vissza a főoldalra

 2011.03.30. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának 13. száma!

A tartalomból:

Csurka István : Történelemhamisítás

Bér-rasszizmus (2.oldal)

Elkezdődvén a faluszéli roma házak elleni merényletek és gyilkosságok vádlottainak pere, meglepőnek ugyan nem mondható, de mégiscsak új ismeretekkel gazdagodni szíveskedtem. Elsősorban persze azért, mert amikor nagy hecc van készülőben, amikor a sajtó nagyon rákondorodik valamire, akkor én mindig hamisítást szimatolok, és azért tekintem át lehetőleg az egész liberális, kommunista, bolsevik sajtót, hogy megtaláljam a belső ellentmondásokat és a túllihegők indítékait. Most nem kellett sokat kutakodnom. A Népszabadság első felnyitásra mindent kitálalt. Az elsőoldalas bevezető után, amelynek az „Aprólékos gyilkosságok” címet adták, a második oldalon már sokkal konkrétabb meghatározást használnak: „Rasszista indulatból öltek romákat.” Ez ugrásszerű fejlődés. Az aprólékosan kitervelt üzemmód még takarhat szerelemféltést, nyereségvágyat, de akár összeesküvést is, elmélet nélkül. Rasszista indulatot, vagy bármilyen indulatot kevésbé, mivel az indulat gyors cselekvésre sarkallja az elkövetőt, nem pedig aprólékosságra. No, de ezen ne akadjunk fenn. Végül úgyis mindkét szöveg beleköti magát a rasszista indítékba, hiszen ez az egész ügy politikai magva, s lényegében a vád tárgya. S ahogy nézi és olvassa az ember a szövegeket és más lapok tudósításait és elemzéseit is, lassan minden mellékessé válik, a gyilkosság is, az elkövetés módja, az áldozatok személye is, csak marad és virít a rasszista indíték. Már most teljes bizonyossággal megállapítható, hogy lassanként az egész per jogi, büntetőügyi és gyilkossági alapja mellékessé válik, és akármiről vitáznak majd ügyészek, ügyvédek, bíróság és a szakértők, minden szó, minden tárgy, minden ujjlenyomat a rasszizmusról fog szólni.

Bugár politikai cinizmusa (4.oldal)

„A Magyar Koalíció Pártja számára elfogadhatatlan, hogy Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a szlovák köztelevízió 5 perc múlva 12 c. vitaműsorában kifejtette, hogy a Fico-féle állampolgársági ellentörvény megváltoztatásával meg kell várni a magyar alkotmány elfogadását”– áll a párt március 20-ai közleményében.

– Azóta újabb fejlemények történtek az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban. Ugyanis március 24-én tárgyalta a szlovák parlament Ficóék ide vonatkozó javaslatát. Ez azt jelenti, hogy kijátszották Bugár Bélát a koalíciós társak? – kérdeztem Berényi Józseftől, az MKP elnökétől.

– Egy részük biztosan, hiszen Ficóék új javaslatát támogatták kormánykoalíciós képviselők is. Tavaly lett volna esély a törvény módosítására, de a kormánykoalíció működése egyre zavarosabb, és ez semmilyen reménnyel nem kecsegtet. Számunkra a legszomorúbb, hogy egy magyar politikus, Bugár Béla, érvekkel látja el a szlovák politikát arra nézve, miért ne módosítsák a törvényt. Azt mondja, ha változik az ellentörvény, akkor szavazati jogot kaphatnak azok a szlovákiai magyarok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, sőt választhatók is lesznek. Az, hogy ezzel Bugár érveljen, az teljesen elfogadhatatlan. Eddig egyetlenegy felvidéki magyar politikus sem tett olyat, hogy a helyi magyarság érdekei ellen szolgáltasson érveket. Bugár Béla bizonyára látja, hogy ő a javaslataival már az ellentörvényt nem tudja megváltoztatni, ezért kifogásokat keres.

 Csak szerb nyelvű anyakönyvezés a Vajdaságban (4.oldal)

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége keresettel fordul a szerbiai alkotmánybírósághoz a kétnyelvű anyakönyvek ügyében, a kisebbségek szerzett jogainak csorbítása miatt. Erről és a hárompillérű autonómiakoncepcióról Csonka Áront, a VMDK elnökét kérdeztem.

– 2009-ben hozott a köztársasági parlament törvényt az anyakönyvekkel kapcsolatban. Ez csak szerb nyelven és cirill írásmód szerint engedélyezi az anyakönyvvezetést. Miért csak most fordulnak az alkotmánybírósághoz?

– Azért vártunk ennyi ideig, mert ennek a törvénynek a hátrányai a gyakorlatban csak mostanában ütköztek ki. Az itteni hozzáállás jellemzője: amikor belföldre váltják ki a vajdasági magyarok az anyakönyvi papírokat, akkor nem nagyon tiltakoznak a szerb nyelv kizárólagossága miatt. Az egész kérdés és a nyelvhasználati jogok is a visszahonosítással – azok számára, akik 1941 és 1945 közt születtek Bácskában – és a honosítással kapcsolatban kerültek előtérbe. A Magyar Köztársaság rendelkezései szerint, azon községekben, ahol kétnyelvű anyakönyv-kivonatokat adnak ki, azokra az iratokra nézve nem szükséges a magyar nyelvű fordítás. Tömegesen igényelték a honosítást Délvidéken, s ehhez igazolni kellett nekik bizonyos adatokat az anyakönyvi kivonatokkal is. Akkor, a gyakorlatban láttuk azt, hogy ez a rendszer nem működik. A fordításért pedig pénzt kell fizetni. 600-800 dínárt kérnek egy fordításért. Ez egy négytagú családnál az egynyelvű anyakönyvi dokumentumok miatt eléggé súlyos összeg a helyi fizetéseket nézve.

 A boldogabb családokért (5.oldal)

2011 a Család éve a Magyar Katolikus Egyházban. Ebből az alkalomból lapunk eddig számos hazai és határon túli magyar nagycsaládos egyesület vezetőjével, egyházi és világi személyekkel, így családterapeutákkal is készített interjúkat. Hortobágyiné dr. Nagy Ágnest, a Sapientia Főiskola Családpedagógiai Intézetének vezetőjét, főiskolai adjunktust arra kértük, hogy beszéljen az általa vezetett intézetről és a „Boldogabb családokért” családi életre nevelés programról.

 Döbröcömbe nyomtatá Mihály Török 1563.

Károlyi Gáspár a gönci prédikátor c. kötetet Győri Béla ismerteti (7.oldal)

És elmerülünk akkor mindezek után Izrael történetében. De miközben a 6000 éves nép történetét megismerjük, rájövünk ara, hogy a szerző, Károlyi Gáspár folyton-folyvást Magyarországra gondol. Magyarországra, melyet három részre szaggatott a történelem, illetve nem is a történelem, hanem a magyarság bűne. Büntetésül jutott nekünk osztályrészül mindenfajta szörnyűség és pusztulás. És ha olvassuk a könyvet, rögtön az elmúlt magyar száz évre gondolunk, Trianonra, a második világháborúra, az azt követő korszakra, az Istentagadásra, templomok rombolására, papok gyilkolására, és a nép kifosztására. Igen, gondolunk az elmúlt 20 évre, amikor is istenfélelem helyett az istentelenség uralkodott el az ország vezetésében, a szolgálat helyett a tolvajlás és a hazudozás ülte torát. Mert erre kell gondolnunk, miként Izrael történetére, ahol sok furcsaság történt abban az időben, mert Mózes kihozta népet Egyiptomból, de a nép bálványimádóvá vált, bűnben élt és megtagadta Istenét, meg a vele kötött szövetséget.  

