|
 2011.03.04.
Monetár proletár
Nem ismerem
jelenleg még jegybank elnökünk leszármazási tábláját, sem
múltját, sem életrajzát, csak abból a végtelen mohóságból
következtetek éhes proletár előéletére, amellyel a havi
nyolc és fél millióját még off-shore cégbe is eldugta, és
amikor ez a disznóság kiderült, nem mondott le azonnal. Egy úri
csirkefogó– mert ilyen is van, nemcsak volt – ezt tette
volna. Lebuktam, megyek, ülök a dohányon. A proletár éhesség
azonban látott még pénzt a posztban és a monetár maradt.
Most megint kapott
egy figyelmeztetést. Akárkiket tesznek is a monetáris tanácsba,
az ő emberei nem lesznek. Hátralévő élete havi kétmillióval
kínlódás lesz. Neki nincs már helye a megújuló magyar életben.
Amit megengedett magának, az tételesen nem bűn, de a
legelfogadhatatlanabb Gyurcsány, Bajnai, Demszky és az összes többi
konkrétabb lopásai között. Az MNB elnöke adóelkerülő, mit
sem törődik a részben rábízott ország sorsával, felülhelyezi
magát az erkölcsön.
A romlottságot
mostantól Simorban mérjük. A liberál-bolsi romlottság
alapegysége az egy Simor. Gyurcsány csak nyolcvanhat Simor-fokos,
éppen csak most kezd bugyogni az agya, mentőt kell hívni hozzá.
Mire azonban a száz Simor-fokos Simorhoz kiérkeznek a mentők,
ő már el is párolgott. A monetár is, a proletár is.
Cs. I.
|
