2011.05.27.
Lebontotta az elválasztó falat
Egyre természetesebb
a reformátusok egysége - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv, tiszántúli
püspök május 22-én, két évvel a Kárpát-medencei reformátusok
egységesülése után.
A Zsinat lelkészi elnöke szerint természetes, hogy
ugyanaz az örökségünk és együtt akarjuk megélni a Krisztuskövetésünket.
Nem írott malaszt, hogy megéljük az egységünket, és élő gyülekezeti
kapcsolataink vannak - fogalmazott a püspök. „A látványos
nagy feltűnést keltő eseményt, idén kapcsolatépítéssel és
közös programokkal hitelesítették a gyülekezetek” - vélekedett
Bölcskei Gusztáv.
Az Egység Napját Debrecenben a józsaiak Nyitott Templom
Egyházi Napokkal ünnepelték, az Immánuel Otthon olyan
programokat szervezett, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a
fogyatékkal élőket és ép társaikat. A Szeretethíd önkéntesei
pedig sütöttek, kerítést festettek és takarítottak.
Mi azok akarunk maradni, akik vagyunk
Debrecen-Józsán határon túli gyülekezetekkel ünnepelték
az egység napját. A rendezvényt, a május 22-ei jelkép, az életfa
fogta össze. Az archaikus ételek főzőversenyén kínálták a
hajdúsági slambucot, a szatmári töltöttkáposztát és a kunsági
birkapörköltet is. Az erdélyiek bográcsában Bíró Zoltán készített
csorbalevest. Az erdőhegykisjenői főgondnok szerint 2009. május
22-e óta élénkebbek a gyülekezeti kapcsolatok, „jobban összejönnek
a reformátusok”. Miközben a miccset (erdélyi grill kolbász-
szerk.) készítette azt is elmondta, hogy Erdélyben minden nap
meg kell vívniuk a harcot, hogy megtartsák identitásukat és
magyarságukat, „de amikor ilyen alkalmakon megéljük az összetartozást,
érezzük hogy nem hiábavaló” - fogalmazott.
Gacsályi Zsolt józsai lelkipásztor szerint azért fontos,
hogy a határon túli gyülekezetekkel együtt ünnepeljenek, mert
az egység megélése gyülekezeti szintű, és ezek azok a
kapcsolatok, amelyek a május 22-ei egységesülésnek tartalmat
adnak. A Józsaparkban egész nap magyar népzene szólt és kézművesek
mutatták be műveiket. A bibliai interaktív kiállítás a
Biblia üzenetét igyekezett olyanokhoz is közel hozni, akiktől
egyébként távol áll a Szentírás. A két napos rendezvénysorozatot
ünnepi szabadtéri istentisztelet zárta.
Idegenkedést legyőzve
Debrecenben főterén szintén ünnepeltek a hétvégén.
„Ugyanúgy, mint két évvel ezelőtt az egységet éljük át
programjainkban, bár idén egy kicsit másképp” - mondta Győri
Zsófia. A Nagytemplomi gyülekezet Immánuel Otthonának vezetője
hozzátette: a fogyatékossággal élők és az épek egységét
hangsúlyozzuk. „Azokat a közös pontokat keressük, amelyek összekötnek,
és nem elválasztanak bennünket egymástól.
A szakember szerint a társadalom nem készült fel a fogyatékossággal
élők elfogadására, ezért szerveztek úgynevezett "érzékenyítő"
programokat. A látók kipróbálhatták, hogy csak tapintással
fel tudnak-e ismerni tárgyakat, mások pedig megtapasztalhatták
azt, hogyan lehet kerekesszékben ülve közlekedni. Fogyatékossággal
élők és ép gyermekek közösen agyagoztak, festettek és
rajzoltak a főtéren.
A hétvégi programokat vasárnap a fogyatékossággal élők
konfirmációja zárta a Nagytemplomban, ahol Bölcskei Gusztáv,
tiszántúli püspök hirdetett igét.
Önként vállalva
Egy süti a reformátusoktól - ez volt az elnevezése az
egyik Szeretethíd programnak. A debreceni és környékbeli gyülekezetekben
süteményt sütöttek, hogy a főtéren az Egység Napját ünneplőket
és az arra járókat megvendégeljék. „Az egyházban ott van a
lehetőség, hogy tudjon örömet szerezni”- mondta Tóth Mihala
Veronika. A debreceni Szeretethíd koordinátora szerint idén
eltalálták azt a formát, amelyre az egyháztagok szívesen
megmozdulnak, ugyanis tizenötezer darab süteményt oszthattak
ki.
Szombaton egy másik helyszínen, a Debreceni Református
Kollégium óvodájában már kora reggel kezdték a munkát az önkéntesek.
A Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
fogvatartottjai és az óvodába járó szülők az intézmény
udvarát szépítették. A nem mindennapi alkalom az óvoda és a
büntetés-végrehajtási intézet vezetői valamint a
fogvatartottak közös akaratával jöhetett létre - mondta Mészáros
Barna. A börtönlelkész arról beszélt, hogy azon túl, hogy a
szabad levegőn szeretnének lenni a fogvatartottak, fontos számukra,
hogy valami hasznosat tegyenek a társadalomért, egyfajta helyreállító
foglalkozás, amelyet mások is elismernek - fogalmazott. A
fogvatartottak füvesítettek, cölöpöket raktak le és a
homokozót töltötték fel a szülőkkel.
(Forrás:
refromatus.hu)
|