2011.03.11.
Hat hónap börtön magyar könyvek
terjesztéséért
Negyven évvel
ezelőtt indult Erdélyben a Tőzsér-posta, amikor Tőzsér József
létrehozta a könyvpostaszolgálatot Gyergyószentmiklóson a Tatár
utca 151. szám alatt. A jubileummal kapcsolatban Tőzsér
Józsefet, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatóját kérdeztem.
– Azt olvastam, hogy a könyvek iránti szeretetét édesapjától örökölte,
akinek jelentős magánkönyvtára volt és könyvesboltot is
nyitott. Milyen tematikájú könyveket gyűjtött édesapja?
–Édesapámnak a két világháború között magánkönyvtára
volt. Főleg az Erdélyi Szépműves Céh kiadványai, valamint
Herczeg Ferenc, Dumas művei maradtak meg a II. világháború után,
amikor a könyvtárat majdnem teljesen felszámolták az átvonuló
orosz katonák. A kölcsönkönyvtár szülőfalumban, Gyergyóalfaluban
volt. Ő a könyveket kis pénzért a Gyergyó-vidéki falvak
olvasóinak kölcsönözte és az ebből bejött pénzből újabb
könyveket vásárolt a könyvtár számára. A háború után édesapám
saját könyvesboltot nyitott, amely az államosításig, 1950-ig
működött. Akkor már könyvkölcsönzéssel csak a hivatalos könyvtárak
foglalkozhattak.
– Ön a ’70-es évek elején egy könyvterjesztési részleg munkatársaként
dolgozott. Ez milyen feladatot jelentett?
– 1969-ben ötéves helyettesítő tanári munkásságom
után mentem a Fogyasztási Szövetségek Hargita Megyei Vállalatához
a könyvterjesztési részleg vezetőjének, ahol Hargita megye 39
községének a könyvellátása volt az egyik fő feladatom. Itt
minden faluban könyvesboltot alapítottam.
– Milyen ötlettől vezérelve nyitotta meg a Tőzsér-postát?
– A szórványvidék, valamint akár Maros, Kolozs megye
falvainak a könyvellátása ebben az időben nem volt megoldva és
elég sokan érdeklődtek a Kriterion, a Dacia Kiadó, valamint a
Magyarországról behozott könyvek után és ezért indítottam
egy könyvposta-szolgálatot 1971 februárjában, a gazdasági vállalat
keretében, ahol a szórványba utánvéttel könyveket küldtünk.
Ezt nevezte el a Hét kulturális hetilapban Beke György, „az
erdélyi száguldó riporter” Tőzsér-postának. Főleg a
Zsil-völgyéből, Szatmár, Máramaros környékéről és a
Partiumból kértek könyveket a Tőzsér-postán, de a Bukaresti
Magyar Nagykövetség is sokszor fordult hozzánk könyvekért. Körülbelül
500 könyvcímünk volt forgalomban, amelynek nagy része hazai
kiadású könyv volt és kb. 100 cím Magyarországról behozott
könyv.
– Honnan értesültek a kölcsönözni vágyók arról, mely könyveket
lehet öntől kikérni?
–A könyvekről
listákat állítottunk össze és ezekből értesültek a könyvvásárlók
a megrendelhető könyvekről.
– Az első évben mennyien keresték föl?
– Első évben 100-200 könyvcsomagot küldtünk szét, de
a ’80-as évek végén ez a szám elérte az évi 1000-1500-at
is.
– Az elvtársaknak nem tetszhetett az ön működése, mert még bűnvádi
eljárást is indítottak Ön ellen a Tőzsér-posta miatt. Mi
volt a konkrét vád, s milyen büntetést kapott?
– Természetes, hogy ez a könyvposta-szolgálat nem
nagyon tetszett az „elvtársaknak”, éppen ezért megtalálták
a módját és megpróbálták megszüntetni azzal az indokkal,
hogy illegálisan a Kovászna megyei kollégámmal hajcsatokat árultunk
a könyvesboltban, amiért felfüggesztéssel 6 hónap börtönbüntetésre
ítéltek 1976-ban, és elkobozták a megrendelők leveleit, meg a
vásárlók címlistáit is. Ekkor a Fogyasztási Szövetkezeteknél
megszűnt a könyvposta-szolgálat, mivel én a Megyei Könyvterjesztő
Vállalathoz mentem át kereskedelmi részlegvezetőnek, később
kereskedelmi igazgatónak – és itt újraindítottam a könyvposta-szolgálatot.
