vissza a főoldalra

 2011.05.06. 

Ragaszkodunk a történelmi régiókhoz

Traian Basescu április 17-én Kovásznán kijelentette: szorgalmazza, hogy az új alkotmányban jelenjék meg a régiók fogalma, de a fejlesztési régiók átszervezése során gazdasági és szociális kritériumokat kell szem előtt tartani, nem pedig etnikai szempontokat. Kulcsár-Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnökét arról kérdeztük, szükséges-e a fejlesztési régiók átszervezése, s mikorra is várható az új román alkotmány.

 – Hogyan véleményezi az MPP Basescu kijelentését?

 – Úgy gondoljuk, teljesen szükségtelen bárminemű átszervezés, hanem el kell ismerni a történelmi régiókat, ami nem ördögtől való cselekedet, hanem egy európai idea követése. Ragaszkodunk ahhoz, hogy Székelyföldet egységes régióként ismerjék el, s így a Bánságot, vagy Máramarost. Ezek a történelmi régiók adottak, róluk írnak a romániai történelemkönyvekben is, teljesen szükségtelen tehát Székelyföld feldarabolása és pl. Kovászna megyét Brassóhoz csatolni, ami ráadásul az asszimilációt segítené elő. S ezt mi minden lehetséges és törvényes úton meg akarjuk akadályozni.

 – Az RMDSZ már régóta szorgalmazza a fejlesztési régiók átszervezését, önök szerint tehát ez nem fontos.

 – Persze, hogy nem. Az RMDSZ a saját elképzelését tartja egyedüli jónak. Most, Húsvét környékén senkit sem akarok megsérteni, de sajnos ez a párt teljesen a román kormányt szolgálja. Ők nem konzultálnak a lakosokkal ebben a kérdésben senkivel.

 – Önöknek nincs parlamenti képviseletük, így gondolom nehezebb céljaikat ezen a téren is megvalósítani. Nincs arra mód, hogy a romániai magyar politikai, társadalmi szervezetek leüljenek egymással tárgyalni ebben a kérdésben?

 – Mi mindig azt mondtuk, a magyarságot súlyosan érintő kérdésekben hajlandóak vagyunk tárgyalni. Ezt meg is tettük az Erdélyi Nemzeti Tanáccsal, a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Az RMDSZ viszont nem kíván velünk egy asztalhoz ülni, nem ismeri el tevékenységünket, mondván, ők kerültek be a parlamentbe, tehát majd ők döntenek. Sok nemzetközi konferencián hangoztatjuk, milyen problémákkal küzd Erdély és Székelyföld magyarsága. A külföldi partnerek erre meglepődnek, hiszen az RMDSZ azt hangoztatja, minden a lehető legnagyobb rendben van. Valóban nem ülünk még bent a parlamentben, de azon kell dolgoznunk, hogy a jövőben az RMDSZ-en kívül a többi magyar párt is képviseltesse magát az országgyűlésben.

 – Román pártok közt nem lehet ebben a kérdésben partnerre lelni?

 – A román politikusok ebben a kérdésben egy remek színdarabot adnak elő, mert a kulisszák mögött előre megegyeztek a nemzetiségi kérdésekben. A költségvetésen igaz vitatkoznak, de abban egyetértenek, ami a magyarkérdést illeti.

 – Szükségesnek tartják, hogy a régiók megjelenjenek az új alaptörvényben?

 – Nem hiszem, hogy szükséges ezt az alkotmánynak is tartalmaznia. Elég, ha hoznak egy olyan törvényt, ami elismeri a történelmi régiókat. Nem beszélve arról, hogy az új alkotmányról még csak beszélnek, s azt jogilag jóval nehezebb megalkotni, mint egy törvényt a régiókról.

 – Nemrég azt nyilatkozta, hogy csak a gyulafehérvári kiáltványban szereplő ígéretek betartását kérik. Volt idő, mikor azt betartották Romániában?

