|
 2011.08.03.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának 31. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
Büntetőjogi felelősség
(2.oldal)
Nem
albizottságot, hanem tanszéket kellene alapítani az eladósodás,
a privatizáció és a hatalommegszerzés új folyamatának tudományos
vizsgálatára. Ha a mai közgazdaságtudomány és vele párhuzamosan
a történelmi kutatások is nem állnának részben vagy teljesen
liberális fennhatóság alatt, rá lehetne bízni ezt a kutatást
a közgazdasági egyetem tudósaira, vagy egy új tudományos
kutatóintézetre. Történészek, statisztikusok, közgazdák,
filozófusok az egyes választási eredmények elérésének körülményeiből
kiindulva megvizsgálnák a belőlük következő privatizációs
eseteket. Megvizsgálnák a vezetők és a kedvezményezettek
szociológiai és etnikai összetételét, pártállását, összegyűjtenék
az elveszett vagy elveszettnek hitt adatokat, követnék az egyes
tételek kézről kézre vándoroltatásának folyamatát és tételesen
és tudományosan is kimutathatnák, hova tűnt el a nemzeti
vagyon harmada vagy fele és hogy a politikai vezetés hogyan
teremtette meg a hitelfelvétel kényszerét éppen a privatizációs
veszteségek pótlására. Azt már több jeles közgazdász
kifejtette és arról tudunk, hogy a nemzeti vagyon legalább
egyharmada kézenközön eltűnt, ez tény, de maga a folyamat és
történet mindmáig nincs feldolgozva.
Száz éve született Bibó István
(3.oldal)
Bibó,
mint az egyik legnagyobb hatású, egyben talán a legtöbbet
hivatkozott XX. századi politikai gondolkodó 1990 után szinte
mindenki számára elfogadható. Az ilyen célú és értelmű
kiragadások megfeledkeznek Bibó családi alapállásáról, arról
a minden ízében puritán, református értelmiségi közegről,
melynek gyökerei a mindenkori magyar középosztály, az ún.
kisnemesi rétegig érnek. A reformáció világra nyitottsága,
antidogmatizmusa, a nagylátókörű jogász országokon túltekintő
ismerete szintetizált, a hagyománytisztelet, a néphez tartozás
érzésével. Az őt követő generáció túlnyomó többsége
ezzel nem tudott mit kezdeni. És ma sem tud.
750 éves Zemplén fővárosa
(4.oldal)
A
történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely,
1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István ifjabb királytól.
A 750 éves városi évforduló tiszteletére egész évre
kiterjedő ünnepségsorozatot rendez Sátoraljaújhely Önkormányzata.
Az önkormányzat a közelmúltban ezüst emlékérem kibocsátásával
tisztelgett a jeles ünnepség alkalmából. Szerkesztőségünk
vendége Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere,
akivel az évforduló kapcsán a jelentősebb beruházásokról, a
diákok, fiatalok támogatásáról, a bor-és pálinkaturizmusról
beszélgettünk.
Szlovák erőfitogtatás
(5.oldal)
Az
Esztergomhoz közeli, 7,5 ezer lakosú felvidéki kisváros, Zselíz
jelentős részben magyar lakosságú. A magyar nyelvű középiskolának,
a Comenius Gimnáziumnak viszont át kell költöznie a szlovák
gimnázium épületébe, annak ellenére, hogy a helyiek több
mint a fele aláírta az áthelyezés ellen szóló petíciót. Az
ügy hátteréről, a beruházásokról és a városfejlesztési
tervről Bakonyi Pál, Zselíz polgármestere nyilatkozott.
–
Tisztelt polgármester úr! Július 29-én tüntetést is
szervezett a petíciós bizottság a Comenius Gimnázium átköltözése
ellen. Ön szerint miért döntött úgy Nyitra megye közgyűlése,
hogy költöznie kell a magyar gimnáziumnak?
–
Hivatalosan azért, mert a fejpénzből nem lehet fenntartani az
intézményt. Az egy épületben elhelyezett két intézmény
megspórolhat annyi pénzt, hogy fel lehet építeni egy új
tornatermet.
–
Tudtommal maga a város is hozzájárult volna a fenntartáshoz.
Milyen módon?
–
A megyének felajánlottuk, hogy mind a két gimnázium kihasználatlan
helyiségeit bérbe veszi a városunk, zeneiskolánk, szabadidőközpontunk
és könyvtárunk részére.
A „független” Tétényi Éva jobbikos
alpolgármestert akart (7.oldal)
Steindl Balázs, a Fidesz-KDNP frakció vezetője:
A válságköltségvetésben
az adósságrendezési törvény értelmében el kell különíteni
azt a pénzmennyiséget, amivel elkezdjük kielégíteni a hitelezői
listán szereplőket. Amíg ezt a pénzt nem tudjuk elkülöníteni,
illetve az intézményeink számára nem biztosítjuk a szükséges
költségvetést, addig a kátyúzásról, fűnyírásról beszélhetünk,
de felesleges. Polgármesterasszony jelenleg egy percet sem
foglalkozott behatóan a válságköltségvetéssel, hanem arra kérte
a pénzügyi osztályt, hogy a januári állapotokat hozzák be a
testületi ülésre. Ez azért abszurd, mert akkor még nem
tudtuk, mennyi pénzt kell elkülöníteni a hitelezők részére.
Amikor polgármesterasszony novemberben elindította a csődeljárást,
megmondtuk neki, hogy mindez milyen következményekkel jár.
