|
 2011.06.22.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
25. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
Az első válság (II. rész)
Kik
voltak a maszkilok? Ezt ma már bizony csak a Volksbund-ellenes tábor
judaisztikailag műveltebb rétege tudja, még sok zsidónak sincs
róla fogalma. A maszkilok a XVIII.–XIX. század fiatal vidéki
zsidó értelmiségiei, tanítói voltak, akik fellázadtak az
emancipáció ellen és kiálltak a héber nyelv használata
mellett, a jiddissel szemben, és sokszor szembeszálltak a
megalkuvónak tartott rabbikkal is, akiket a hitközség mindenütt
eltartott – őket meg nem. Csak nem mindig beszélték szépen,
jól és helyesen a hébert, amelyért küzdöttek, mint ahogy a
mi maszkilunk sem ismeri a magyar irodalmat – vagy nem akarja
ismerni. Ungváry Krisztiánról van szó, ő ennek a válságnak
egyik maszkilja. Különböző múltfeltáró intézmények munkatársa,
vezetője, eddig titkos listákat fejt meg és ad ki, leleplezéseket
indít el, szerepel és igazságot oszt. Benne van a dolgokban. Ítél,
véleményt mond, sugalmaz. Mindig független tényezőként
jelenik meg, mint a többi maszkil. Ezért válságjelenség. Ha
Albert Gábor nem figyel fel a 2002-es Volksbund-mentő és Ungváry
Krisztián segítségével magyarellenes jelenségre, ma senki sem
látja meg az összefüggést a mai válság és a válságkeltők
módszerei, eszközei és céljai között.
Sándor Gyuri
(Győri
Béla írása)
Szörnyű
régen, 1988-ban készítettem vele interjút a Vasárnapi Újságban.
Faggattam, ki ő, honnan jött és merre tart. Furcsákat mondott,
illetve nem volt az furcsa, csak őszintén beszélt. Sándor –
mondom 1988-ban – még a szocializmus idején rezzenéstelen
szakállas arcával mesélte: anyám zsidó és kommunista is
volt, apám munkaszolgálatosként halt meg, tehát zsidó voltam.
Na és most mi vagy? – kérdeztem Sándortól. Azt mondja: az áldott
jó piarista tanár, Jelenits István térített meg és katolizáltam.
Tehát katolikus vagyok egyértelműen. 1988-ban ilyennel nem volt
szokás dicsekedni. Gyurit ez persze végképp nem érdekelte. Aztán
odajárt a Vasárnapi Újságba, és különös, fanyar történeteket
mesélt.
Püspökladányt becsapta az MSZP-kormány
Dombi
Imréné, a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok 42 százalékával
nyert Püspökladányban,az időközi polgármester-választáson.
A
képviselőtestületbe ugyan választott képviselőként kerültem
be tavaly ősszel, mint az 1. számú választókerület
Fidesz-KDNP-s jelöltje, de divatos szóval élve nem voltam
„felépítve”. Tehát, soha nem készültem a polgármesterségre.
Ami nem is csoda, hiszen életerős, sikeres polgármesterünk
volt Arnóth Sándor személyében. Március 16-án ment el, a választás
pedig június 5-én volt, tehát a jelöléstől számítva bő két
hónap volt arra, hogy az emberek közelebbről is megismerjenek,
hogy megosszam velük céljaimat, törekvéseimet. Ez rendkívül
kevés idő. Így minden alkalom jó volt számomra, ha
megjelenhettem újságban, televízióban. Ennek ellenére úgy érzem
sikerült megtartani egy egészséges mértéket, mert nem
szerettem volna tolakodó se lenni a választók szemében. De, a
kérdésére válaszolva: a Magyar Fórum is segített abban, hogy
a püspökladányi választópolgárokhoz eljussak, így az eredményhez
Önök is hozzájárultak, amit szívből köszönök, mert fontos
számomra ez a város, minden lakosával együtt, tenni akarok érte
és öröm, hogy ezt a felhatalmazást én kaptam meg.
Mindhárom szakággal elégedett vagyok
Storcz Botond, a magyar kajak-kenu válogatott
szövetségi kapitánya
A
200 méteres távon szerzett ezüstérme nagy siker, hiszen tudni
kell, hogy Péter csak tavaly ősszel állt rá a sprinttávra. Már
a hazai válogatóversenyeken is remekül teljesített, és látható,
hogy még fejlődőképes, azaz a mostani Eb-ezüstnél szebb
eredményeket is elérhet a jövőben. Külön is szót szeretnék
ejteni a hölgyek teljesítményéről. Kovács Katalin, Csipes
Tamara és Kozák Danuta egyaránt ragyogóan szerepelt. A várakozás
alatti eredménynek olimpiai bajnok kenusunk, Vajda Attila helyezése
számít. Ő a jól sikerült válogatók után nem tudott újra a
kellő fordulatszámon pörögni. Miután itthon általában nem
kell megfeszülnie a csapattagságért, kissé talán nehezebb a
helyzete, mint a többieknek. Ettől függetlenül remélem, hogy
a világbajnokságon érmet szerez majd.
