2011.06.24.
Bugár Béla MSZP-s, SZDSZ-es kapcsolatai
Bugár Béla két
hét alatt két bírósági vereséget könyvelhetett el Csáky Pállal
szemben. Június 7-én a bíróság a Most-Híd elnökének második
beadványát is elutasította. Az üggyel kapcsolatban Csáky Pál
urat, az MKP elnökségének tagját kérdeztem.
– Jól tudom, hogy Bugár mindkét bírósági beadványa azonos témájú
volt?
– Majdnem azonos a két beadvány témája. Az első a
szlovák hírtelevízióban megjelent kijelentésemre alapult. A
TA3 adásában azt mondtam, nem magyar érdek az, hogy volt kollégáink
szétszakították a Magyar Koalíció Pártját. A Most-Híd létrejötte
és tevékenysége mögött smeres érdekeket látok, s tisztázatlannak
tartom az új politikai párt tevékenyégét és anyagi hátterét.
Négy héttel ezelőtt az illetékes pozsonyi bíróság teljes mértékben
nekem adott igazat, s a beadványt elutasította. Bugárék egy másik
beadványt is indítottak ellenem, ami egy magyar nyelvű interjú
alapján fogalmazódott meg. Ez az interjú a pozsonyi Új Szóban
jelent meg a választások előtt. Kifogásolták, hogy azt állítottam:
bűnnek tartom a felvidéki magyarság politikai megosztását a
Most-Híd létrehozatalával, ez a magyarság érdekei ellen való
cselekedet, amely csakis a szlovák politikai érdekeknek kedvez.
Elmondtam azt is, hogy a Most-Híd létrehozatalában a szlovákiai
magyar választók becsapásának szándékát látom, amelyet
teljes mértékben elutasítok – én a választókat sosem fogom
becsapni. Újból elmondtam, hogy ez elsősorban a Smer, Fico pártja,
a szlovák nacionalisták érdeke, s bizonyos vonatkozásokban összjátékot
látok a Smer és a Most-Híd között. A bíróság Bugár Bélának
ezt a második beadványát is teljes mértékben elutasította.
Én sajnálatosnak és szégyenteljesnek tartom, hogy ezért bíróságra
kellett járnom. Számomra mindig is a szlovákiai magyar közösség
érdeke volt a mérvadó, ezért tartottam fontosnak nyilvánosan
is figyelmeztetni a magyar választókat a manipulációk veszélyeire.
Két pozsonyi bíróság három hét leforgása alatt kétszer
mondta ki, hogy erre jogom volt, kijelentéseimmel személyében
nem bántottam meg senkit, csupán a politikai véleményemet
hoztam nyilvánosságra.
– Ön többször kihangsúlyozta a Smer szerepét.
– Feltettem a kérdést: „cui prodest”, kinek az érdekében
történt mindez? Egyértelmű, hogy az akkori kormányerőknek,
akik az oszd meg és uralkodj elvét használták. Még manapság
is lehet hallani a szlovák törvényhozásban és a médiában
azt, hogy a Most-Hidat néhány vállalkozó hozta létre, s az ő
prioritásaik a vállalkozói körük kielégítése. Sajnálatos
módon a jelenlegi közvélemény-kutatások azt mutatják: a
jelenlegi, hat pártból összetákolt koalíció hibás lépései
Robert Fico esélyeit növelik, anynyira, hogy még koalíciókötésre
sem lesz szüksége. Ezért bizonnyal előre hozott választásokra
spekulál. A másik probléma: a Most-Híd a kormányban semmilyen
értékelhető eredményt nem ért el. Sajnálatos módon a
magyarországi médiában többször pontatlan – remélem nem
direkt félrevezető– hírek jelennek meg a felvidéki magyarsággal
kapcsolatban. Erre egy példa, hogy azt írják: 15%-ra leszállították
a kisebbségi nyelvhasználat küszöbét. Arról már kevesebben
írnak, hogy ez csak 2021-től lehet érvényes. Maguk a szlovák
publicisták is nevetnek azon, hogy ezt a törvényt bármelyik következő
kormány módosíthatja. Ennél jóval szomorúbb az, hogy a szlovák
parlamentben egy tartózkodással a Most-Híd frakció tagjai
megszavazták a magyar alaptörvényt és Magyarországot elítélő
javaslatot. Lehet nekünk bármilyen politikai, szakmai véleményünk
a magyar alkotmányról, de nem szokványos az, hogy egy szomszédos
ország folyamatosan parlamenti álláspontot fogad el a
magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Ezt én a
provincializmus megnyilvánulásának tartom. A Most-Híd szavazása
pedig ebben az ügyben több felvidéki magyar szerint egyenlő a
nemzetárulással. Tehát amiket én a választások előtt
mondtam, azt a történések mind beigazolták, sőt bizonyos
esetekben még rosszabb a mostani helyzet, mint amire én 2010
elején gondoltam.
