vissza a főoldalra

 2011.07.15. 

Hévíz a siker kapujában

Június 28-án fogadta el a helyi képviselőtestület Hévíz Város Önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának zárszámadásáról, pénzmaradvány jóváhagyásáról szóló rendeletet. Erről, a költségvetésről, a „Hévíz hazavár”-pályázatról és a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásáról Papp Gábort, Hévíz polgármesterét kérdeztem.

 – A képviselőtestület az önkormányzat 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadását tehát elfogadta. A város honlapját böngészve olvastam, hogy a bevételi oldalon tetemes plusz keletkezett az előirányzathoz képest. Ezt sikerként lehet elkönyvelni?

 – A tényleges bevétel, módosított előirányzattal, közel 4 milliárd forint, míg a teljesítés 4 milliárd 875 millió forint volt 2010-ben. A teljesítés azért volt több a módosított előirányzathoz képest, mert a finanszírozás jellegű bevételekkel is számolni kellett. A kiadások módosított előirányzata pedig 3 milliárd 927 millió, s a teljesítés 3 milliárd 257 millió forint volt. A kiadások azért teljesültek a módosított előirányzat alatt, mert 520 millió forintos tartalékkal került zárásra a 2010-es évünk, s ebből a legjelentősebb a pályázati céltartalék; 440 millió forint. 2010-ben pedig130 millió forinttal több realizálódott a sajátos működési bevételeknél, tehát a helyi adók területén. Ezért így sikerről beszélhetünk.

 – Elődje tizenhat éven át volt polgármester. Milyen gazdasági örökséget vett át tőle?

– Ha csak a végösszegeket és a számokat nézem, akkor azt mondhatom, hogy ősszel egy olyan város vezetését vettem át képviselőtársaimmal együtt, ami gazdaságilag problémamentes. Viszont, mikor már áttekintettük az intézmények szerkezeti és gazdasági működését, több hibát észleltünk. Egyes helyeken nem éltek, élhettek a pozitívumokkal, máshol viszont többet költöttek a szükségesnél.

 – Mennyire könnyíti meg munkáját, hogy a hattagú képviselőtestületben öt Fidesz-KDNP-s dolgozik?

 – Annyiban mindenképpen, hogy már a kampány idején jól működött az a csapat, amit közös nagypolitikai és várospolitikai elképzelések kovácsoltak össze. A várospolitikai koncepciók esetünkben még lényegesebbek is. A hatodik képviselő, aki nem tőlünk került be, viszonylag konstruktívan dolgozik velünk együtt, de természetesen sokkal könnyebb a munka, mikor a képviselőtestület többsége egy világnézetet vall, és egyazon várospolitikai tervek szerint cselekszik.

 – Beszéljünk a 2011-es költségvetésről. Az önkormányzat 2011. évi bevétele összesen – tehát a pénzforgalmi bevétellel együtt – hárommilliárd hatszázhatvannyolc millió ötszáztizenegyezer forint . S ugyanannyi a kiadása is. Hogyan látja, ebből a pénzből megfelelően lehet gazdálkodni?

 – Természetesen. Beruházásra 814 millió forintot költünk, továbbá pályázati tartalékban még további 444 millió áll rendelkezésünkre. Az utóbbi már csökkent 60 millió forinttal, mert nevesítve lettek a pályázati célok és fejlesztések.

 – Melyik az a költségvetési fejezet, aminél a legnagyobb kiadási összeg jelenik meg?

 – Intézményeink fenntartására költjük a legtöbbet. A város fenntart egy szociális intézményt idősek otthonával és nappali ellátásával. Óvodánk, bölcsődénk, általános iskolánk és középiskolánk, a kultúra és a sportélet minőségi működtetése is forrásigényes.

 – Szokták volt mondani, hogy az oktatásra, a szociális szférára, és a kultúrára szánt összegek nem térülnek meg. Ön is így látja?

 – Éppen ellenkezőleg. Régebben dolgoztam szociális területen; hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkoztam, elsődlegesen életviteli tanácsadással. Pedagógus diplomámmal és ötgyermekes apaként mélyebben látom ezeket a kérdéseket, és fontosnak tartom azokra megadni a megfelelő választ. Pontosan az oktatás az a terület, aminek másra is hatalmas a hatása. Településünk létszáma megközelíti az 5000 főt, és erősen elöregedő. Ennek oka lehet a gazdasági fellendülés árnyoldala: egy pályakezdő fiatal nehezebben tud itt lakást vásárolni. Éppen ezért, ha az oktatási szférát megfelelően állítjuk össze, akkor több fiatalt tudunk itt tartani. Szükséges ezért helyben a bölcsődei gondozás, óvodai, általános iskolai, gimnáziumi oktatás, nevelés megoldása, sőt egy olyan szakképzés is, aminek elvégzése után Hévízen meg lehetne élni a fiataloknak. Hévízen a kultúrára szánt forrás jó része megtérül a marketing oldalon. Ebben az évben megnégyszereztük a kulturális és szórakoztató programokra, rendezvényekre szánt összeget, és soha nem látott tömegek látogattak el rendezvényeinkre.