Munkácsy-díjat kapott Hertay Mária (9.oldal)

Mindig is különös vonzódásom volt a szakrális iránt, az volt a gyermekkori álmom, hogy egyszer templomot fessek. Főiskolásként készítettem az első templomi munkát. Szívesen vállaltam, és szükség volt a pénzre is, mert apám nyugdíja kevés lett volna főiskolai tanulmányaim finanszírozására. Ettől függetlenül nem kaptam sok egyházi megrendelést seccókra. Ennek az lehet az oka, hogy nem bíztak igazán a nőkben. Holott igazán sok erő van a műveimben, van akkora, mint egy férfi – alkotta képben. Senkit nem akarok megbántani, de még él egy előítélet: egy férfi képzőművész alkotásait jobban keresik, mint egy nőét. Azért így is 5-6 templomban alkottam, de én többre vágytam. Amikor templomot festettem, akkor sok falusival megismerkedtem. Nagyon kedveltek a falusi emberek. Arra viszont nem volt példa, hogy beleszóltak volna az alkotói folyamatba.

 Bezárt a pénzmosoda (10.oldal)

Dr. Gubcsi Lajos, a HM Zrínyi Média Kft. ügyvezető igazgatója a pénzcsapok elzárásáról, a katonai hivatás népszerűsítéséről és Kárpát- medencei létünk évezredes kulturális és történelmi emlékének feldolgozásáról.

– 2010. június 25-én nevezte ki önt Hende Csaba honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Média Kft. ügyvezető igazgatójának. Megállja a helyét az a kijelentés, hogy eredménytartalékkal adták át önnek a szocialisták a kft vezetését?

– Az elmúlt 10 évben eredménytartalékként összegyűlt több mint 230 millió forint. Ezt a szocialisták helyesen állítják. Erre hivatkozva azonban kétségbe vonják a mi pénzügyi mérlegünket. Azt mondják, hogy valótlan adatokat közlünk a Zrínyi Médiáról. Holott a mi állításunk igaz; február 18-án készült el – ráadásul ebben országos szinten elsők voltunk – a tavalyi évre vonatkozó auditált mérlegünk. Ebben az áll, hogy a mi megtakarításunk 2010-ben 238 millió forint volt. Ennek semmi köze az elmúlt 10 évben összegyűlt, különféle költségvetési rovatok alapján kimutatható eredménytartalék összegéhez, ami még most is megvan. A kft tavalyi költségvetési előirányzata és a hozzárendelt címkézett pénzek együttese jóval több, mint 1 milliárd forint volt, és azt is helyesen állítják a szocialisták, hogy ennek az összegnek a felét időarányosan elköltötték, így nekünk a második félévre 500 millió forint maradt. Ebből takarítottunk meg kerekítve 240 millió forintot, s elköltöttünk 260 milliót. Azaz közel 50 %-os volt a megtakarításunk a második fél évben.

 Szőcs Zoltán: Állandó akció (15.oldal)

Ha végigtekintünk az európai szellemtörténet lépcsőfokain, jól érzékelhető, hogy a bizáncias merevséget felváltó reneszánsz, az őt felváltó felvilágosodás illetve a barokk, aztán a rokokó, még később a biedermeier és a szecesszió kivétel nélkül egymás ellenhatásaiként jöttek létre, de nem tiltással, hanem áradó, hatalmas lendületű, a tömegeket lenyűgöző alkotásokkal. A reneszánsz nem tiltotta be sem az ikonokat, sem Giotto festményeit, egyszerűen megjelent és festeni kezdett Michelangelo, Raffaello, Leonardo és mind a többiek. Az ő átütő erejük nem a tiltásban volt, hanem az új és igaz kínálatában. A barokk sem tiltotta be a reneszánszot – (számos barokk templom legféltettebb kincse egyegy reneszánsz szentkép) –, a rokokó sem a barokkot, és a szecesszió hihetetlen elterjedtsége száz év múltán nem attól lett, hogy tiltólistára kerültek volna Watteau rokokós idilljei. Azok egyszerűen kimentek a divatból. Olyan ez, mint a tavasz: nem tiltja be és nem korlátozza a telet, egyszerűen elfoglalja a helyét.

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu