vissza a főoldalra

 2011.06.24. 

130 millió a csabai kisvállalkozóknak

Békéscsaba saját forrásaiból is támogatja a helyi kisvállalkozókat. A város az elmúlt négy évben több mint 130 millió forintot fordított erre a célra – közölte dr. Ferenczi Attila, a képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón június 8-án, Békéscsabán. A megyei jogú város kisvállalkozóinak támogatásáról és a gazdálkodási célkitűzésekről lapunknak dr. Ferenczi Attila nyilatkozott.

 – Még az előző ciklusban, a szintén fideszes városvezetés milyen felmérés alapján döntött úgy, hogy saját forrásaiból támogatja a helyi kisvállalkozásokat?

 – Békéscsabán hozzávetőlegesen 7 ezer kisvállalkozás működik, és azért döntöttünk a megsegítésük mellett, mert ha ezek a vállalkozók kiviszik a részüket a város terheinek a viseléséből, akkor célszerű nekünk is munkájukat, a munkahelyteremtésüket, és bővítésüket támogatni. 2008-ban ezért, próbajelleggel, az országban az elsők között mintegy 10 millió forintos keretösszeggel indítottuk el ezt a rendszert. Akkor 29 pályázat érkezett be, amiből 22 nyert. Ebből azt a következtetést vontuk le: igénylik, hogy ilyen támogatásban részesítse a város a vállalkozóit. 2009 –ben már 50 milliót fordítottunk erre a célra, a következő években 45 milliót, és 2011-ben 46-ot. Idén 96 pályázat érkezett be, amiből 67 nyert támogatást. A korábbi évekhez viszonyítva azért az a tapasztalat levonható, hogy főleg a gazdasági krízis miatt kevesebb összegekre pályáztak, hiszen 50%-os támogatást tudtunk csak nyújtani, munkahelyenként pedig legfeljebb 600 ezer forintig vállaltuk át a járulékokat.

 – Az előző években, a Gyurcsány–Bajnai kormányok önkormányzatokat nyomorító politikája mellett miként sikerült ehhez forrást találni?

 – A pályázati kereteket a város költségvetéséből biztosítottuk teljesen önerőből, semmilyen külső forrást nem vettünk igénybe. Fontosnak tartottuk, hogy segítsük az itt élő vállalkozókat. Békés megye nem a legkeresettebb befektetési övezete az országnak, ezért helyben kell segítséget nyújtani a vállalkozóknak a talpon maradáshoz. A pályázatoknál a legfontosabb a munkahelyek teremtése volt, hiszen bezártak olyan nagy üzemek, mint a békéscsabai baromfi-feldolgozó, a Barnevál és a malom. Tehát a foglalkoztatás eltolódott a kisvállalkozások irányában. Ezért is kell a magunk eszközeivel és lehetőségeivel mindent megtenni azért, hogy ezek a cégek működőképesek maradjanak.

 – Egy tavalyi felmérés szerint az Európai Unió legszegényebb 20 régiója között négy magyar is szerepel: Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. Ezek jövedelemszintje csak az uniós átlag 39-43 százalékát éri el. Önök mit tudnak tenni a fellendülés érdekében?

 – Egyrészt folyamatosan befektetőket keresünk, ipari parkot hoztunk létre, északi ipari területünkön próbálunk telkeket értékesíteni. Ha nem is tömegével jelentkeznek, de vannak érdeklődők. A régió sajátosságai miatt az élelmiszer-feldolgozás lenne logikusan a fő húzóerő, de sajnos elvitték innen ezeket a gyárakat. Munkahelyteremtésre, munkahelyenként 200 ezer forintot biztosítunk a betelepülő vállalkozásoknak. Az oktatási rendszert pedig megpróbáljuk minél szélesebb alapokra helyezni. Ki kell emelni, hogy az itt működő és az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat bérlő vállalkozásokat bérletidíj-kedvezménnyel segítjük. Ez nem sok; 4-5 millió forint évente a bérletidíj átvállalás, de a magunk erejéből mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy Békéscsabán is élhető legyen az élet.