November 18-án ő sem szavazta meg a csődeljárást, majd néhány
nap múlva a sajtóból értesültünk arról, hogy mégis elindította
testületi felhatalmazás nélkül. Amikor jelentkeznek a negatív
következmények, azt kommunikálja Tétényi Éva, hogy a frakciónk
a város ellen van, mert nem szavazza meg a fűnyírásra, a kátyúzásra
a pénzt.
A szépség varázsa és a Markó-hagyaték
Az esztergomi Keresztény Múzeum két időszaki
kiállításáról (9.oldal)
1826-ban
Stingl Vince, az alapító, aki korábban Tatán már tevékenykedett
a kerámiaiparban, Herenden telket vásárolt. Itt alapította meg
kőedénygyártó műhelyét, de hamarosan megkezdte a porcelán
előállítására irányuló kísérleteit is. Stingl 1826–30 között
mintegy három és félezer forintot fordított a herendi gyár
fejlesztésére. Ezért is egy kissé hiányérzetem volt, mikor
ezen a kiállításon nem „találkoztam” az alapító nevével.
Kabaré a színházi pályáztatási rendszer
Beszélgetés Straub Dezső színművésszel
(10.oldal)
A
’70-es években érkezett egy csapat Magyarországra. Pankrációt
adnak elő. Erre meg is telt a sportcsarnok, de az értelmes,
sportmeccsekhez szokott pesti közönség a második kamuverekedés
után Kispestig pofozta a szereplőket. Ma már ilyen felháborodás
nincs, tapsolnak a semminek. Nem őket, a nézőket kell ezért kárhoztatni,
hanem azokat, akik lebutították őket, hogy könnyebben manipulálhatók
legyenek. Hiszen egy önálló gondolattal és jövőképpel
rendelkező embert nehezen lehet az orránál fogva vezetni. Most
olyan „szakemberek” irányítják a sikeres kulturális intézmények
egy részét, akik értik ezt a korszellemet. Mivel a kritérium a
látogatottság – a TV-ben a nézettség –, és nem a minőség,
ezekre az ezrekre építenek. Színházak, múzeumok látogatottsági
eredményei, statisztikái az egeket verdesik, de ha megkérdezed
a nézőket, egy részük nemhogy a darab (kiállítás) címét,
de még a város nevét sem tudja, ahol járt.
„Nagyapám naplóján keresztül vezetett az út a vörösterror
feltérképezéséig”
Nem volt zsidó–magyar polgárháború
1919-ben
Beszélgetés Szentesi Zöldi Lászlóval (12.oldal)
A
Lenin-fiúk elnevezés Szamuely Tibor csoportjához fűződik, sokáig
az a hiedelem járta, hogy miután Lenin Moszkvában sapkarózsákat
és egyéb jelvényeket adományozott Szamuelynek még azt is
mondta „vidd haza a fiaimnak”. Ez az anekdota akár igaz is
lehetne, csakhogy Szamuely május végén repült Moszkvába, én
pedig az egyik archív híradófelvételen felfigyeltem egy május
1-jén már látható feliratra, amikor az akkor Kun-Vágó
laktanyának nevezett katonai objektumon már ott olvasható a
Lenin-fiúk felirat. Ez a kifejezés alighanem már röviddel a márciusi
hatalomátvétel után kialakult és használták Kun Béláék
terrorlegényeivel összefüggésben. Lenin-fiúknak nevezték
maliciózusan vagy némi igazságtartalommal azokat a budapesti
jassz, alvilági elemeket, akik néhány százan Cserny József és
Szamuely Tibor irányítása alatt Korvin Ottó bábáskodásával
ellenforradalmi tevékenységre hivatkozva megfélemlítették a főváros
és a vidék lakosságát.
Természettudományos Muzeológusok
XXIX. Országos Találkozója
2011. augusztus 29. – 2011. augusztus 30.
– Esztergom (13.oldal)
Az
esztergomi Duna Múzeum – hivatalosan a Magyar Környezetvédelmi
és Vízügyi Múzeum – újabb, jelentős országos rendezvénnyel
hívja föl magára a figyelmet. A természettudományos muzeológusok
éves találkozóját idén a Magyar Természettudományi Múzeum
a Duna Múzeummal közösen szervezi. Bárd Edittel, a rendezvény
szervezőjével, az esztergomi Duna Múzeum PR - és marketing
munkatársával, sajtóreferensével a kétnapos szakmai program
jelentőségéről és a múzeumpedagógiáról beszélgettünk.
A Moszad újabb gyilkossága (20.oldal)
A
Der Spiegel nevezetű német lap beszámolója szerint a Moszad
szervezésében egy újabb atomtudóst végeztek ki Iránban. A
mostani akció része annak a merényletsorozatnak, melyet az
izraeli állam hajt végre olyan emberek ellen, akikről feltételezik,
hogy az iráni atomprogramhoz közük lehet. „Ahol nincs vezetés,
elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.”
Példabeszédek Könyve
Az
Izraeli Felderítési és Különleges Műveleti Intézet,
ismertebb nevén a Moszad, a fenti ószövetségi idézetet választotta
jelmondatául. Az 1949-ben létrehozott szervezet eredetileg az
izraeli biztonsági erők titkosszolgálati szervezeteinek munkáját
volt hivatott összehangolni. Valójában a szervezet elsősorban
külföldi hírszerző-tevékenységet – magyarul kémkedés –
és fedett műveleteket hajt végre, melyek nem ritkán irányított
gyilkosságokba, emberrablásba, illetve Izrael határain kívüli
paramilitáris tevékenységbe torkollanak. A Moszad ez idáig
minden létező nemzetközi jogi normát megsértve 29 esetben követett
el külföldön ún. irányított gyilkosságot.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
