vissza a főoldalra

 

 

 2011.06.01. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának 22. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Történelemhamisítás

Melegháború (2.oldal)

Alföldi igazgatóvá kinevezése tehát politikai tett, semmi köze sincs semmilyen szakmához vagy mûvészethez. Fenntartva a Jordánjelleget, ez bôvülés a melegségbe és a politikával fedezett rombolásba. Alföldit nem azért tartják, nem azért hôlégballonozzák vézna tehetségét, hogy igazgasson, hanem, hogy provokációival folyamatosan emlékeztesse alávetettségére a magyarságot. A Tragédiában magára osztja Lucifert. Ezzel az egész mûvet meghamisítja. Lucifer sokféle lehet, de feminin nem! Iluskából sarki kurvát csinál és röhög. Meg van bízva botrányokozással, hogy egy régi, lejárt, marxistán liberális politika jelenlétét, folyamatosságát bizonyítsa. És a kultúrpolitika besétál a csapdába. Felemeli a kezét, hogy most aztán lesújt rá, aztán zsebre dugja. De ez már a hibasorozat sokadik darabja. Kineveztek itt már a Mûcsarnok igazgatójának egy olyan alakot, aki a lebukott filozófusok istállójában szocializálódott és már korábban is Alföldit megszégyenítô módon provokált Debrecenben. Megtettek egy magyarul törve beszélô, a Horn Gyuláénál is szûkebb szókincsû hollywoodi sminkesfélét a magyar film pénzkezelôjének és hagyták és hagyják tanítani a lukácsista–marxista filozófusokat. Ugyan miért? Miért volt lehetôségük ezeknek még pénzt osztani is, és mi szüksége van a magyar tudománynak az ô filozófiájukra? Ezek a megcsinált, összehochmecolt vén bölcsészek egy bûnös, idegen korszak alakjai, ha az állami és akadémiai körforgásból kidobnák ôket, nem halnának éhen, mert a nemzetközi Lukács–Marx-cirkusz felkarolná ôket, de nem mérgezhetnék a magyar levegôt. De a mi kultúrpolitkánknak és akadémiánknak van rájuk pénze, még zsebre is gyûjthetnek, noha katedra itt már nem illeti ôket. Ezek egyszerûen képtelenségek. Alföldit nem most kellett volna felállítani székébôl, hanem a kormányváltáskor azonnal és egyszerûen azért, mert Hiller nevezte ki.

Demszky egyedül a cipôjét sem volt képes bekötni (3.oldal)

Ôszintén szólva azt hittem, Demszkyt már csak tyúklábmintás szürkéskékben látom viszont, de bevallom, nagyot tévedtem. Kutatónak csapott fel. Mind az öt ciklusát be akarja mutatni, de nem mint elkövetô, hanem mint jövendô ösztöndíjas: Az elsôrôl, mint elhibázott rendszerrôl beszél, ami csak úgy létrejött, s mellékesen megjegyzi: ekkor kezdôdtek a BKV finanszírozásával kapcsolatos ügyek is. A második ciklusról a közmûprivatizáció jut eszébe, de a tocsikolásukról hallgat. A harmadik ciklusban a Fidesz-kormánnyal való konfrontációját énekelné meg,– jegyezgeti a hadovát az újságíró és nem kérdezi meg, hogy a negyedik ciklusa alatt az uniós források elherdálásáról is szót ejt-e, s az ötödik ciklusának szembenézés c. fejezete beismerô vallomás lesz-e, ami után már csak a beszélôirôl tudósítanának. Két évtizedig fosztogatták tulajdonképpen bûnszövetségben a várost, s most hopp, visszalépett az 1989 elôtti életébe!

 Schwartznak nem kell a tajvaniak segítsége (4.oldal)

Az ajkai látogatás eredményérôl Ékes József képviselô úr, a Nemzeti Fórum Egyesület alelnöke, a Magyar- Tajvani Parlamenti Baráti Társaság elnöke nyilatkozott lapunknak.

