|
 2011.05.20.
Az ismeretlen Grősz érsek
Mindszenty József
letartóztatását követően, majd 1956 után Grősz József
kalocsai érsek volt a magyar püspöki kar elnöke. A kommunisták
börtöneit is megjárt főpásztor egyházpolitikai tevékenységének
egy igen fontos időszakát tárja fel Kálmán Peregrin ferences
történész most megjelent könyve, melynek címe Dokumentumok Grősz
József kalocsai érsek hagyatékából 1956-1957.
A történelmi egyházak közül elsőként a katolikus egyház
bocsátotta a kutatás számára hozzáférhetővé teljes
1956-1957-es iratanyagát. A közölt dokumentumok világosan
megmutatják, hogy az 1956–1957-es év fordulópont volt a
Magyar Katolikus Egyház és a szocialista rezsim viszonyában. Kádár
János és környezete felismerte, hogy a Rákosi-féle fizikai
terror nem zilálta szét az egyházat, ezért kidolgoztatta az
adminisztratív diktatúra rendszerét, amelyben viszonylagossá
tették a jó és a rossz határvonalát, és ezzel fokozatosan
sarokba szorították a magyar egyház vezetését.
A kötet eddig nem
ismert dokumentumokat hoz napvilágra, amelyek rámutatnak
Mindszenty József és Grősz József önértelmezésének különbségeire,
betekintést ad a kalocsai érsek személyes feljegyzéseibe, és
az egyházpolitikai döntések hátterét is megvilágítja,
amelyeknek eddig csak a következményeit ismerhettük.
Az is kiderül a könyvből,
hogy az Opus Pacis 1957-es megalapításával a püspökök hatástalanították
egy esetleges egyházszakadás pártállami kirobbanását.
Kálmán Peregrin
ferences egyháztörténész munkája tisztelgés az 1911-ben pappá
szentelt, 1951-ben bebörtönzött, 1956-ban szabadlábra
helyezett és 1961-ben elhunyt Grősz József személye előtt.
(Forrás: ofm.hu)
|
