vissza a főoldalra

 2011.06.03. 

Az EU és az európai egyházi vezetők tanácskoztak Brüsszelben

Az európai egyházi vezetők, köztük Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke, május 30-án, hétfőn az Európai Bizottság Berlaymont-épületében találkoztak Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével és Herman van Rompuyjal, az Európai Unió Tanácsának elnökével.

 A tárgyaláson összesen huszonöt meghívott vendég vett részt, Magyarországot Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke képviselte. A találkozón protestáns, valamint római katolikus, ortodox, muzulmán, zsidó és buddhista egyházi és vallási vezetők voltak jelen.

 „Az Európai Unió intézményei és az európai vallási vezetők közös tanácskozására évente kerül sor. Ennek most különös aktualitást adott az arab országokban lezajlott változás és az ott kialakult helyzet. Ez az Európai Uniónak, mint közösségnek, mint a demokrácia mellett elkötelezett intézménynek sokféle tekintetben kihívást jelent, egyrészt a menekültek befogadása szempontjából, másrészt az ottani demokratikus változások segítésében – mondte el Brüsszelből a találkozóról Bölcskei Gusztáv püspök. – Nagy kihívást jelent az ott élő keresztyének és nem keresztyének közötti feszültségek kezelése. Egyiptomban, Irakban és a többi országban a szabadság nemcsak azt jelentette, hogy mindenki együtt örül, hanem ezzel párhuzamosan felerősödött a vallási fanatizmus is.”

 A találkozó másik aktualitása az volt, hogy a jelenlévők megvitassák, hogyan tud az Európai Unió megfelelni a Lisszaboni Szerződésben vállalt kötelezettségeinek, azaz hogy rendszeres párbeszédet folytasson az egyházak, és vallási csoportok képviselőivel.

„Itt kirajzolódni látszott egy új hangsúly, ami számomra a legérdekesebb volt. Eddig mindenki arról beszélt, hogy az Európai Unióban az egyes államok belügye, hogy hogyan rendezik az állam és az egyház kapcsolatát. Alapvetően mindenütt azt hangsúlyozták, hogy a lényeg a szétválasztás. Ehelyett Jose Manuel Barroso, és főként Jerzy Buzek, nagyon fontosnak tartották azt hangsúlyozni, hogy természetesen ez így igaz lehet, de sokkal jobb lenne, ha arról beszélnénk, hogy az egyház és az állam hogyan élhetnének autonóm módon egymás mellett – mondta Bölcskei Gusztáv. – Ez az autonómia bizonyos értelemben egyfajta önállóságot jelent, és sokkal nyitottabb az együttműködésre. Ez volt a tárgyalás fő vonulata, amit aztán a különböző hozzászólások próbáltak alátámasztani."

 Bölcskei Gusztáv a tanácskozáson elmondott hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az elmúlt húsz évben nem erősödött meg az úgynevezett civil társadalom.

 „A hozzánk hasonló EU-s országokban sokszor az egyházak veszik át azt a szerepet, amit más országban a civil szervezetek. Tehát ezért azt a megkülönböztetést, hogy csak a civil szerveződésekkel foglalkoznak és az egyházakkal kevésbé, nem tartom elfogadhatónak. Azonban érződik, hogy az elmúlt években, az Európai Unióban hallott harcos ateista hangok az elnökség instrukciójával valamelyest moderálódtak, és az elnökség felől pozitív impulzusok jönnek a tagországok felé. Ez a formálódó magyarországi egyházi törvényünkkel teljesen egybevág, mert mi is azt hangsúlyozzuk, hogy legyen benne az új egyházi törvényben az egyház autonómiájának a hangsúlyosabb volta, mivel ez jobban lehetőséget ad a társadalommal való együttműködésre. Magyarország soros EU-s elnöksége idején is a civil társadalmakat próbáltuk pótolni, amikor a megbékélésről, a roma integrációról, és az önkéntességről szerveztünk konferenciákat. Konkrétumként megemlítettem, hogy Magyarországon most indul a Keresztyén Roma Szakkollégiumi Hálózat, ami egy igen fajsúlyos európai kérdésnek a megoldásához való hozzájárulás.”

 Az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét 2011. első felében betöltő magyar kormány idén januárban találkozott a magyarországi egyházak vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte az egyházak szándékát, hogy hozzájáruljanak a magyar soros EU-elnökség sikeréhez. A Magyarországi Református Egyház honlapot indított, melyen nyomon követhetők az EU-elnökséghez kapcsolódó események, valamint az egyház számára kiemelten fontos témákhoz kapcsolódó kezdeményezések, elsősorban az EU és az egyházak, a kelet-közép-európai kulturális kérdések és a cigányság missziói gondozása területén.

Fodor Zsófia