vissza a főoldalra

 

 

 2011.06.17. 

Focisuli alakult a Sajó völgyében

Az elmúlt évtizedekben, amikor egymást érték a kudarcok a magyar labdarúgásban, gyakran elhangzott a felemelkedés kulcsa: új alapokra kell helyezni az utánpótlás-képzést és a kiválasztást. A szépen hangzó szólamokat azonban nem sok tett követte. Bár alakult jó néhány labdarúgó-akadémia, ennek egyelőre sajnos kevés a látható jele, sőt vannak, akik már az akadémiai képzés hátrányairól is beszélnek. Most viszont egy teljesen újszerű kezdeményezés indult útjára Borsod megyében. Megalakult a Sajóvölgye Focisuli SE, amelynél már gőzerővel folyik is a gyermekek kiválasztása, felvétele.

 – Amikor Kazincbarcikán dolgoztam, számos toborzót hirdettünk, mégis alig érkeztek gyermekek – emlékezett a korábbi időkre Kádár Zsolt, a focisuli szakmai igazgatója. – Ennek oka legtöbbször a szegénység volt, mert a gyermekek szülei – bármilyen ügyes is volt a lurkó – általában nem engedhették meg maguknak a heti többszöri utaztatást. Elgondolkodtam: mi lenne, ha „házhoz” mennénk, és mi, edzők járnánk le azokra a településekre, ahol vannak futballozni vágyó gyermekek? A kezdeményezés lényege, hogy egy központ – esetünkben Putnok – köré felépítve létrehozzunk egy, a régió mint-egy ötven környező települését magába foglaló sportegyesületet.

Az elképzelés több hónapos, szerteágazó szervezőmunka után valósággá nemesedett. Kádár Zsolt több pozitív impulzust is kapott terve megvalósításához. A korábbi szövetségi kapitány, Gellei Imre kiválónak nevezte a Kádár Zsolt által kitalált szisztémát, olyannyira, hogy az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia már az együttműködéséről is biztosította a borsodiakat.

 

– Óriási lökést adott az ötlet megvalósításához a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogató hozzáállása – újságolja Kádár Zsolt. – Ugyanígy hozzájárult a Sajóvölgye Focisuli SE létrejöttéhez Tamás Barnabás és Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, valamint Negrutz Ágoston vállalkozó, akik erkölcsi és anyagi támogatásukról is biztosítottak bennünket. Innentől miénk volt a terep, elkezdhettük az érdemi szervező munkát.

Ennek első része a szakember-gárda kiválasztása és a játékos-figyelő hálózat kiépítése volt. Ahhoz, hogy az aprófalvakkal rendelkező, teljes Sajó-völgyét le tudja fedni a focisuli, több alközpontot kellett létrehozni. Az eredeti tervek négy alközpont felállításáról szóltak, ám a nagy érdeklődés miatt rögtön hat területi központ létesült. A sajószentpéteri központ vezetője Soltész Imre, a Borsodi Bányász egykori kiváló kapusa lett.

 – Fontos kiemelni, hogy minden alközpont élére megfelelő képesítéssel rendelkező szakember került – hangsúlyozta Soltész Imre. – Ez biztosítja, hogy nem pusztán „csak” foglalkozunk a gyermekekkel, de edzőinknek köszönhetően megfelelő képzést is kapnak majd a focisuliban.

Az első toborzók sikere minden várakozást felülmúlt! Mintegy ezer(!) gyermek került be a különböző alközpontok nyilvántartásába. Miután a térségben eddig ez a korosztály szinte teljesen „láthatatlan” volt, ez már önmagában is forradalmi előrelépést jelent a megye labdarúgásában.

 – Nagyon boldogok vagyunk, hiszen ötletünk sikerét mutatja a sok jelentkező – mondja Kádár Zsolt. – Látható, hogy sokszorta többen szeretnének focizni, mint ahányan eddig eljutottak valamelyik környékbeli csapathoz. Még mindig lehet természetesen jelentkezni. Aki szeretne csatlakozni a Sajóvölgye Focisuli SE-hez, az alábbi címen teheti ezt meg: 3630 Putnok, Puskás Ferenc út 6.

 A hat alközpont mindegyikében egyforma szakmai irányelvek szerint folyik majd a gyermekek felkészítése. Érdekes lehet, hogy hány éves kortól lehet valaki a focisuli tagja, illetve milyen jövőképe van azoknak a gyermekeknek, akik jelentkeznek és tehetségük alapján be is kerülnek a Sajóvölgye Focisuli SE-be?

 – Ez valóban fontos kérdés – jelzi egyetértését Soltész Imre. – Egyesületünkbe 5 és 12 éves kor közötti gyermekek kerülhetnek. Mindenkivel foglalkozni szeretnénk! Első lépésként egymás elleni tornákat szervezünk a jelentkező gyermekek számára. Itt már lesz egy elsődleges szűrő, hiszen ezeken a tornákon mi, edzők, szakmai szemmel értékeljük majd a srácok teljesítményét. A tehetséges gyermekek bekerülnek a lakhelynek megfelelő alközpont csapatába. Felmenő rendszerben kialakítunk alközpont-válogatottakat, amelyek a tervek szerint négy nyári és két téli tornán mérik majd össze erejüket. A legtehetségesebbek, miután átmentek a legkülönbözőbb szűrőkön, a putnoki központban elitképzésben fognak részesülni. Utaztatásukat pedig autóbuszok segítségé-vel az egyesület megoldja, így a szülők válláról lekerül ez a teher. A jövő? A Puskás Akadémiával kötött megállapodás értelmében a legkiválóbb gyerkőcök számára egyenes út vezethet Felcsútra!

A legjobbak tehát az ország egyik legprofibb akadémiájára kerülhetnek. Akkor sem történik azonban tragédia, ha Felcsútra csak kevesek jutnak majd el a Sajó völgyéből. Természetesen az egyes településeken működő sportegyesületek is profitálhatnak a focisuli képzéséből, hiszen azok az alapképességeket már elsajátított játékosok, akik nem jutnak el valamelyik élvonalbeli együtteshez, felnőtté válva a környékbeli csapatokat erősíthetik majd.  

– Kissé talán közhelyszerűen hangzik, mégis igaz: nem lehet mindenkiből válogatott játékos. Mi sem ezzel a céllal indítottuk útjára a focisulit. Sokkal fontosabb a sport szeretete, az egészséges életszemlélet, amelyre megpróbáljuk majd nevelni a nálunk pallérozódó gyermekeket. Ha aztán emellett még egy-két remek labdarúgó is kikerül a sorainkból, az külön boldogság lesz számunkra – adja meg a summázatot a szakmai igazgató.

Kádár Zsolt és Soltész Imre szavai egybecsengenek az egyesület vezérgondolatával: „Egy ország futballjának a színvonalát a futballozó gyerekek száma határozza meg, szorozva az általuk játékkal eltöltött idővel.”

A Sajó völgyében ez ilyen egyszerű. Reméljük, eredményre vezet!

 

Kovács Attila