2011.05.27.
Küzdök az egymilliárdos pályázat
sikeréért
A
június 5-ei püspökladányi
időközi a polgármester-választáson
Dombi Imréné alpolgármester
a
Fidesz-KDNP szövetség jelöltje.
Arnóth Sándor, a város polgármestere március 16-án autóbaleset
áldozata lett, ezért kell időközi választást tartani. Püspökladány
alpolgármesterasszonyát választási programjáról kérdeztem.
–Tisztelt alpolgármesterasszony!
Ön az április 11-ei sajtótájékoztatón azt mondta:
Arnóth Sándor örökségét
kívánja folytatni a képviselő-testület élén, ami biztosítja
Püspökladány további fejlődését. Milyen is ez az örökség?
–Püspökladány
Város Önkormányzatának feladat ellátási rendszerét a továbbiakban
is, változatlan formában működtetjük. Azokat az önként vállalt
feladatokat, melyek a civil szervezetek segítését, a művészetoktatást,
valamint az oktatási formák sokszínűségét biztosítják a
lakosság számára, a továbbiakban is minden nehézség ellenére
biztosítjuk. A város fejlődéséhez szükséges fejlesztéshez kapcsolódó pályázatait,
melyeket már elnyertünk, illetve elbírálás alatt állnak,
teljesítjük és végigvisszük. Az Új Magyarország Fejlesztési
Terv Észak-Alföldi Program támogatási rendszeréhez a Püspökladány
Déli gyűjtőút hálózat kiépítése tárgyában Püspökladány
Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be. Püspökladány
Város Önkormányzatának, a tervezett útberuházás megvalósításához
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató az elismerhető
költségek 85%-ig vissza nem térítendő támogatást biztosít.
A támogatási szerződés aláírásra került. Március hónapban
a munkálatok megkezdődtek. A munkálatokat a közbeszerzési eljárás
keretén belül a Magyar Aszfalt Kft. nyerte el.
Az
Iskolafejlesztés Püspökladányban pályázatunk 100%-os támogatottságú,
melynek keretein belül az általános és középiskola modern
informatikai eszközökkel való fejlesztését segítjük. A
szennyvízhálózat fejlesztés két fordulóban megvalósuló
beruházás. Az első fordulóban előírt feladatok teljesítése
ez év február végéig lezárul.
A
második fordulós pályázat beadási határideje 2011. február
20. Ennek teljesítési feltételként megkezdődött a Víziközmű
Társulás megalakításának előkészülete. Az alakuló közgyűlés
megtartására 2011. február 15-én került sor.
A
pályázat döntési mechanizmusának ismeretében azzal lehet számolni,
hogy ez év őszén megkezdődhet a kivitelezés.
–Csatlakozni kívánnak a Városok, Falvak Szövetsége
Kulturális Régió Egyesülethez. Ebből mi haszna származik a városnak?
– Elsődleges célunk olyan kulturális hálózat kiépítése
és működtetése, mely lehetővé teszi egymás kulturális értékeinek
megismerését és megismertetését, s ennek kapcsán közös
projektek kidolgozását a kultúra különböző területein.
–Milyen
nélkülözhetetlen fejlesztéseket szeretne véghezvinni a városban?
Tudtommal Újtelepen még vannak földutak, melyek nagyobb esőzést
követően járhatatlanok.
– Önkormányzatunk már az előző ciklusban tervezte az
újtelepi utak szilárd burkolattal történő ellátását.
Azonban az a törekvésünk, hogy a szennyvíz beruházással
kapcsolatban pályázatot nyújtunk be, világossá tette számunkra,
hogy az útburkolat lefektetése a beruházási munkák után történhet.
Ezért e beruházás csak a szennyvíz hálózat kiépítése után
valósul meg. Reméljük még ebben a ciklusban.
–Milyen méretű a városban a munkanélküliség?
– Városunk sajnos súlyosan hátrányos települések között
is az elsők között szerepel, mivel munkanélküliségünk az
országos átlagnál jóval magasabb. 2009. decemberben a munkaképes
korú lakosság 12,46%-a volt regisztrált munkanélküli, 2010.
ugyanezen időszakában 11,65%. Ez az arány 2011. márciusára a
16,18%-ot érte el. Ez sajnos szinte állandó problémája a város
lakosságának, melyet minden igyekezetünkkel próbálunk
megoldani. A gazdasági válság hatására a helyi vállalkozások
is csökkentették a dolgozóik létszámát, ugyanakkor az óta,
munkaerő felvevő képességük nem növekedett. Bízunk benne,
hogy a kormány és az önkormányzat által meghatározott lehetőségeken
belül a foglalkoztatást az elkövetkezendő időben növelni
tudjuk. Ennek érdekében a közfoglalkoztatást illetően, szoros
együttműködéssel a Munkaügyi Központtal, olyan tervet
dolgozunk ki, mely a társadalom e perifériájára szorult személyei
számára megélhetést biztosít. Igyekszünk a mezőgazdasági vállalkozásokkal,
az őstermelőkkel együttműködve a foglalkoztatást bővíteni.
