos működési hiányt voltunk kénytelenek elsősorban az intézményrendszer működtetése miatt tervezni, de ez már az első félévben csökkent, s reményeink szerint év végére ezt is sikerül majd kiiktatni a költségvetésből. 2010 végére is sikerült a 690 milliós hiányt leküzdenünk. Az első félévben jelentősebb csökkenést lehetett volna véghez vinni, de a város fő tulajdonosa a Kosárlabda Kft-nek, ahol komoly anyagi problémák vetődtek föl. Menedzsmentet kellett cserélni és szanálni kellett a vállalatot, ami 50 millió forinttal emelte a működési kiadásokat. A működési hitel felvétele már azért is veszélyes az önkormányzatok számára, mert elveszítik függetlenségüket, s a gazdálkodás a bankok kezébe kerül. Mi erre az útra nem akarunk rálépni.

 – Említette, hogy nőttek a saját bevételek. Ilyenkor sokan arra gondolhatnak: növelték a helyi adók összegét.

 – Ez nem így történt. Év közben nem szerencsés adót emelni, ráadásul Zalaegerszegen az iparűzési adón kívül más adónemet a vállalkozókra és a lakosságra nem vetünk ki. Természetesen, azok az adónemek, melyek központiak, de helyben kerülnek befizetésre, mint pl. a súlyadó, itt is megtalálhatók. Viszont nem vetünk ki ingatlanadót, és más kommunális terhet. Amikor két évvel ezelőtt éreztük, hogy a pénzügyi válság milyen helyzetbe hozta a vállalkozásokat, az iparűzési adóról szóló rendeletet a kisvállalkozók érdekében módosítottuk. Így az 1 millió forint árbevétel alatti kisvállalkozásoknak nem kell iparűzési adót fizetni. Ezzel munkahelyeket mentettünk meg és támogattuk a mikro-vállalkozásokat. Alapvetően a város bevételei az iparűzési adóból, a súlyadóból, bérleti díjakból származnak. Az idegenforgalmi adót pedig nem a zalaegerszegiek, hanem az ide érkező vendégek fizetik éjszakánként.

 – Milyen nagyberuházásokról tud beszámolni, polgármester úr?

 – A belváros-rehabilitációs programmal a történelmi városnegyed átépítésére kerül sor. Ez egy többmilliárdos projekt, aminek kb. a felénél tartunk. Már átépítettük a főutcát, a Kossuth Lajos utcát, a következőkben szeretnénk a gépjárműforgalmat teljes, vagy csökkentett mértékben onnan elterelni. Emellett a régi vár környékén, a piactéren jelentős felújítási munkálatokat kezdtünk meg, s ez a program folytatódna egy belső elkerülőút építésével, valamint a 74-es és 76-as utak csomópontja, a Kazinczy tér is megújulna. Ezen túl egy nagytérségi hulladékgazdálkodási program megvalósításáról is beszélnünk kell. Ez a projekt most fejeződik be. A Zala jobb partján csapadékvíz-levezető programot valósítunk meg, valamint egy 25 milliárdos hulladék-és szennyvízkezelési EU-s projekt zárul le.

 – Térjünk rá az ökováros-koncepcióra. A zalaegerszegi önkormányzati választás kampányában is többször elhangzott, a közgyűlés alakuló ülésén pedig ön is hangsúlyozta expozéjában az ökováros program megvalósítását. Konkrétan miről van szó?

 – Az ökoprogram egyik eleme, célja az, hogy Zalaegerszeg teljesen csatornázott legyen. Ezt gyakorlatilag teljesítettük, hiszen a város 98-99% -ban – annak ellenére, hogy dombos területen fekszik – mára csatornázott. Zalaegerszegen szinte ásványvíz-minőségű az ivóvízkészlet, s most egy új programot indítunk ennek a vízbázisnak a megőrzéséért és fejlesztéséért. Ezentúl a város és térsége szennyvíztelepén egy olyan beruházást hajtottunk végre az elmúlt időszakban, ami egy biogáz-telep megépítését is lehetővé tette. Olyan mennyiségű, és minőségű biometánt állítanak elő, amit a városi tömegközlekedésében tudunk felhasználni. Szeretnénk tehát a városi tömegközlekedést a Volánnal együttműködve biometán alapúra átállítani. Ennek a költségei a dízelhez képest 40-50%-kal olcsóbbak. Az viszont kétségtelen, hogy mindehhez drágább járműveket kell vásárolni. A megújuló energiák hasznosítására is programot dolgoztunk ki. Ennek első eleme egy geotermális fűtőrendszer kiépítése volt, ami az egyik kórházat, egy termálfürdőt és egy campinget fűt 96 fokos termálvízzel. A folytatásra pedig a földtani lehetőségeink miatt nyílik lehetőségünk. Magának a városnak 200 hektáros erdeje van, ahol jelentős mennyiségű zöldhulladék képződik, így felvetődik, hogy azt olyan rendszerben égessük el, ami által közintézmények fűtését oldanánk meg. A program fontos eleme a szemléletváltozás elősegítése, ezért az iskolákban környezettudatos nevelést valósítunk meg. A szelektív hulladékgyűjtők tartalmát pedig külön dolgozzuk föl egy olyan teljesen önkormányzati tulajdonú cégen keresztül, aminek a hozama jelentősen segíti a város költségvetését is. Itt kell kihangsúlyozni: amíg több szocialista vezetésű városban eladták a közműveket – gondoljunk a pécsi vízmű esetére –, nálunk ilyen fel sem vetődött. Megmutatjuk, hogy az önkormányzati cégek is működhetnek hatékonyan, hiszen nálunk közel 1 milliárd forinttal járulnak hozzá a város költségvetéséhez.

 – Az MSZP még tavaly azt mondta a koncepcióval kapcsolatban: örülnének, ha az írásban is megjelenne. Nem tudom, hogy azóta ez már megtörtént-e?

 – Már a választási brosúrákban is kifejtettük azt, mit értünk ökoprogram alatt. Arról nem tehetek, ha a szocialisták az olvasással is hadilábon állnak és a kákán is csomót keresnek, ahelyett, hogy segítenék a program megvalósulását.

 

Medveczky Attila