 – Maradjunk a költségvetésnél és az oktatásnál, hiszen ide tartozik, hogy meghirdették a „Hévíz-hazavár”- pályázatot. Mit kell erről tudni?

 – A települések bekapcsolódnak a Bursa Hungarica pályázatba, aminek keretében 5000 forintig lehet szociális alapon megítélni az egyetemeken és főiskolákon tanulók ösztöndíját. A megye pedig ugyanannyival támogatja az adott diákot, mint az adott település. Tehát, akár 10 ezer forintot is kaphatnának havonta. Mi arra gondoltunk, hogy tőlünk elkerült középiskolás diákjainknak is segíteni kéne, ezért hoztuk létre a „Hévíz-hazavár”-projektet. A tanulmányi átlag alapján, annak függvényében, hogy milyen távolságra tanulnak Hévíz városától, tudunk nekik segíteni havonta kisebb-nagyobb, 3-7 ezer forintos összegekkel, amivel azt is jelezzük, hogy a diákokat visszavárjuk.

 – Az önkormányzat kisebbségi, 26%-os, tulajdonosa a kórháznak és a gyógyfürdőnek. Ezek működésére mennyi forrást tudnak biztosítani?

 – Amikor megalakult a cég, az önkormányzat hozzávetőlegesen 400 millió forinttal járult hozzá az alapításhoz, s ezzel vásárolta meg a 26%-os részt. A napi működtetésben nincs szükség forrás biztosítására, mert ez a nonprofit kft. megfelelő módon gazdálkodik, és pozitívumokat termel.

 – Jól gondolom, hogy Hévíz legnagyobb bevétele az idegenforgalomból, az ahhoz kapcsolódó adóból származik?  

– Ez így van. Az idegenforgalmi adó 420 Ft személyenként, és éjszakánként. Hévízen évente mintegy 1 millió vendégéjszakát regisztráltunk, s ehhez a 420 millió forinthoz, a jogszabályok szerint, az államtól jelenleg 630 millió forintot kapunk. Ezt az összeget a város többek között a fejlesztésekbe fordítja vissza.

 – A marketingmunkába is?

 – Nagyon sokat költünk marketingre. Az új városvezetés az előzőhez képest négyszeres összeget fordít marketingre. Ez 200-250 millió forintot jelent erre az évre. A struktúrát is kialakítottuk, így létrejött a Szobakiadók Szövetsége, a helyi TDM egyesület, ami pályázatokkal foglalkozik és fenntartja a turinform irodát és a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft., amit az önkormányzat hozott létre. Az utóbbi szervezet foglalkozik a város arculatával, turisztikai marketingjé-vel. Hévíz imázsát „kivisszük” a nemzetközi piacokra – Németországba, Csehországba, Oroszországba–, turisztikai napokra. Az, hogy a testületben mennyire komolyan vesszük ezt a szférát, mutatja, hogy az egyik külsős alpolgármester, aki az egyik hévízi szálloda vezérigazgatója, a turizmusért felel.

 – A város honlapján olvasom: „Hévízen az országos átlaghoz képest kiemelkedően jó a közbiztonság, melyet az is igazol, hogy a településen több mint 10 éve nem történt erőszakos bűncselekmény.” Remélem ezen mondatok közlése óta a helyzet változatlan. Milyen intézkedésekkel tudták ezt elérni?

 – Sikerült kiharcolnunk azt, hogy önálló rendőrőrsünk van, amivel mindig is jó kapcsolatot ápolt a város. Idén pl. két kerékpáros rendőr teljes felszerelését vásárolta meg a város. Mindez annak a tárgyalássorozatnak a következménye, amit a megyei és városi rendőrségi vezetőkkel folytattunk, s elhatároztuk, kerékpáros rendőröket is szolgálatba állítanak. A közbiztonság javulásához hozzájárult a térfigyelő-kamerarendszer is.

 – Végezetül essen szó a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásról. Ennek, amint olvasom, nyolc település a tagja. Hét község és egy város, Hévíz. Ez azt jelenti, hogy a város irányítja magát a társulást?

 – Gyakorlatilag ez a helyzet, mert Hévíz a központ és engem választottak meg a társulás elnökévé, így gyakorlatilag ez a helyzet. A nyolc település nagyon jól működik együtt. És az is lényeges, hogy a keszthelyi kistérséggel napi szinten egyeztetünk. Tudjuk, hogy kormányzati cél, hogy a közigazgatási átalakítás részeként a járási-rendszer váltja 2013-tól a kistérségit. Hévíz meg szeretné tartani pozícióját, hogy járási központ lehessen, hiszen rendelkezünk az ehhez szükséges intézményi követelményekkel.

M. A.