|
 2011.05.18.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
20. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
Botrány a csúcson (2.oldal)
Mit lehet rábízni
egy ilyen hereéletűre? Semmit. És mi volt rábízva mostanáig?
Szinte minden. Nemzetek sorsa, életek, halálok, pénzhalmok, háborúk,
vér, könnyek, – szerelmi életek szétszakadása. De ő nyilván
ajzószereken élt. Miért ne volna pénze mesterséges gerjesztésre,
gerjedésfokozóra egy Stauss- Kahnnak, miért ne lehetne benne
ennyi energia táplálékkiegészítőkkel, amelyeket a részben
az ő birtokában lévő üzemek gyártanak. Minden a kezében
van, hogy folyton gerjedjen. Vannak neki különleges nemi adottságai?
Hát persze, hogy vannak. Voltak ilyen adottságai az apró termetű
filmrendezőnek, vagy a sportember elnöknek? Természetes, hogy
voltak. De mindegyik akkora állat volt, hogy ezt saját érdemének
tudta be és nem Isten adományának. Ez lehet születési adottság.
Ne mondjuk: fajtajelleg. És lehet természetesen egy kultúra végső
lehanyatlása. Agónia. A Strauss-Kahnokon, a Cohn-Benditekon, a
filmrendezőkön úgy látszik, így tör ki a világtéboly, a
globalizmus és a sok pénz tébolya. Mert ez a gerjedés ilyen
fokon sok pénzt igényel. A Rothschildoknak is sok pénzük volt,
talán még több is, mint ezeknek. De Istenem, hol vannak ezek a
Rothschildok önmérsékletétől, egymás közti házasodásaik
fegyelmétől, példás életvitelétől és közcélra adakozási
hajlandóságuktól. Strauss-Kahn az atlanti kultúra lehangoló
bukásjelensége még akkor is, vagy igazán akkor, ha provokáció
is van, vagy lehet mögötte. Strauss-Kahn úrról ugyanis hírlik,
hogy meg akarja célozni az Élysée-palotát, köztársasági elnök
óhajt lenni szocialista színekben. Az ellenvérnősző is ráküldhette
tehát a csalibabát, mert biztosra mehetett, hogy leteperés következik,
és eset képződik a dologból. Meglehet, hogy így történt, de
ez még sötétebb változat. Így csak azok gondolkoznak és
cselekszenek, akik ismerik egymást. Akik ismerik a teljes
romlottságot. Ismerik az egész hatalmi réteget átható aberrált,
szexuális, és ölési és pénzben fetrengő, mindenkit semmibe
vevő uralkodó állapotát, felfogását. A hatalom csúcsait.
Strauss-Kahn úr járt itt Budapesten is nemrégiben. Tanácsokat
osztogatott, előírt és valószínűleg a legjobb szállodák
egyikében lakott. Lepedőakcióról nem kaptunk hírt. Tény
azonban, hogy ez az úr tegnapelőttig a világ egyik legnagyobb
befolyású embere, milliók sorsa felől rendelkező, nyomor, éhezés,
nélkülözés felett rendelkező személye volt. Ki van-e zárva,
hogy a milliók sorsát is ugyanezzel a gátlástalansággal
kezelte, mint ezét a szobalányét, aki csak igen mérsékeltenű
vonzódott hozzá és kimenekült alóla.
Golyót szánnak Tőkés Lászlónak
(3.oldal)
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke:
A Stefan cel Mare román uralkodó nevét viselő sajtótermékben
a szerző többek között ilyeneket ír: „Nem szégyelli magát
ez a szerencsétlen »bozgor« (hazátlan)? Hogy képes meggyalázni
azt az országot, ahol született, ahol örvendhetett mindazoknak
a jogoknak, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben
az országban? Ha valami nem tetszik, miért nem mész Magyarországra?
Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt
ennek a hazaárulónak a fejébe?” Ezeket a kijelentéseket
komolyan kell venni, s úgy vélem, nem Tőkés László feladata
a jogi lépések megtétele, hanem a román hatóságoknak, hiszen
az idézettek több pontban is ellent mondanak az érvényes büntetőjogi
törvénynek. Többrendbeli uszításról, gyilkosságra való
felbujtásról beszélhetünk. Nem vagyok büntetőjogász, de egyértelmű:
az, hogy miként reagálnak minderre a hatóságok, a román jogállam
próbája lesz. Nagy kérdés: lehet-e most büntetlenül egy EU-s
tagországban ilyen kijelentéseket tenni és miként jár el az
illetékes hatóság.
Vízumkényszer fenyegeti Szerbiát a menekültek
miatt (4.oldal)
Jelko
Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője azt üzente
a szerbiai illetékes intézményeknek, hogy tegyenek meg mindent
a hamis szerbiai menekültek Unió területére való beáramlásának
a megfékezése érdekében, különben a vízumkényszer
esetleges újbóli bevezetésével kell számolniuk. A témában
dr. Varga Lászlót, a szerbiai parlament európai integrációs
bizottságának elnökét kérdeztük.
–
Tisztelt elnök úr! A szerbiai menekültek döntő hányada
milyen nemzetiségű?
–
A belügyminisztérium adatai szerint 95%-uk roma, albán és
bosnyák nemzetiségű. Arról, hogy ezen belül hogyan oszlanak
meg a nemzetiségek, nincs információm. Ezek a menekültek
Szerbia legszegényebb városaiból érkeznek az EU tagállamaiba.
–
Földrajzilag Szerbia mely részéből indulnak el a menekültek?
–
Az ún. szűkebb Szerbia déli részeiről – tehát nem Koszovóból,
nem Vajdaságból, nem Belgrádból – indultak el észak felé.
–
Azt lehet tudni, hogy mely állam a célország?
–
Négy országot favorizálnak: Németországot, Svédországot,
Belgiumot, és az utóbbi időkben Luxemburgot.
Az MSZP kivéreztette a megyei önkormányzatokat
(5.oldal)
Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Önkormányzat
elnöke: A baloldali többségű
közgyűlés arra hatalmazta föl a kórház vezetőjét, írjon
ki egy közbeszerzési eljárást arra vonatkozólag, hogy 15 évre
szervezze ki a gyógyszerellátást. Ezt megtette a kórház,
miszerint egy magánvállalkozó, a HospInvest a szerződés értelmében
magángyógyszertárat épített az intézmény területén, és
15 évre előre egy összegben megváltotta ennek a patikának a
használatát. Ez akkor 125 milliós tételt jelentett, amit a
megyei kórház rögtön a következő hónapban saját működésére
felhasznált. Az akkori HospInvestnél is különböző működési
problémák vetődtek föl, gondoljunk a Heves megyei kórház üzemeltetésre.
A cég átalakulását követően a Donatus Pharma Kft. vette át
a pécsi gyógyszertárral kapcsolatos szerződéses jogviszonyt.
Mi most ezzel a céggel tárgyalunk, s abban állapodtunk meg,
hogy azokat a jogos kötelezettségeket, amik a beruházásból
erednek – hiszen gyógyszertár nem működött – nem egy összegben,
hanem négy egyenlő részben fizetjük ki. Áprilisban döntött
így a megyei önkormányzat szerződése. Tehát egy 2005-ben
hozott döntés nekünk nem csak a mai napig, hanem további négy
évig tetemes kiadást jelent.
A világgal valami alapvetően nincs rendben
Borbély László: Büntetlenek c. könyvét
Győri Béla ismerteti
(7.oldal)
Borbély
Lászlónak ez a hetedik könyve. Már nem fiatal, de nem is középkorú
ember. Sokat sétálgat csendesen Budapest utcáin, stílusgyakorlatokat
vesz, megfigyeli az arcokat és a gyerekeket, meg a magányos öregeket.
Nyelvezete pontos és kifejező, karakterei életszerűek. Borbély
László 1968-ban született Budapesten. Ahhoz az írónemzedékhez
tartozik, amely tudatosan arra törekedett, hogy sokat megértsen
a világból. A nála idősebbek nagyobb névre tettek szert. Itt
van mindjárt Parti Nagy Lajos, olvashatjuk a Népszabadságban hétről-hétre.
Bizonyára a mi hibánk vagy bűnünk, hogy nem értjük az ő
abszurd világát. Borbélyét viszont érzékeljük, értjük, sőt
mi több, megértjük. A többi kortárs író felsorolásától
tekintsen el az olvasó. Lássunk hozzá Borbély László Büntetlenek
c. könyvének olvasásához. A fejezet címe: A játszótértől
a tornateremig. Megismerjük az egyikű főszereplőt: Ördög Mátét,
a kamaszt, és nagyanyját, Csikós Rozáliát.
„Szeptember
második hete a közlekedési dolgozók sztrájkjával kezdődött.
A hírekben közölték, hogy csak félóránként indul egy-egy jármű
a végállomásokról. Ördög Mátétól azt kérte a nagyanyja,
hogy gyalog jöjjön haza az iskolából. A gyámhatóság iskolás
korban helyezte el a fiút, az apai nagyanyjánál. Ha Csikós Rozália
nem fogadja be, akkor gyermekotthonba került volna. Édesanyját
hamar elveszítette, tüdőrákja volt. Édesapja egy kocsmai szóváltás
után leszúrta alkalmi ivócimboráját.” Kész a helyszín,
megvan az egyik főszereplő, már érzékeljük, hogy mi is a társadalmi
környezet, kifélék, mifélék ezek az emberek.
Küzdök az egymilliárdos pályázat sikeréért
(9.oldal)
Dombi Imréné, Püspökladány polgármesterjelöltje:
A szocialista kormány idején sajnos
nem volt kedvező a fürdőnk fejlesztését célzó pályázat.