–Meg
tudja erősíteni azt, hogy a képviselőtestületnek nagyon jó a
kapcsolata a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és munkalehetőséget
adnak a városban élő cigányoknak?
– Jó a kapcsolatunk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal
és a Román Kisebbségi Önkormányzattal is. Tavaly vályogvetést,
seprűkészítést és irodai munkát is tudtunk biztosítani számukra,
közmunka keretében. A fiataloknak iskolai kereteken belül
biztosítunk lehetőséget sajátos kulturális értékeik megőrzésére,
valamint a tehetséges fiatalok szellemi értékeinek feltérképezésével
többletórákkal biztosítjuk, hogy a későbbiek folyamán az
oktatási rendszerben maradva továbbtanulásuk révén példát
mutassanak társaiknak.
–Február
végén fogadták el a város költségvetését. Melyik az a tétel,
ahonnét a legtöbb bevételt remélik?
– A központi forrás költségvetésükben a legnagyobb tétel,
saját bevételeinket illetően viszont az iparűzési adó bevétel.
Annak ellenére, hogy az iparűzési adó bevételünk az előző
évekhez képest alacsonyabb, mégis ebből várunk a legnagyobb
bevételt ez évben.
–Az
elmúlt években mennyivel növekedett a szociális ellátásban részesülők
száma az aktív korúakra vonatkoztatva?
– Az aktív korúak ellátása során rendszeres szociális
segélyezésben és rendelkezésre állási támogatásban részesültek
a rászorultak. 2006-ban 439 fő kapott rendszeres szociális segélyt,
ez a szám 2007-ben 29 fővel emelkedett. 2008-ra a segélyezettek
száma a 670 főt elérte. A jogszabályi változások miatt 2009.
évben rendszeres szociális segélyben 192 fő, míg rendelkezésre
állási támogatásban 500 fő részesült. 2010-re a számok csökkenő
tendenciát mutattak. A szociális segélyezettek száma 121 főre
csökkent és a rendelkezésre állási támogatást is csak 456 főnek
kellett biztosítanunk.
–Milyen
lényeges EU-s forrást igénybe vevő projekteket említene?
– A szocialista kormány idején sajnos nem volt kedvező
a fürdőnk fejlesztését célzó pályázat. Most az Új Széchenyi
Terv keretén belül várjuk a gyógyvizek hasznosítására kiírt
pályázatokat. Az egyik legfontosabb feladatnak tartom a város
idegenforgalmának fellendítését, mely a strand további
korszerűsítésével, medencék építésével és a régiek felújításával
érhető el. Folytatni kell a városközpont felújítását. Nem
mindegy, hogy milyen képet kapnak rólunk az idelátogatók, s
milyen környezetben élünk mi magunk. Éppen ezért küzdeni
fogok annak, a már benyújtott egymilliárd Ft értékű pályázatnak
sikeréért, mely a Művelődési Ház és környéke, a piac és
környéke rendbetételét célozza, és a Polgármesteri Hivatal
bővítését foglalja magába.
–Hogyan
tudják támogatni a kis-és középvállalkozókat?
– A kis- és középvállalkozások legnagyobb helyi problémája,
hogy nem ismerik még eléggé a pályázati lehetőségeket vállalkozásaik
fejlesztéséhez, könnyebb működtetéséhez. Fórumokat szervezünk
számukra, ahol tájékoztatás kaphatnak minden olyan pályázatról,
mely őket segíti. Természetesen törekszünk arra, intézményeinkkel
együtt, hogy költségvetési megrendeléseinket elsősorban a
helyi vállalkozások felé nyújtsuk be. Ezzel is igyekszünk segíteni
a vállalkozások működését.
–Közeleg
a nyaralási szezon. Olvasom: a balatongyöröki Ifjúsági Tábor
elsősorban Püspökladány és térségének diákjainak hivatott
olcsó üdülési lehetőséget biztosítani. A mai gazdasági
helyzetben mennyien tudják igénybe venni ezt az üdülési lehetőséget?
– A tábor területén két nagy faház, két apartman, két
vizes blokk és egy, a Bárándi Önkormányzat tulajdonában lévő
nagy faház található. A két nagy faház turnusaira elsődlegesen
választási lehetőséget biztosítunk a ladányi iskoláknak.
2010-ben 3275 vendégéjszakát töltöttek itt az idelátogatók,
ami 82%os kihasználtságnak felel meg. Úgy gondolom, hogy ez az
arány megmutatja azt, hogy az alacsony ár biztosítása mellett
a tábort igénybe tudja venni bárki.
–Mennyit
tud költeni a város önmaga reklámozására. Arra, hogy minél
több turista érkezzen pl. a gyógyfürdőbe és a Jurta-táborba?
– Ez idáig főleg interneten reklámoztuk a pihenésre vágyóknak
városunk ezen adottságait. Terveink között szerepel azonban a
várost népszerűsítő kiadvány készíttetése és a városmarketing
erősítése.
–Úgy
tudom, hogy a református egyház tulajdonába szeretnék átadni
a Kálvin téri Általános Iskolát. Többször olvastam, hogy az
önkormányzatoknak nehézséget jelent fenntartani az oktatási
intézményeket, s ezért szívesen átadják azokat a történelmi
egyházaknak. Itt is erről van szó?