 – Ezeknek a vállalkozóknak gondolom marketingre is szükségük van. Ahhoz, hogy megismerjék őket a lakosok. A helyi médiában kedvezményesen hirdethetnek a csabai vállalkozók?

 – A város saját honlapjában és újságjában tudunk ilyen lehetőséget biztosítani. Ha már ennél a témánál tartunk, még egy fontos feladatunk volt a pályáztatásokkal kapcsolatban, a kisvállalkozásokat meg kell tanítanunk pályázni. Formai és tartalmi követelményeket írunk elő. Lehet, hogy vannak olyanok, akik formai okok miatt buktak el nálunk, de ha ezek után megtanulnak pályázni, akkor EU-s, nagyobb pályáztatásoknál már sikeresebbek lehetnek.

 – Az önkormányzat mivel tudja „megfogni” a fiatalokat, hogy maradjanak a városban, ott dolgozzanak, adózzanak?

 – A legfontosabb a munkahelyteremtés. A fiatalok szeretnek szórakozni, keresik az „izgalmas” környezetet. Ezért költöznek inkább nagyvárosokba, ahol több a munka – és a szórakozási lehetőség. Segíteni próbálunk a fiatalokon a képzésekkel, nálunk működik a térségi integrált szakképző központ, több középiskola és egy főiskola is. Maga az önkormányzat vállalkozni ilyen formában nem tud, inkább segíteni akar abban, hogy a vállalkozások munkalehetőséget biztosítsanak a fiataloknak.

 – Egy település gazdaságát az is meghatározza, milyen minőségű utakon lehet megközelíteni. Hol tart most az M44-es korszerűsítésének az ügye, amit még az előző Orbán-kormány kezdett el?

 – Ebben a témában a térség országgyűlési képviselői tudnának érdemben nyilatkozni. ők a parlamentben erősen lobbiznak az M44-esért. Tudtommal a korszerűsítés szerepel a programokban, ez azért is fontos, hogy ne legyünk kirekesztve a nagy közúti hálózatokból, de nem csak onnan, szeretnénk, ha a vasúti útvonalon is jobban megközelíthető lenne Békéscsaba.

 – A következő téma, bizonyára már közelebb áll önhöz, hiszen „civilben” háziorvos. Milyen fejlesztések lennének szükségesek a város egészségügyi ellátásában?

 – Az alapellátást lehetne főleg infrastrukturálisan fejleszteni, igaz, voltak már erre törekvések. Kórházunk nemrég nyert egy 2,3 milliárdos fejlesztési támogatást, és június 9-én zárult le a 2009-ben induló sürgősségi osztály 512 millió forintos pályázaton nyert fejlesztése. Tehát az egészségügy terén Békéscsaba jól áll, a betegek magas színvonalú ellátásban részesülnek a városban és környékén.

 – Önök elfogadták a település Integrált Fejlesztési Stratégiáját. Ez azt jelenti, hogy városrészekre lebontva meghatározták a fejlesztések ütemét?

 – Igen, de a fő prioritás a belváros rehabilitációja, hiszen erre írtak ki pályázatot, s mi nyertünk is a közelmúltban 1 milliárd 100 millió forintot. Természetesen bevonjuk a kisvállalkozásokat a megvalósításba, mert egy komplex feladatról van szó.

 – A békéscsabai választók tudatában vannak a fejlődésnek?

 – Általános emberi tulajdonság, hogy a jót természetesnek vesszük, s azért emeljük fel szavunkat, ami nincs, ami hiányzik. Háziorvosként napi kapcsolatban vagyok a település lakóival, így ismerem a gondjaikat. Egy tízezres lakótelepen rendelek, ott, ahol választott képviselő vagyok. Büszke vagyok rá, hogy korszerűsítettük a járdákat és a kerékpárutakat. A város önerőből nem csak a kisvállalkozókat támogatta, hanem 683 millió forintos járdafelújítási programot hajtott végre. Tehát ezek önerős beruházások, melyekre nem lehet pályázni. A csabaiak többsége ezt tudja, és támogatja a fejlesztési terveket.

Medveczky Attila