vissza a főoldalra

 2011.03.04. 

A Habsburgok lerombolták, a magyarok újjáépítik

Gyimesfelsőlok közelében még a középkorban emelték azt a kőkápolnát a Szentlélek tiszteletére, ahol a csíksomlyói búcsúra igyekezve és onnan visszatérve találkoztak, majd elbúcsúztak egymástól a székelyek és a csángók. A széphavasi Szent László - kápolna felújításával ezt a zarándokútvonalat szeretnék újjáéleszteni. A tervről a Széphavas Egyesület vezetőségi tagját, a világ-és Európa bajnok úszót, dr. Hargitay Andrást kérdeztem.

 – A Széphavas Egyesület konkrétan a kápolna újjáépítése céljából alakult?

 – Így van. Történt, hogy Gyimesbükkön egy vasúti őrházat újjáépítettek a budakesziek. S ekkor, a sikeren felbuzdulva, arra gondoltunk, hogy újjá kéne építeni a nevezett kápolnát is. 2008-ban alakult a Széphavas Egyesület Gergely István (Tiszti) és Molnár V. József társelnökletével, hogy a kápolna eredeti helyén egy emlékhely felépítését segítse. A 2009. Pünkösdjének hétfőjén pedig több száz zarándok, imádságos-énekes jelenlétében Gergely István és Csapai Árpád tisztelendő urak egyházi áldásával tették le a kápolna ún. alapfáját.

 – Mit tudunk arról, hogy pontosan mikor épült ez a kápolna?

 – Pontos dátumról nincs tudomásom. Viszont engedjen meg egy helyesbítést: a Széphavason nem a székelyek és csángók, hanem a gyimesi és moldvai csángók találkoztak. Ez egy kis nemzetegyesítés volt, amíg Mária Terézia a „veszteglő intézetek” 1744-es felállításával nem tiltotta meg a moldvai csángók Erdélybe jövetelét. Moldvából és Gyimesből itt találkoztak a csángók, s mentek közösen Csíksomlyóra, s visszafelé itt váltak el. Ezt a kápolnát Mária Terézia le is romboltatta.

 – Tehát a nagy katolikus és keresztény hírében álló császárné és királynő kápolnát romboltatott.

 – Azt sem árt tudni, hogy Mária Terézia idejében igen sok templomból eltávolítatták a Szűz Máriát ábrázoló festményeket.

 – Vajon miért építettek kápolnákat eleink lakott területtől ennyire távol eső ponton?

 – Ez a hely azért nem volt annyira távol a lakott területektől, mert a régi országút mellette ment el. Azt is lényeges elmondani, hogy kápolnákat, templomokat nem építettek akárhová elődeink, hanem szent helyekre. Ezek visszaállítása egy olyan hittitokba vezet be minket, aminek őseink, akik közelebb álltak Istenhez, a természethez és a teremtett világ misztériumait jobban ismerték, mélyen részesei voltak. Ráadásul ezek, minden egyes esetben a természetfölöttinek a hétköznapi életünkbe való megnyilvánulásáról szólnak. Ennek a helynek is szakrális erőtere volt. Régebben megvolt a templom építési, tájolási rendje. Ezek a templomok önállóan, vagy ha egy területen több volt, akkor összehangoltan tudtak működni. Ezek olyan dolgok, melyekről az ember félve beszél, s máshol csupán csak regéket hall, s valóban nem is gondolnánk, milyen rendszerrel bír egy templomépítés. Már egy szent épület alaprajza is üzenetet hordoz. Azt sokan tudjuk, hogy Csíksomlyó környékének különös szakrális ereje van. Létezik egy monda a templomban lévő Szűz Anya szoborról, Babba Máriáról, akit hiába akart elhurcolni a tatár. Egyetlen egy templomba nem tudtak betörni, ez a csíksomlyói templom, nem engedte őket Mária. Egyik tatár kán a 17. század végén mérgében bement a templomba, utasítást adott a katonáinak, hogy vegyék le az oltárról a szobrot és vigyék. Vigyék át a Kárpátokon, szűnjék meg e hely tatárt visszatartó ereje. A katonák leemelték a szobrot, vitték a gyimesi hágó felé, de ahogy a Csíkdelnei templom környékére értek, annyira nehéz lett ez a szobor, hogy nem tudták tovább vinni. A tatár kán előrántotta kardját, indulattal belevágott a szoborasszony arcába. Az arcból vér csordult ki. Ez is példázza a hely különleges, szent voltát.

