2011.06.29.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
26. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Vegyeskereskedés (címoldal)
Kénytelen
vagyok a szerkesztőség, saját lapom belső ügyeivel
foglalkozni, ami nehezemre esik, mert ízlésem ellen való. Történt,
hogy egyes munkatársak aligha merő rosszindulatból, inkább végiggondolatlanságból
és sajtószabadság libidójuk felsimogatása céljából a lap fővonalával,
az általam általában a második oldalon kifejtett nézetekkel
és a kétharmados rendszerváltozás segítése érdekében leírtak
ellenében léptek színre, vagy akartak fejtegetéseket
megjelentetni. Ezt nem engedem meg. A Magyar Fórum, amíg vagyok,
nem lesz vegyeskereskedés. Van a piacon sajnos elég ilyen lap, műsor,
áru és dugáru. Minek növelné számukat az a lap, amely éppen
a liberális, nem magyar érdekű hegemónia ellenében született
és sok vihart, megszüntetési kísérletet kiállt és most is
ki van téve a múlt heti cikkemben megírt maszkil támadásoknak.(„
Hány maszkil van az államgépezetben?”) Innen már közüggyé
magasodik ez a kis írás. Történt ugyanis, hogy a telefontársaság,
amelynek flottaelőfizetői vagyunk, díjtartozás címén lezárta
és csak erőteljes fellépésre és a bizonyításra kapcsolta
vissza a mobiltelefonjainkat. Éppen most, amikor a fenti kérdés
elhangzott, s amikor a szerkesztőségi viszály híre némi
visszhangot keltett. Ilyesmi már máskor is előfordult, volt rá
eset, hogy valóban kimaradt figyelmetlenség miatt a díjfizetés,
olyan azonban sokkal gyakrabban esett meg, hogy a lapban
megjelentek, vagy a Hősök terei tömeggyűlésen elhangzottak erősebb
csapást mértek az idegenszívű hatalomra, a megszállókra, s
ezek azonnal rámüzentek. Ezeket az eseteket én itt nem tettem
szóvá, nehogy összesküvés-elmélet mániámat,
antiszemitizmusom vádját még üldözési mánia betegségének
fennforgásával is erősítsem. Most azonban a dolog annyira
nyilvánvaló, hogy nem bujkálok vele tovább.
Csurka István: Történelemhamisítás – Az első válság
(III. rész)
A megoldás (2.oldal)
Az
állampolgárok óriási többsége, benne kormánytényezőkkel
is, tapasztalta a liberális piacgazdaság önmagát túlélt voltát,
hamisságát, a liberális demokrácia igazságtalan kivételezéseit,
nem valódi demokrácia voltát, mégis elfogadja a liberális
piacgazdaság és demokrácia nemcsak idejétmúlt, hanem hazugsággá
is vált normáit. Mert olyan régen fennállnak, mert annyiszor
megkísérelte a nemzeti érzelmű polgár a változtatást,
forradalmi úton vagy reformokkal, és sose sikerült. A liberális
demokrácia haszonélvezői, az államellenes elit, a pénzügyi
kulturális vezetőréteg, a törpe kisebbség pedig éppen ebbe a
bizonytalanságba kapaszkodik bele, és teli pofával kéri számon
a kormányon a liberális demokrácia normáit. Azt, ami már érvénytelen,
mert a történelem átlépett rajta. Ez a Demszky-banda félelmetes
taktikai fegyvere. Veszélyessége abban áll, hogy vakít. A
magyarellenes törpe kisebbség ezzel el tudja hitetni, hogy a
kormány és az általa megteremteni kívánt rendszer soha nem
lesz Európában legalizált, a nagyhatalmak által elfogadott,
hogy nincs tartós fennmaradási engedélye, és egyszer csak
vissza fog térni teljes pompájában a liberális piacgazdaság.
A magyar szereti a hibát, a bajok okát mindig a saját kormányában
látni. Mi több, szereti néha ráncba szedni azt, amit ő választott.
Senki előzékenyebb az idegen iránt nem lehet a magyarnál.
Kőbánya, a megújuló kerület
(4.oldal)
Weeber Tibor alpolgármester: Az
önkormányzat figyelembe veszi a lakosság kulturális igényeit.
Az elmúlt hétvégén tartott Szent László-napok ünnepségsorozatának
nívós programjai is ezt bizonyítják. Sokat költünk az oktatásra
és a szociális hálóra és néhány éve a rossz hírünket
keltő botrányok is megszűntek, ezért reméljük, hogy Kőbánya
Budapest kerületei között arra a helyre kerül, amit szerintünk
megérdemel.