2002-ig én voltam Ajka polgármestere, s akkor 3,6 %-os munkanélküliségi mutatóval, 170 milliós hitelállománnyal adtam át a várost. Ma Ajkán a munkanélküliség aránya kb. 10% -os és 6 milliárdos az adósságállomány, amely tetemes összeg. Tavaly októberben, amikor vörösiszapkatasztrófa idején az ajkai képviselôtestület bizottsági helyeinek elosztásáról volt az egyeztetés, Schwartz Béla attól tette függôvé a további egyeztetéseket, ha én leállítom az Állami Számvevôszék által történô vizsgálatot, vagy mérsékeltetem az ÁSZ által kiszabott büntetést, hiszen bizonyos EU-s forrásoknál nem a közbeszerzéseknek megfelelôen hajtották végre a szerzôdéskötéseket. Ezért az ÁSZ elmarasztalta Ajkát. Én erre nem voltam hajlandó, sôt az ügyészséghez fordultam, erre a polgármester úgy nyilatkozott, nemkívánatos személy vagyok az MSZP-s városvezetés számára, s ezért nem volt hajlandó fogadni a tajvani küldöttséget.

 Visszalépések a szlovák nyelvtörvényben (4.oldal)

Berényi József, az MKP elnöke: Van olyan terület, ahol elôrelépésrôl, de van, ahol visszalépésrôl beszélhetünk. Egy jogász barátom úgy fogalmazott: a törvény több a semminél, de semmi több. Elôrelépés abban, hogy a kétnyelvû dokumentációk köre jelentôsen bôvült. Idáig nem lehetett magyar nyelven kikérni pl. a házasságlevelet, vagy az anyakönyvi kivonatot. Az elfogadott törvényben komoly visszalépés, hogy a hivatalok vezetôi megszabhatják, milyen idôszakban tartanak félfogadást a nemzetiségek nyelvén. Ilyen korlátozás eddig nem volt. Tehát egy nem magyarbarát polgármester megszabhatja, pl., hogy magyar nyelven hetente egy alkalommal délután 2 és 3 közt tartanak fogadóórát. Amit fájlalunk, hogy néhány régi sérelmen nem sikerült túllépni. Ide tartozik, hogy a magyar nyelvû tévéadásokat kötelezô szlovák nyelven feliratozni. Így nem lelet élô, interaktív adásokat sugározni, ami komoly hátrányt jelent. Ez egy teljesen logikátlan korlátozás, hiszen a Szlovákiában kiadott magyar nyelvû újságoknak sincsenek szlovák változatai. Ilyen jellegû korlátozások ismeretlenek még Romániában és Szerbiában is. Holott nagyon sok nemzetközi ajánlás érkezett erre a területre.

 Nemzeti Ifjúsági Zenekar lett a Zuglói Filharmónia (5.oldal)

Záborszky Kálmán, karnagy: Együttesünk Magyarország legrégebben, folyamatosan mûködô ifjúsági zenekara. Törekvésünk volt a kezdetektôl fogva, hogy a magas mûvészi színvonalat összekapcsoljuk a kodályi elveken mûködô pedagógiai tevékenységgel. Számos olyan programunk van, melyben széles tömegeket vonunk be az együtt muzsikálásba. Zuglóban éveként rendezünk olyan nagy koncerteket, melyeken 1000 – 1500 fôs énekkarban a zuglói iskolások énekelnek.

 Ahol a sport van a középpontban

Lezajlott a VIII. Budapesti Nagy Sportágválasztó (9.oldal)

Mohamed Aida, Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes tôrvívó: Emlékszem, kicsi koromban a sokféle sportág közül én voltam az, aki kiválasztottam a vívást, mint a nekem legjobban tetszôt. Szerintem ez a legjobb dolog a Nagy Sportágválasztóban, hogy a gyermek maga láthatja és próbálhatja ki az összes sportágat, majd a tapasztalatai alapján dönthet valamelyik mellett. A másik, ami nagyszerû ebben a rendezvényben, hogy a példaképeket közel hozza a gyermekekhez. Nagyon nagy lökést adhat egy sportoló, sportszeretô gyermek számára, ha kedvencével találkozhat, vagy akár még együtt is sportolhat vele. Ezért tartom fontosnak személyesen is támogatni a Nagy Sportágválasztót!