 – 2009-ben úgy döntöttek, hogy a kápolna fából készül. Azóta változtattak ezen az elképzelésen?

– Először megpróbáltuk azt kideríteni: hogyan is nézett ki eredetileg a kápolna. Kiderült, hogy kör alaprajzú volt. Ahogyan egyre többen látogatták, úgy létesült az első hajó, és a többi épületrész. Sokat gondolkoztunk rajta, miként tudnánk megőrizni azt, amit őseink szerettek volna. A széphavasi kápolna tervét Tamás Gábor építész 2009-re készítette el. Meghagyva az eredeti kör alaprajzot, a hajdan volt kápolna szentélyének helyén épül föl majd a körkápolna, kőből, fazsindely tetőzettel. A kegyhelyet falakkal vesszük körül, faszerkezetet építünk fölé, és mindez beilleszkedik a tájba. A tágas tér kőfalára a kápolna oldalát jelölő faoszlopok kerülnek, csupasz tetőgerendázata a lemeztelenített, a pusztult, pusztított múltat és egyben a befejezetlenséget is idézi.

 – A helyiek, illetve az önkormányzat mennyire érzik magukénak ezt a kezdeményezést?

 – Az önkormányzat sokat segített nekünk pl. területek átadásával és az adminisztráció meggyorsításával. A helyiek munkát, építőanyagot ajánlottak föl. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy eltelt néhány száz év Mária Terézia rendelete óta, és az országút is másfele vezet. Néhány éve az a szokás, hogy Pünkösd hétfőjének reggelén felmegyünk a kápolnához, és ott egy liturgiát hallgatunk. Azt, hogy ez szerves része legyen a pünkösdi programsorozatnak, tehát a helyiekkel egyeztetni kell. Ők nem csupán egy szép kápolnával gazdagodnak majd, hiszen ez a jövőben idegenforgalmi értékkel is bír.

 – Azt olvastam, hogy a harang ép állapotban megmaradt, de széthordták a köveket a románok.

 – Azt azért túlzás mondani, hogy a románok hordták szét a köveket. Akkor ők igen csekély számban laktak errefelé, tehát inkább a helyben lakók tették ezt. A harang valóban még megvan, s így hívogatóan szólhat a misék, liturgiák előtt. Ez a templom elég messze helyezkedik el a lakott területtől, így azt is meg kell gondolni, hogy hosszabb időre, őrizetlenül lehet-e hagyni.

 – Magánszemélyek, vagy intézmények adakoztak eddig a kápolna felújítására?

 – Kizárólagosan csak magánszemélyek, ez annak is tudható be, hogy ezt az akciót sok helyen nem hirdettük meg. Az engedélyek beszerzése sem volt könnyű feladat, sokszor a bürokrácia falába ütköztünk. Eleve a terület megvétele sem volt egyszerű. Mindezt Magyarországról intézni még nehezebb volt. A kinti magyarok pedig főleg faanyaggal adakoztak. Tudtommal még 6 millió forint hiányzik az építkezés befejezéséhez. A részletekről olvashatnak a www.széphavas.hu internetes oldalon.  Igen sajátos körülmények közt zajlik az építkezés. Az utak arrafelé nehezen járhatóak, így az építőanyagokat sem könnyű kivinni oda. Folyik a gyűjtés, de most kevesebb pénz érkezik hozzánk, ami érthető is, hiszen az elmúlt árvíz – és a vörösiszap-katasztrófák jobban érintik a magyarországiakat, és a hazai gazdasági helyzet is olyan, hogy az emberek inkább a saját bajaikkal törődnek. Ettől függetlenül úgy gondolom, a kápolna felépül.

 – Az idei csíksomlyói búcsúra menők láthatnak valami újat, változást Széphavason?

 – Reménykedünk benne, hogy igen. A terv szerint a belső körkápolnát már lehet látni, de figyelembe kell venni azt, hogy a Széphavas, ahogy a neve is mondja, szép havas, ahol elég zord telente az időjárás, derékig ér a hó, így várni kell, amíg építkezni lehet. Rombolni pedig mindig is könnyebb, mint építkezni.

Medveczky Attila