Most az Új Széchenyi Terv keretén belül várjuk a gyógyvizek
hasznosítására kiírt pályázatokat. Az egyik legfontosabb
feladatnak tartom a város idegenforgalmának fellendítését,
mely a strand további korszerűsítésével, medencék építésével
és a régiek felújításával érhető el. Folytatni kell a városközpont
felújítását. Nem mindegy, hogy milyen képet kapnak rólunk az
idelátogatók, s milyen környezetben élünk mi magunk. Éppen
ezért küzdök annak a már benyújtott egymilliárd Ft értékű
pályázatnak sikeréért, mely a Művelődési Ház és környéke,
a piac és környéke rendbetételét célozza, és a Polgármesteri
Hivatal bővítését foglalja magába.
Optimistán, egy kegyetlen pályán (10.oldal)
Saárossy Kinga színművésznő, Eger Megyei
Jogú Város kulturális alpolgármestere:
Örömmel jelentem be, hogy június 4-én, a Magyar Összefogás
Napján Egerben nagy ünnepséget rendezünk, ugyanis a határon túli
magyar testvérvárosainkból sokan nálunk adták be a honosítási
kérelmet s itt teszik le majd az állampolgári esküt. Gyergyószentmiklósról
az egész városvezetés és számtalan polgár lesz jelen. Az
Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, amelynek alapító -és
tiszteletbeli elnöke vagyok, Zetelakával ápol testvéri
kapcsolatot. Ennek köszönhetően februárban sok zetelaki polgár
is érkezett hozzánk, s adta be nálunk honosítási kérelmét.
Június 4-ére reményeink szerint mindenkinek elkészülnek a papírjai,
s 104 határontúli magyar teszi le nálunk az állampolgári esküt.
Természetesen meg szeretnénk erősíteni a kulturális
kapcsolatokat. Régebben az egri színház többször vendégszerepelt
Marosvásárhelyen. Nemrég a színház igazgatója pályázatot
adott be a határon túli színházak kapcsolatfelvételére és
egy tanulmányútra.
Szőcs Zoltán: A szélkakas és a szél (15.oldal)
A Magyar Tudományos
Akadémia lemoshatatlan szégyene, a tavaly akadémikusként
elhunyt és eltemetett Nagy Péter – aki a kommunista pártállam
leggusztustalanabb kiszolgálója volt süvölvény korától vénségéig
bezárólag – még 1957-ben „pártfeladatként” kapta meg
Szabó Dezső irodalomtörténeti helyének marxista kijelölését.
Nem utolsósorban neki köszönhető, hogy az Elsodort falu írójának
a már meglévő – még a Horthy korszakból hozott – gúnynevei
közé felzárkózott és jelentős véleményhatékonyságra tett
szert a fölöttébb ötletdús kifejezés: „Szabó Dezső, a
nagy szélkakas”. A minősítés súlyát és szégyenét csak növeli,
hogy egy olyan elvhű, következetes, rettenthetetlen kommunista
mondta, akinek élete oly fegyelemmel követte a Pártot – (na
nem úgy, mint szélkakas a szelet, hanem) –, mint Kun Béla páncélvonata
a sínt.
A honvédelem nemzeti ügy
II. Ludovika Fesztivál az Orczy-parkban (19.oldal)
A csapatzászló
átadása alkalmával az alakulat zászlóanyát választ, egy
olyan személyt, aki köztiszteletnek örvend, kapcsolata volt/van
az alakulattal, és maga is családanya. A csapatzászlóra való
szalag feltűzésekor a zászlóanya lelki patrónusságot vállal
a csapat felett. Az eseményen a zászlóanya a köztársasági
elnök úr felesége, Schmittné Makrai Katalin volt. Katalin
asszony ünnepi beszédében elmondta: „katona
leánya, katona unokája vagyok, ezért különösen nagy
megtiszteltetés, hogy engem kértek föl zászlóanyának. Nagyapám
tüzértábornokként, édesapám ejtőernyősként szolgálta a
hazát. Mindketten a Ludovika Akadémián tanultak. Ezért
pontosan tudom, hogy aki a katonaságot választja, élethivatást
választ. Az egyenruha olyan méltóságot ad, ami nem korlátozódik
a napi elvégezendő feladatok idejére. Az igazi katona civilben
is katona. A hazát sokféleképpen lehet védeni: fegyverrel, derék
kiállással, és példaadó tisztességgel. Bizonyára emlékeznek
Dobó István szavaira, »a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem
a védők lelkében«” Az államelnök úr felesége úgy véli:
éppen a Ludovika volt a kiváló példa arra, hogy mennyire
fontos a lélek, hiszen a honvédelem nem csak hideg haditudomány,
hanem a helytállás öröksége is. Schmittné Makrai Katalin
szerint a Honvédelmi Minisztérium kiváló kezdeményezése a
Ludovika Zászlóalj létrehozása, ami a nagyhírű intézmény
szellemiségét viheti tovább.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál.
Vagy fizessen rá
elő!
info@magyarforum.hu
|