– A református egyházközség a volt egyházi ingatlanok
tulajdonát rendező 1991. évi XXXII. tv. alapján visszaigényelte
az államosítás előtt tulajdonát képező ingatlanait. A
rendezési eljárás értelmében az egyházközség természetben
igényli vissza a Kálvin tér 3. sz. alatti és vele szemben lévő,
a Kálvin tér 6. sz. alatti ingatlanokat. Jelenleg mindkét
ingatlanban önkormányzati általános iskola működik. Az egyházközség
az ingatlanokat azért kéri vissza, mert azokban ő maga is iskolát
szeretne működtetni. Az önkormányzat már a 1990-es évek elején
elismerte a református egyházi oktatásra vonatkozó igény
megalapozottságát, és ezt az egyeztető tárgyalásokon is
megerősítve úgy nyilatkozott, hogy a funkciókiváltás megvalósításához
szükséges kártalanítás megállapítása esetén nem látja
akadályát az ingatlanok átadásának. Tehát itt elsősorban az
ingatlan átadásáról van szó.
–A
térség ki van téve a belvíz pusztításának. Mit lehet ez
ellen tenni?
– A püspökladányi köztemetőben és környékén magas
a talajvíz szint, ezért már egy éve nem lehetséges a koporsós
temetés. A belvízelvezető rendszer felülvizsgálatára van szükség.
Ezt követően a vízelvezető rendszer felújítására kerül
sor a talajvízszint süllyesztés elérésének érdekében. Önkormányzatunk
kezelésében lévő felszíni vízelvezető csatornák közül a
Petri-Érvölgyi csatorna, Kisfenéki csatorna és az A-13 jelű
csatorna – Déli sor mentén az Erőss Lajos utcáig –
karbantartását és kotrását 2011. évben megoldjuk.
–Milyen
kapcsolatot ápolnak Püspökladány testvérvárosaival. Arról
hallottam, hogy a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum és az
ausztriai testvérváros, Fischamend múzeuma közös időszaki kiállítást
nyitott április 9-én a városban.
– 1909-ben a császári és királyi katonai közigazgatás,
katonai léghajózási intézetet létesített Fischamenden. Ez a
tárlat bemutatja nekünk, hogy testvérvárosunk milyen helyet
foglalt el az osztrák repüléstörténelemben. Minden tárlatnak
üzenete van. Az, hogy ez a tárlat megvalósult számomra nagy öröm.
Az itt bemutatkozó kiállítás által testvérvárosunk polgárai
megtisztelnek bennünket jelenlétükkel, városuk kultúráját
és történelmét településünk lakossága ez által még
jobban megismerheti, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz.
A
kiállítás megnyitójának vendége volt Dr. Barabás László
tiszteletbeli konzul is, aki örömét fejezte ki, hogy ilyen
intenzív a testvérvárosi kapcsolat. Utalt arra, hogy az Osztrák
Köztársaság is támogatni kívánja ezeknek a kisebb közösségeknek
a kapcsolatát. Reményét fejezte ki az iránt, hogy ennek révén
a gazdasági kapcsolatok is megvalósulnak majd. A fischamendi
delegáció a rendezvény emlékeként archív fotókat adományozott
múzeumunknak az első ballon indulásáról, amely Fischamendről
Budapestre közlekedett. Az ajándék viszonzásául városunk a
Karacs Ferenc által 1804-ben készített eredeti térkép másolatát
adományozta Fischamend városának. Ez a tárlat június végéig
tekinthető meg a Karacs Ferenc Múzeumban.
–Idén
családi majálist rendeztek a város lovaspályáján. Hogyan
sikerült ez a rendezvény? Mit tesz a város a hagyományőrzés
érdekében?
–
A családi
majálist civil szervezetek által került megrendezésre a lovas
pályán, délután pedig a Művelődési Központ szervezésében
voltak programok. A műsorok, és foglalkozások színessége
biztosította, hogy az idelátogatók kellemesen töltsék el ezt
a napot a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A rendezvényen
számításaink szerint mintegy 500-600 fő vett részt.
A
hagyományok megőrzésére különös figyelmet fordít városunk.
Civil szervezeteink biztosítják, hogy e téren a folyamatosság
legyen városunkban. Az Önkormányzat anyagi támogatással is
hozzájárul, hogy e szervezetek ne csak helyi szinten mutathassák
meg tehetségüket, hanem az ország más területein is
bemutatkozhassanak. Ennek köszönhetően a hagyományőrző egyesületek
számtalanszor vettek már részt és vesznek részt a továbbiakban
is fesztiválokon s egyéb rendezvényeken.
Valljuk,
hogy egy város fejlődőképességének ereje a lakosságán múlik.
Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a városban működő
szervezeteket, egyesületeket erőnkhöz mérten támogassuk.
Ennek érdekében kezdeményezni fogom egy civil alap létrehozását,
amely további segítségére lesz e szervezetek pályázati lehetőségeinek
bővítésére.
Medveczky Attila
|