vissza a főoldalra

 2011.05.27. 

Molnár Ferenc: A doktor úr

(Turay Ida Színház)

A Turay Ida Színház most, április 30-án, az Óbudai Kulturális Központban mutatta be idei évadjának egyik darabját: Molnár Ferenc A doktor úr című vígjátékát vitték színre. Ezt a produkciót hozták át május 7-én a zsúfolásig megtelt az Újpest Színházba, és bizony nem okoztak csalódást vele. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közreműködőket. Molnár Ferencnek ez az első, igazi sikert arató színműve, aminek 1902-ben volt a premierje. Molnár Ferenc darabjait gyakran játsszák Magyarországon, de a világ sok-sok színpadán is. Az 1909-ben bemutatott Liliom keserédes tartalma, pazar színészi játékra módot adó karakterei miatt máig is a legtöbbet látható Molnár Ferenc-darab, több filmet is forgattak belőle. A Pál utcai fiúk című regénye kötelező olvasmány, és több földolgozást is megért már. Molnár Ferenc hosszú élete folyamán –  1878-tól 1952-ig élt – sorra írta bombasikereket arató műveit, még az Óperenciás tengeren túli álomgyárban, Hollywoodban is elismerték őt, és számítottak rá. Az ő hőseit nem mozgatják világmegváltó szándékok, nem foglalkoztatják a nemzet sorskérdései, nem fűtik a hazaszeretet lángjai. Ők nem mások, mint boldogulni akaró cselédek, furfangos csibészek, nagyhangú hintáslegények, agyafúrt gazfickók, kicsapongásra hajlamos férjek, csalafinta asszonyságok, szerelmes fruskák. Molnár Ferenc - habár soha nem lépett a világot jelentő deszkákra -, mégis mesterien értett a színi hatás keltéséhez, jó érzéke volt a dramaturgiához, és bravúrosan bánt az emberek érzelmeivel. Ezekkel magyarázható, hogy művei ugyan nem képviselnek maradandó értéket, ennek dacára általános, minden korban érthető, emberi mondanivalójuk miatt szívesen játsszák őket.

A doktor úrnak sincs semmiféle bonyolult mondandója. Sárkány, a jól menő ügyvéd a paragrafusok ravasz forgatásával és a közöttük lévő kiskapuk ügyes megtalálásával mindig eléri, hogy klienseit – akármekkora disznóságot is követtek el – fölmentsék a vádak alól. Főügyfelét, Puzsér urat, a becsületes gazembert már 18 alkalommal sikerült tisztára mosnia. Egyik este úgy hozza a sors, hogy Puzsér kénytelen Sárkány úr ruháiba és szerepébe bújni, ami számtalan félreértésre ad okot. Persze a végén minden kiderül, mindenki tisztázza magát. Van ebben a vígjátékban bűnügyi regényeket megszállottan olvasó éltes nevelőnő, a házasságból kikacsintó úriasszony, az ügyvédbojtárral szerelembe eső kisasszonyka, tilosban járó férj, kackiás bajuszú, nyalka huszár, akik között olyan konfliktusok kerekednek, amikből feszes, jó előadás születik. Nem is kell ettől több egy alapos kikapcsolódáshoz.

A Turay Ida Színház társulatának vannak állandó tagjai, de egy-egy előadás erejéig szerződtetnek olyan neves művészeket, akiket színészmesterségbeli tudásuk, alkotó-teremtő erejük, a szakma iránti elkötelezettségük és alázatuk a legkiválóbbak közé emelt, de bizonyos, a musicalek iránti össznépi keresletből fakadó „trendi” műsorpolitika miatt anyaszínházuk, ahol hosszú-hosszú éveket töltöttek el, „kifutott” alóluk. És bizony milyen semmivel nem összemérhető és hasonlítható élmény őket látni, hallani! Nem csoda, hogy a közönség csodálatát kifejezve szűnni nem akaró tenyérösszeveréssel köszönti kedvenceit! Puzsér hálás szerepére Mikó Istvánt kérte föl a színház igazgatója. Mikó Istvánt színpadon és filmvásznon is már annyiféle alakban láthatta a nagyérdemű, emiatt gesztusait, mimikáját mindenki úgy ismeri, mint a tenyerét, de az emberek nem unnak rá, sőt szeretik őt nézni, amit az is bizonyít, hogy belépésekor a közönség soraiból halk morajlás hallható. A rigolyás nevelőnőt megformáló Pásztor Erzsi teljesítményéről csak a legmagasabb elismerés hangján lehet szólni, és ódát szabad csak zengeni! A patvaristába belebolonduló kamaszlányt megszemélyesítő Magyar Tímea kedvesen jeleníti ezt a családja által még kislánynak tartott, ugyanakkor már vonzó fiatal nőt. A minden hájjal megkent Sárkány védőügyvédet Márton András színészi játékának ezer árnyalatával viszi fel a színre. Kikapós feleségét Piros Ildikó személyesíti meg, olyan nagyvilági dámának ábrázolja ezt az egyfolytában flörtölő úriasszonyt, aki vonzerejét szereti mindenkin kipróbálni. Nemcsák Károly a snájdig katonatiszt szerepében parádézik, Viczián Ottó pedig a könnyen szerelembe eső patvaristát alakítja.

Huszti Péter rendezi ezt a pergő ritmusú komédiát. Ez ilyen típusú produkciókra nagy szükség van, mert igényes és nemes szórakozást nyújt. Nem kell mindig nehéz társadalmi és politikai gondokkal-bajokkal telitűzdelt darabokat nézni, arra is szükség van, hogy a közönség időnként alaposan kinevesse magát, és felüdüljön. A Turay Ida Színház előadása ennek a célnak minden szempontból megfelel, mert két és fél órányi mosolyt csal a nézők arcára, és ez bizony nem kevés. (Felső képen: Piros Ildikó és Nemcsák Károly; alsó képen: Mikó István és Márton András.)

Dr. Petővári Ágnes