 – Nem volt. Amikor Románia csatlakozott az EU-hoz, akkor vállalta, hogy megoldja az autonómia kérdését, de ez nem történt meg. Az ún. Gross-jelentésben pedig direkte ajánlják Románia számára a területi autonómiát. A Gross-jelentés abból indul ki, hogy napjainkban a legtöbb politikai krízishelyzet nem az államok között, hanem az államokon belül alakul ki. A jelenlegi konfliktusok zöme abban a feszültségben gyökerezik, amely az államok és az identitásuk megőrzéséhez ragaszkodó kisebbségi csoportjaik között alakul ki, és arra az ellentmondásra vezethető vissza, amely az államok oszthatatlanságának elve és a szabad identitás elve között húzódik. Rámutat arra, hogy a legtöbb európai államban élnek olyan közösségek, amelyek a többség identitásától eltérő identitással rendelkeznek, és kijelenti, hogy az államoknak meg kell előzniük a konfliktusok kialakulását azáltal, hogy olyan rugalmas alkotmányos és jogszabályi megoldásokat dolgoznak ki, amelyek megfelelnek e közösségek elvárásainak. Ilyen megoldásnak tekinti az autonómiát. Leszögezi, hogy az Európa Tanács meggyőződése, hogy „az autonóm régiók pozitív tapasztalatai inspirációs forrásként szolgálhatnak a belső politikai konfliktusok megoldását célzó lehetőségek keresésekor”, és hivatkozik arra, hogy számos európai ország a területi, illetve kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével enyhítette, illetve enyhíti belső konfliktusait. Kimondja, hogy az államok, azáltal hogy a kisebbségeiknek saját hatásköröket biztosítanak, össze tudják egyeztetni a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvével. A belső feszültségek enyhítése érdekében a központi kormányoknak megértőnek kell lenniük a kisebbségek ilyen törekvéseivel szemben, különösen akkor, amikor egy olyan kisebbségi csoport követel nagyobb szabadságot saját ügyeinek önálló intézésében, amelyik jelentős nagyságú, és hosszabb ideje él egy adott területen. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az állam oszthatatlanságát nem szabad összekeverni a nemzetállam koncepciójával, így az állam oszthatatlansága összeegyeztethető az autonómiával, a regionalizmussal és a föderalizmussal. Kifejti, hogy a mai feszültségek tükrözik a nemzetállam-koncepció elkerülhetetlen továbbfejlődését, annak a nemzetállam-koncepciónak, mely a nemzeti szuverenitást és kulturális homogenitást elengedhetetlennek tartotta. A határozat leszögezi, hogy manapság – különös tekintettel a demokrácia gyakorlatának és a nemzetközi jognak a fejlődésére – az államok új kihívásokkal néznek szembe. Erre azt mondja a román kormány, hogy mindez csak ajánlás. Románia a gyulafehérvári kiáltvány pontjait sem tartja be, ami a nemzetiségieknek önkormányzatiságot, önszerveződést biztosít. A nemzetiségi oktatásra vonatkozó passzusokat sem tartják be. Most akarnak oktatási törvényt hozni? Akkor – kérdem én – a ’90-es években mit csinált az RMDSZ? Az ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye is nagyon akadozva halad. Pedig az EU-s csatlakozásnak ez is a feltétele volt.

 – Másik téma: március elején véglegesítették Kovászna megye határait. Ön szerint ezzel megcsonkították Székelyföldet. Kifejtené ezt bővebben is?

 – Az nem igaz, hogy kialakultak volna a végleges megyehatárok. Arról van szó, hogy az RMDSZ-esek, élükön a prefektussal, azt kezdeményezték, hogy a Háromszék határán fekvő Bölön egy részét csatolják Brassó megyéhez. Tudni kell, ezen a településen nagyon sok cigány él. Én erre azt mondtam: nem a területet kell csonkítani, hanem a romakérdést megoldani. Ha valaki kormányon van és van szava is, akkor meg tudja ezeket a kérdéseket oldani, ha akarja.

 – A Magyar Polgári Párt még februárban sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi székházában beindította az állampolgársági tanácsadó irodáját. Mennyien keresték föl önöket?

 – Erről pontos adatot nem áll módomban közölni. Viszont Baróton is nyílt egy állampolgársági iroda, s annyira jól működnek ezek, hogy a konzulátuson dicséretet kaptunk, mert az általunk felküldött dossziék kifogástalanok. Továbbra is várjuk a székelyföldi érdeklődőket irodáinkban.

Medveczky Attila