Cél: az energetikai önállóság
(4.oldal)
Köcse Tibor, Nagypáli polgármestere: Ha
rendelkezésre állnak a kellő pénzeszközök és a szándék is
megvan rá, akkor elérhető az a cél, hogy akár jövőre Nagypáli
település önkormányzati épületegyüttesét levágjuk a
villanyvezetékről. Természetesen a végső cél, hogy helyben
állítsunk elő annyi energiát, amire az egész településnek,
így az ott lakóknak és a cégeknek is szükségük van.
Cini az „életmentő”
(7.oldal)
Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok,
a Nemzet Sportolója: – Hat
év korkülönbség volt közöttünk, én még gyerek voltam, ő
meg „nagyfiú”, úgyhogy hallgattam az okosságaira az uszodában.
Karinthy Cini egy ideig pólózott a Fradiban, erről szól a
Ferencvárosi szív című novellája, szerette a napfényt, a
vizet, a sportolók közösségét. Arra nem emlékszem, hogyan
lett befutott szépíró létére a vízilabda-szakosztály elnöke,
de én értem nagyon sokat tett ebben a pozícióban, mondhatnám
úgy is, „életet mentett”. 1956-ban Melbourne-ben, az olimpián
a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke voltam,
és csak 1958-ban tértem haza, amiért két év eltiltást kaptam
és csak segédmunkát végezhettem. Miután az eltiltás letelt,
megmondták, hogy a Fradit kivéve, bárhová igazolhatok játszani,
azonban egyik csapat sem akart befogadni.
Kultúraközvetítéssel a jogkövető
magatartásért (9.oldal)
2010
óta működik a Nemzeti Kultúráért Egyesület, mely soraiba gyűjtötte
a kultúra avatott hazai művelőit. Több szekciója mellé, május
24-én, a Színház és Filmintézetben megalakította az egyesület
kisebbségi tagozatán belül a cigány kulturális és művészeti
szekciót, aminek vezetője Raduly
József, a Művészeti-Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány
elnöke, fővárosi képviselő lett.
Beszélgetés Tóth Béla szobrászművésszel
(10.oldal)
Egyszer
tagadtam meg rögtön a munka elején a felkérő kívánságát.
A megrendelés úgy szólt, hogy nagyítsam föl Vastagh György
kis Kincsem-szobrát a Galoppra. Aztán a magyar csodakancáról
szóló könyvet lapozva elképedve vettem észre, hogy annak két
egymással szembenéző lapján a korabeli dagerrotípia feszes,
kemény lovat mutató Kincsemje valahogy nem egyezik a Vastagh György
által mintázott, a versenyzést már befejező, s ezután a ménesbe
helyezett kancával. Nem ugyanaz a ló! Rájöttem, hogy én csak
a dagerrotípiát és Kincsem csontvázát alapul véve, egy önálló,
saját elképzelésű Kincsemet csinálhatok a világhírű, általam
egyébként nagyon tisztelt állatszobrász kritikájaként.
A média felelőssége és a szabatos életmód
(12.oldal)
Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület
vezetője: Ha egy gyermek életét
elveszik, és abortuszra megy valaki, azt elfogadják, bocsánatos
dolognak tartják, de ha valaki életet ad, s örökbe adja a babát,
azt a nőt viszont elítélik. Súlyos az a gondolkodás, mely
szerint az életnek nincs értéke.
Ellenségek: az államadósság és haszonélvezői
(19.oldal)
Csakhogy
nagyot fordult a világ 1992, de még 2005 óta is. Akkor Gati úr
Gyurcsányt még azzal mentegethette, hogy a washingtoni vezetés
máig neheztel Orbán Viktorra, amiért az nem határolódott el
Csurka István 2001. szeptember 11-ét követő, az amerikai globális
politika felelősségét firtató szavaitól. Azóta világszerte,
de még az amerikai közéletben is gyakoriak Csurka akkori megállapításaival
lényegileg egyező elemzések. Ma már nem olyan egyszerű előrántani
az antiszemita kártyát, mert bizony még a zsidó lobbit támogató
Hillary Clinton is eljutott oda, hogy példának okáért Izrael
politikáját kritizálja. Utolsó fáradt kísérletek ezek, egy
elsüllyedő rendszer bukott embereitől.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál.
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|