 Minden kimondott magyar szóért 1 korona büntetést kellett fizetnünk

A mûvész, aki soha nem adta el magát (10.oldal)

Galán Géza, színművész: Ami a szlovákokat illeti, nagyon sok mindenrôl beszélhetnék, de most legyen elég annyi, hogy ôk elsôsorban a magyar ellenében „ápolják” nemzeti kultúrájukat! Több mint húsz éve kínlódnak a nyelvtörvényükkel, aminek egyértelmû célja, a magyar nyelv korlátozása és a beolvadásunk erôltetése. A legvéresebb szájú, magyargyûlölô szlovák politikus kifejezetten pocsékul és hibásan beszéli anyanyelvét... De, ki kell mondanom, hogy a „normális” szlovákok jól megvannak velünk. Testvéreimnek és nekem is vannak szlovák barátaink... Az orosz kultúra és mûvészet óriási értékeket teremtett. Nemcsak Csehov, de Tolsztoj, az orosz színház, na és a filmek! Egy Tarkovszkij, Mihalkov zseniális alkotók mind. Jómagam mindig is felnéztem rájuk. Kevesen tudják, hogy a szovjetek fôkolomposai nem oroszok voltak! A bolsevik irányítás 545 tagjából csak 30 volt orosz származású. És ugyanez volt a helyzet az itteni hóhér-haverjaikkal... A szovjet hatalmat leginkább az orosz nép szenvedte el, úgy, mint itt a Tanácsköztársaságét a magyar.

 Az SZDSZ meg akarta szerezni Szigetvár vagyonát (12.oldal)

– Térjünk rá a pénzügyi helyzetre. Tavaly március elején a határidôn túli lejárt követelések miatt adósságrendezési eljárás alá vonták a várost. Mekkora adósságról volt szó, s hogyan keletkezett?

Kolovics János, polgármester: Az adósság 3 milliárd forint. Azonban a lejárt követelések legégetôbb összege csupán 60 millió forint volt. Egy „érdekesség”. Abban az idôszakban az önkormányzatnak 60 millió forint kintlévôsége volt. Ha ezt kezelték volna, elkerülhetô lett volna az adósságrendezés.

– Igaz, hogy az SZDSZ-es alpolgármester jelentette be a csôdöt?

– Igaz. A mai napig nem tudom felfogni, mi vitte el idáig?!

– Tudtommal ilyen esetben a hitelek mind lejártnak tekinthetôk. Nem lehetett az a burkolt cél, hogy áron alul elkótyavetyéljék az önkormányzati ingatlanokat?

– Nem csak ingatlanokról volt szó. Látszott a folyamatokban az, hogy gyakorlatilag minden városi közszolgáltatást vittek volna, ha nem állítjuk meg ôket.

 Szőcs Zoltán: Barangolás Sinaiban (15.oldal)

Ez a buszozás felér egy ûrutazással: száz és száz kilométereken, megyényi területeken át ijesztô holdbéli tájat látni az út két oldalán. Semmi fa, semmi bokor, semmi zöld, semmi élet, csak a földkéreg megszilárdulásával egyidejûleg létrejött, vénségesen vén sziklák néma sora, ameddig a láthatár tart. Vannak barnák és vannak szürkék, e két szín dominál. Mohát persze soha nem láttak ezek a kövek, hiszen víz sem az égen, sem a földön nincsen, csak a 40 fok közeli hôség, na meg a szél, amely ritkán pihen el. Néhol alföldszerûen kisimul a táj és kôtengerré változik, másutt dimbesdombos hullámzásba csapnak át a nagyobb sziklák, aztán mindig feltûnik a távolban néhány meredeken tornyosuló monumentum is, amely, miután ránéz az utazó, szavak nélkül kérdezi meg tôle: -Mit gondolsz percemberke, hány millió éve vagyok itt, és éppen ugyanolyan, mint most? Mégsem a múlt dominál Sinai változni nem tudó sziklái között, még csak nem is a jövendô, csakis a jelen. Itt örök jelen van: csak a mostani pillanat érvényes, már csak azért is, mert az elôzô pillanatok (évek, ezredek) is pont olyanok voltak, mint az eljövendôek lesznek.

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál.

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu