|
 2011.05.13.
A baloldal eladósította Szombathelyt
A felsőoktatás műszaki
szakirányán tanuló, korábban Szombathelyen élő diákoknak
rendeztek állásbörzét április 16-án a szombathelyi városházán,
ahol a település ipari parkjában működő nagyobb cégek képviselői
is bemutatták álláskínálatukat. Arról, hogy szert tud-e
tenni a helyi gazdaság fejlődéséből pótlólagos bevételre a
város, illetve „túlélés évéről”, a megyeszékhely költségvetéséről
Molnár Miklóst, Szombathely
alpolgármesterét kérdeztem.
– Tisztelt alpolgármester úr! Miért tartották fontosnak, hogy ezt
az állásbörzét a városházán rendezzék meg?
– Nem egy szokásos
állásbörzéről van szó, hanem olyan akcióról, ami segíthet
a város anyagi helyzetén. Tudni kell, hogy Szombathely rendkívül
eladósodott; a működési hiány finanszírozására is milliárdos
nagyságrendben hitelt vett föl a városvezetés az előző
ciklusokban, valamint olyan intézményrendszert tartott fönn
mindegyik szférában, amelyet képtelen volt finanszírozni.
Ennek fő oka: 2009-ben csökkentek a központi normatívák, a
gazdasági válság miatt visszaestek a helyi adóbevételek, miközben
az önkormányzat nem igazította hozzá ehhez a tényhez költségvetési
kiadásait. Az előző ciklus fejlesztéspolitikájára jellemző:
amire csak lehetetett, pályáztak, hogy minél több pénz érkezzen
a városba. Ez eddig rendben is lenne. De az hidegen hagyta az előző
vezetést, hogy a pályázatokhoz szükséges önrészeket kizárólag
hitelből tudja finanszírozni a város, s ami megvalósul, azt
fenn is kell tartani. A fenntartáshoz pedig újabb hitelfelvétel
szükséges. Mindez azt eredményezte, hogy adósságállományunk
mértéke tavaly év végén elérte a 16.5 milliárd forintot. A
2010-es működési hiány pedig 1.7 milliárdot tett ki. Ezt „örökölte”
tehát az új városvezetés. Mit lehet tennünk? Tudjuk, bármilyen
intézmény pénzügyi helyzetének stabilizálását a kiadás
oldalon elérhetjük a költségek csökkentésével. Ezen a téren
nagyot léptünk előre: 2010. novemberében elfogadtunk egy több
évre szóló önkormányzati finanszírozási programot –ezt
egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés– , amelyben maximalizáltuk
a város hitelállományát, meghatároztuk a 2011-es, 2012-es,
2013-as költségvetések fő keretszámait. Ehhez keresünk a pénzügyi
szektorban finanszírozókat. Azt is meg kell vizsgálni, milyen
lehetőségeink vannak a költségvetés bevételi oldalán.
Mindenkiben tudatosítani kell: csak magunkra számíthatunk.
Fejleszteni kell a helyi gazdaságot, és az abban lévő potenciált
a legnagyobb mértékben szükséges kihasználni. Tagja vagyok a
Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének, s mi már
hosszú évek óta próbáltunk szoros kapcsolatot kialakítani a
mindenkori önkormányzattal. Ez a próbálkozás nem volt
sikeres. Az elmúlt 20 évben a város önkormányzata nem törekedett
arra, hogy a helyi vállalkozókkal, nagyobb cégekkel együttműködési
megállapodást kössön. Most viszont sikerül megvalósítanom
alpolgármesterként azt, amit régebben a kamara elnökségi
tagjaként hangsúlyoztam. Felvettük a kapcsolatot a nagy cégekkel,
s több találkozó eredményeként naprakész, időpontokra
lebontott együttműködési programot dolgoztunk ki. A tárgyalások
egyik eredménye: az öt legnagyobb foglalkoztató, a városnak
legtöbb adót fizető cég a következő években eldöntött
fejlesztések eredményeként kb. 2500 fővel szeretné növelni a
foglalkoztatottak létszámát, és ezen belül több száz mérnökre
van szükségük. Az öt nagy cég hosszútávra rendezkedett be a
városban, s olyan cégcsoportok részei, melyek saját tevékenységükben
a világ élvonalába tartoznak. A megvalósítás pedig attól függ:
lesz-e megfelelő képzettségű munkaerő. A mi fel-adatunk most
a munkaerő-toborzás. Az is kihívást jelent, hogy a régióban
az Opel és az Audi is szakirányú munkaerőt keres. Ezért mi
szeretnénk, hogy a korábban Szombathelyen élő, s most a felsőoktatás
műszaki szakirányán tanulók diplomaszerzésük után térjenek
vissza a városba. Ennek a projektnek, melybe bekapcsolódtak a
legnagyobb foglalkoztatók is, „Szombathely visszavár” a
neve. A program egyik állomása a bevezetőben említett április
16-ai rendezvény volt, amin kb. 100 diák meglepődve tapasztalta
azt, mennyi munkalehetőség kínálkozik számukra Szombathelyen.
Ebből arra lehet következtetni, hogy e téren az információáramlás
sem volt megfelelő. Következő rendezvényünket május 7-én
tartjuk, melyre azokat várjuk, akik az elsőn, elfoglaltságaik
miatt nem tudtak részt venni.
– Az áprilisi találkozón ön kijelentette: „Szombathely rendkívül
nehéz anyagi helyzetben van. A hitelállomány jelenleg több
mint 23 milliárd forint.”
– 2010. december
31-én 16.5 milliárd volt a hitelállomány, ami 20 milliárdra növekszik,
mert volt olyan kötelességvállalás, aminek nem volt fedezete.
S mi 20 milliárdra maximalizáltuk a város hitelállományát.
Emellett létezik egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő cég,
melynek 5 milliárdos a kötvénykibocsátása. Ebből adódik az
ön által is említett szám. A hiteleket legtöbb esetben
politikailag vállalható célokra vették föl, de gazdaságilag
ésszerűtlen módon.
– Úgy tudom, hogy az előző ciklusban – bár MSZP-SZDSZ-es volt a
polgármester – mégis a fideszesek voltak többségben a közgyűlésben.
Nem tudták megakadályozni azt, hogy ne növekedjen ilyen mértékben
a hitelállomány?
– Amit mond, az
csak félig igaz. A 2006-os választások után 15:14 arányú többségbe
kerültek az MSZP, SZDSZ , MDF és egy civil szervezet képviselői.
2008 végén a túloldalról átült hozzánk egy képviselő,
akkor megszűnt a baloldali többség. Akkor viszont már túl
voltunk az az évi költségvetésen, és minden olyan fejlesztési
kötelezettségvállaláson, melyek meghatározták jövőnket.
Olyan beruházásokra adtak be akkor pályázatokat, melyek megvalósítása
2009-2010-ben vette kezdetét. Tehát, amikor mi többségbe kerültünk,
nagyon leszűkült a mozgásterünk. Felvetettem akkor a közgyűlés
feloszlatásának lehetőségét, de ehhez nem volt meg a támogatás.
Ha 2009-ben meghoztuk volna a szükséges intézkedéseket, akkor
ma sokkal egyszerűbb lenne a helyzetünk. Mi akkor csak a város
pénzügyi helyzetének még drasztikusabb romlását tudtuk megállítani.
– Térjünk rá a költségvetésre. Azt olvasom az interneten a város
költségvetéséről: a vesztes a kultúra és az oktatás, a
nyertes a sport.
– Egy biztos: túlméretezett
oktatási-, kulturális-, sport -és szociális intézményrendszert
tartott fönn a város, ezért szükséges a karcsúsítás. Arra
egyrészt büszkék lehetünk, hogy nálunk volt az ország
legjobb szociális ellátórendszere, de arra már nem, hogy azt a
jelen helyzetben képtelenek vagyunk fenntartani.
– Szándékoznak plusz forrásokat felkutatni?
– Részben a költségeket
kell csökkenteni, s meg kell vizsgálni, milyen lehetőségeink
vannak a bevételi oldalon. Ide tartozik a gazdaságfejlesztés és
az aktív vagyongazdálkodás. Erre egy példa: öt éven át feltüntették
egy adott ingatlan eladását a bevételi oldalon. Viszont egyszer
sem történt meg a 300 millió forintra becsült ingatlan eladása,
s így összesen 1,5 milliárdot költöttek el a működési
oldalon anélkül, hogy emögött bevétel lett volna. Ezért az
idei költségvetésben úgy döntöttünk: az idei költségvetésben
a várható vagyongazdálkodási bevételt már nem lehet a működési
kiadások fedezetéül beállítani. Így is sikerült az 1,7
milliárdos működési hiányt 500 millióra csökkenteni a költségvetésben.
2012-ben pedig a közgyűlési határozat értelmében nem lehet működési
hiány.
Medveczky
Attila
|