– Kinek lehet az érdeke az, hogy magyar politikusok bírósági
pereskedéséről szóljanak a hírek?
– Csakis a szlovák nemzeti erők érdeke lehet, akik a
magyarokban mindenkori ellenséget akarnak láttatni. Sajnálom,
hogy volt kollégáink egy torzult önimádat miatt ezen érdeket
kiszolgálják. Ez az egész bírósági pereskedés az egész
felvidéki magyar politikát lejáratja. Ezt én sajnálatosnak
tartom, nem szívesen járok bíróságra, de a törvényeknek alá
kell magamat vetnem. Mindezt többször megírtam internetes
blogomon.
– Egyszer azt írta, hogy ezek a bírósági perek arra is alkalmasak,
hogy ne a lényegről beszéljünk. Akkor most egy lényegi kérdés:
mi a véleménye arról, hogy Göncz Kinga MSZP-s Monika Flasíková
Benová smeres, tehát Fico-párti képviselőasszonyok összejátszanak,
hogy az EP-ben ócsárolják a magyar kormányt és alkotmányt?
– Nem tartom szerencsésnek azt, ami ebben a vonatkozásban
történik. Ha egy magyarországi politikusnak hazai témában bármi
ellen kifogása van, akkor azzal ne menjen ki külföldre, s ne
keressen mindenfajta táborból szövetségest. A magyar érdekképviselet
gyöngítésének a célja az, ha valaki kiprovokál egy olyan vitát
az EP-ben, mint a mostani, ami a magyarországi alaptörvényről
szól. Több külföldi barátom ül az EP-ben, s ők furcsállják
ezt a vitát. A szlovákiai vonatkozások kapcsán pedig egy érdekesség:
nemrég az egyik polgármesterünk a Most-Híd képviselőit
hajdani SZDSZ-es szakértők társaságában találta. Tehát
egyesek a magyarországi balliberális és konzervatív erők küzdelmét
megpróbálják Szlovákiába exportálni. MSZP-és SZDSZ-közeli
emberek, szakértők is segítették információim szerint a
Most-Híd kampányát. Az MKP-ban az önálló nemzeti politizálás
jövőjéért küzdünk, míg úgy érzem, hogy a másik pártban
dolgozók azt a stílust próbálják meg magukévá tenni, ami az
előző magyarországi kormánykoalícióé volt. Erre is fel kéne
hívni a ma-gyarországi olvasók figyelmét.
– Tehát azt lehet mondani, hogy Bugárékat a jelenlegi magyarországi
ellenzéki csoportokhoz köthető figurák is támogatják?
– A Most-Híd párt megalakításának lehetősége elsősorban
szlovák nacionalisták fejében fogalmazódott meg. Másrészt,
akikhez megtalálták a partnereket, azokat nem úgy hívták,
hogy Bugár Béla, vagy Simon Zsolt, hanem Szigeti László (nem
azonos az MKP mostani alelnökével) a Kalligram kiadó vezetője,
és Huncik Péter, pszichiáter, író. Mindkét úrnak nagyon közeli
SZDSZ-es és MSZP-s kapcsolatai voltak, vannak. Szigeti
rendszeresen publikál a Népszabadságban és próbálja Bugár pártját
népszerűsíteni. Ezt nem támadásként mondom, hanem azért,
ismerje meg mindenki a tényeket.
Medveczky Attila
|