|
 2011.06.03.
Az oroszok már nincsenek a spájzban
Orbán Viktor
kedden rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy
visszaszereztük a Mol részvényeinek 21,2 százalékos részét,
amely eddig az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában volt. Ez több
volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt. Egy év kemény
tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a
megállapodást. Fontos lépést tettünk az erős Magyarország
felé vezető úton. Egy ország sem lehet erős, ha teljesen
kiszolgáltatott az energiaellátása – fogalmazott a
miniszterelnök.
A kormányfő közölte:
Magyarország és Közép-Európa megújításának egyik kulcsa
az energiafüggőség csökkentése és a nemzeti ipar újjáélesztése.
„Erős magyar és erős közép-európai vállalatokra van szükség,
hogy a XXI. században versenyképes legyen a régió és
Magyarország. A Mol ilyen vállalat” – mondta. „A magyar
kormánynak mindenkor ki kell állnia az ország és a magyar
emberek érdekeiért. Ezt tettük, ezt tettem én is a mai napon,
és ezt fogjuk tenni a jövőben is” – zárta sajtónyilatkozatát
Orbán.
A bejelentés mögött
az áll, hogy még áprilisban piaci megállapodás született a
Szurgutnyeftegaz Mol tulajdonrészének megvásárlásáról. Most
a megállapodás szövegezése zárult le. A megállapodást
Vlagyimir Bogdanovval, az orosz vállalat vezérigazgatójával írták
alá.
A hírek szerint a
közel 2 milliárd euró értékű részvénycsomag egy később
kijelölendő állami vállalathoz kerül. Az európai energiaellátásban
fontos szerepet játszanak az észak-afrikai országok. A teljesen
átláthatatlan politikai helyzet világossá tette az
energiapiacok és az energiaimportra szoruló országok kiszolgáltatottságát.
Az Orbán-kormány végre fontos gazdaságvédelmi feladatának
tekinti, hogy a stratégiai energetikai vállalatokban tulajdonos
legyen. Az ország alapvető érdeke, hogy a kormány erősítse a
MOL nemzeti vállalati jellegét.
A kormány támogatja
a Mol stratégiáját és menedzsmentjét.
Fontos, hogy a
kormány kinyilvánította: a rendelkezésére álló eszközökkel
a jövőben is igyekeznek ésszerű keretek között tartani a külföldi
kormányok és vállalatok befolyását, tulajdonszerzését a
stratégiai nemzeti vállalatokban.
A vételár nem növeli
sem az államadósságot, sem pedig a költségvetési hiány mértékét,
mert lehívott IMF-hitelből fizetik. További Mol-részvények is
kerülhetnek az állam tulajdonába, mert a magánnyugdíjpénztári
vagyonnak része legalább 2,4 százaléknyi Mol-részvény is.
A vásárlás azért
is jelentős, mert Oroszország részben az energiapiacokon
keresztül kíván pozíciókat kiépíteni az Európai Unióban.
Gerhard Schröder
volt német kancellár, aki jelenleg a Nord Stream (Északi Áramlat)
gázvezeték részvényesi tanácsának elnöke, bekerülhet a
Gazprom igazgató tanácsába –közölte hétfőn a Vedomosztyi
című lap. Az Északi Áramlat Oroszországból Németországba
szállít gázt a Balti-tengeren át, részvényesei a Gazprom (51
százalék) mellett a német BASF-Wintershall (15,5 százalék), a
német E.ON, (15,5 százalék), a holland Gasunie (9 százalék),
és a francia GDF Suez (9 százalék). A több mint
1200 kilométer
hosszú, tenger alatti vezetékrész költsége kétcsöves
kivitelben 7,4 milliárd euró lesz, és az első csővezetéket
idén szándékoznak üzembe helyezni. A vezeték teljes kapacitása
évi 55 milliárd köbmétert tesz ki. Elemzések rámutattak,
hogy az orosz külpolitika különös súllyal kezeli az
energiapiacokon keresztüli befolyásszerzést, sőt belpolitikai
manipulációktól sem riadnak vissza a célországokban.
Magyarország elmúlt kormányai nem csak a MOL-ban történő
orosz tulajdonszerzést nézték karba tett kézzel, de Gyurcsány
teljes mellbedobással harcolt a Kék Áramlatért. Bizonyos
belpolitikai folyamatok mögött is felsejlett az orosz befolyás,
sőt az ellenzéki pártok közül a szocialisták és a Jobbik is
erős szimpátiát mutatnak az orosz törekvések iránt.
Az ország valódi
önállósága és függetlensége felé vezető úton fontos lépés
volt a MOL visszaszerzése.
Csorja Gergely
|