A falusi könyvesboltokat csak a Fogyasztási Szövetkezetek
Megyei Szövetsége a vezetőségének kellett engedélyezniük,
akik akkor magyarok voltak és ez nagy könnyebbséget jelentett.
– Az 1990-es évekre miért szűnt meg ez a bolthálózat?
– A változások után, 1990-ben falun megszüntették az
összes könyvesboltot és nagyjából a szövetkezeti hálózat más
üzleteit is privatizálták. Egy pár faluban indult magánkönyvesbolt.
– 1993-ban megalapította a Pallas Kiadót, s ennek ön az igazgatója.
Honnan volt ehhez elegendő tőke?
– 1993-ban az Állami Könyvterjesztőtől eljöttem és a
magyarországi Akadémia Kiadó akkori vezetőjével, Zöld
Ferenccel megalakítottam a Pallas-Akadémia Könyvkiadót. Akkor
100-100 USD-t kellett befizetni egy cég megalakításához, amely
román–magyar vegyes vállalat volt. A könyveket bizományba
kaptuk az Akadémia Kiadótól vagy más magyarországi kiadóktól.
Sajnos, 1996-ban az Akadémia Kiadót egy holland cég megvásárolta
és mi a holland cégtől vásároltuk meg az Akadémia Kiadó részét,
így csak a neve maradt meg Pallas-Akadémia kiadóként.
– Ma mindenütt azt lehet hallani, hogy az emberek alig olvasnak, s ha
mégis azt teszik, akkor nem komoly, tudományos irodalmat. Osztja
ezt a véleményt?
– A könyveladás eléggé lecsökkent. Főleg
ismeretterjesztő irodalmat vásárolnak, kevésbé szépirodalmat.
– Az ön által vezetett kiadó főleg erdélyi szerzők műveit ápolja?
– A könyvkiadó erdélyi szerzők műveit, vagy a
Magyarországon élő Erdélyből kitelepült, de erdélyi témákkal
foglalkozó szerzők műveit adjuk ki; de azért indiai, finn, román,
litván fordításokat is kiadunk. Ezenkívül könyvesboltjainkban
havonta 200-300 cím Magyarországról behozott könyvet is
forgalmazunk.
– Nem túl zárt piac az erdélyi?
– Eléggé zárt az erdélyi könyvpiac. Megpróbálkoztam
felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar könyvek terjesztésével
is, ahová az általunk kiadott könyveket is cserében felajánlottuk.
Ezek többnyire szépirodalmi könyvek voltak, de kevésbé vásárolták
ott az általunk kiadott könyveket; mi pedig kevésbé tudtuk
eladni az onnan behozott könyveket. Sajnos, a magyarországi kortárs
írók művei után sincs érdeklődés, mint ahogy fordítva is
igaz: az erdélyi kortárs írók műveit is nagyon kis példányszámban
lehet eladni Magyarországon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó évente
35-50 könyvet jelentet meg. Áprilisban lesz 18 éves a könyvkiadó
és az idén fog megjelenni: Sas Péter: A heraldikus Köpeczi
Sebestyén József élete és munkássága, amely a kiadó 600. könyve
lesz. A könyvposta-szolgálat
ma is működik. A könyvek címei megtekinthetőek honlapunkon.
– A gazdasági válság mennyire vetett vissza a könyvek forgalmán?
– A könyv és a kulturális termékek az utolsók, amiket
az emberek megvesznek az élelmiszer és ruházat után a gazdasági
válság idején. Hozzávetőlegesen 20%-kal esett vissza a
forgalmunk, ez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a statisztikák
szerint Magyarországon tavaly a könyveladás pontosan ennyivel
csökkent.
Medveczky
Attila
|