Ne száműzzék a fejedelmet!
Moravetz Levente író, színész, rendező: Sajnos
koldulni kell a mostani Rákóczi musicallel, a Fejedelemmel
kapcsolatban is. Többen felvetették, hogy emlékezzünk meg a Rákóczi-szabadságharc
befejezésének 300. évfordulójáról. Így jött létre a
Fejedelem. Aminek az ősbemutatója a tervek szerint július 15-én
lenne az egri várban. Azért mondom, hogy a tervek szerint, mert
még mindig nincs meg rá a fedezet. Meghirdettük az előadást,
de jegyeket még nem árulunk rá, csak helyeket lehet lefoglalni,
mert nem akarjuk becsapni a nézőket. Nem értem azt, hogy míg
sokan évek óta a nemzeti tudat megerősödéséért küszködnek,
addig mindez a törekvés egyes döntéshozókat hidegen hagyja.
Amikor azt látom, hogy majdnem félórán keresztül adnak egy
riportot egy „neves” bűnözőről, aki korongozásra adta a
fejét, de a Zrínyi-előadásról nem hajlandók promóciós
anyagot leadni, akkor eléggé elszomorodom.
A türkök a szovjet ideológia szerint
„koszos nomádok”
Magyar régészek Kazahsztánban
Dr. Mordovin Maxim: Esetünkben
nem is a régészeti, hanem a kazah-magyar kulturális együttműködés
a lényeges. Ahogy az is fontos, milyen magyarságkép él a
kazahokban. Ez a nép egyértelműen rokonnak tartja a magyarokat.
Ez leginkább a kunokkal magyarázható. A kazahok tudják, hogy
Magyarországon élnek a kunok leszármazottjai. Történelmi tény,
hogy a kun a kazahok egyik törzse, mely kipcsak vagy kumán néven
is ismert. Történészek között sem képezi vita tárgyát,
hogy kicsodák a kipcsakok. Nem véletlenül hívják Kazahsztán
legnagyobb sztyeppés területét Desti-Kipcsaknak, vagyis a
kipcsakok, kunok sztyeppéjének. Tehát ezért is ismerik jól a
kazahok a magyarokat; ahol csak megfordultunk az országban, azzal
fogadtak, hogy mi rokonok vagyunk. Ennek fényében meglepő, hogy
a magyar gazdaság nem használja ki kellőképpen ezt a szimpátiát.
Az Európai Unió támogatásával 1,2 milliárd forint értékű
fejlesztés fejeződött be a Nyíregyházához tartozó Sóstógyógyfürdő
parkfürdőjében; a nyírségi üdülőközpontban további 3
milliárdos beruházást készítenek elő. A turisztikai fejlesztésekről,
a város költségvetéséről, az iskolabezárásokkal
kapcsolatos híresztelésekről, a helyi termékek népszerűsítéséről
és a Szatmárnémetivel való együttműködésről dr.Kovács
Ferencet, Nyíregyháza polgármesterét kérdeztem.
Aki feladja nemzetiségét, feladja emberségét
is
Pünkösd
hétfőn első alkalommal adta át Schmitt Pál köztársasági
elnök a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket a
Sándor Palotában. Az elismerést azok a személyek vehették át,
akik a kultúra, a sport, a művészet, a vallás, illetve az
oktatás területén kimagasló teljesítményt nyújtottak. Az Érdemérem
büszke tulajdonosa lehetett felvidékiként Ulman
István Magyar Művészetért-díjas fafaragó népművész
is, aki a rozsnyói járás kis falujában, Várhosszúréten él,
és a Gömöri Kézművesek Társulásának alapító tagja.
„Mi
mind elkötelezettjei vagyunk annak a nemzetnek, amiből
sarjadunk. Sok katonai emlékművet is készítettünk. Itt Várhosszúréten
130 magyar katona nyugszik, s mindjárt a rendszerváltás után készítettünk
emlékükre egy katonatemetőt több fejfából. Ezt nem pénzért,
s nem is művészi kivagyiságból tettük. Nem azért, hogy
valamikor kitüntetést kapjunk. Oda is írtuk: ezt hálából,
tiszteletből és becsületből készítettük. Sokszor ezeket a
magyar emlékműveket nem csak ki kellett faragni, hanem el is
kellett érni, hogy felállíthassák. Emlékszem: zászlókkal őriztük
a krasznahorkai emlékművet is, még Meciar miniszterelnöksége
alatt.”
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságosoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
