vissza a főoldalra

 

 

 2011.11.04. 

Sókszelőcén a felújított templomért adtak hálát

Templomszentelési hálaadó ünnepséget tartottak október 23-án Sókszelőcén a hetvenöt éves református templom külső és belső felújítási munkálatainak befejezéseként.

 Az alkalmon Dobai Sándor esperes szolgált igehirdetéssel. Az erdélyi mintára tervezett templom három év alatt újult meg 33 816 eurós összköltséggel. A kiadások fedezésére az elmúlt évben a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közalap építkezési keretéből hétezer eurót utaltak át. Példás volt a gyülekezet adakozása is. A különböző adományokból összesen 26 816 euró gyűlt össze. A templom felújítására való emlékezésül egy emléktáblát is elhelyeztek.

 Az egyházközség presbitériuma három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy felújíttatja a templomot. A tetőn lévő tönkrement pala miatt egyre gyakrabban ázott be a mennyezet. Nem látták tovább értelmét annak, hogy újabb kisebb javításokat eszközöljenek a tetőzeten, ezért annak teljes felújítása mellett voksoltak: új palával helyettesíteni a régit, valamint kijavítani és kifesteni a belső és a külső falakat. Az egyházközségi közgyűlés is támogatta a presbitérium javaslatát.

 A felújítás első szakaszában, 2009-ben az azbesztet tartalmazó födémet cserélték le a környezetvédelmi hivatal által jóváhagyott vállalat által, aki az egészségre káros anyagot az arra a célra kijelölt lerakatra szállította. A következő évben került sor a templom villanyhálózatának a bővítésére a majdani villanyfűtéshez. A padok alól eltávolították a nedves homokot, lebetonozták, megerősítették a falak szigetelését, majd kifestették a templom belső terét. Az idei évre maradt a külső falak kijavítása, pléhezése és homlokzat festése. A három évig tartó felújítási munkálatokért 33 816 eurót fizetett ki az egyházközség. A gyülekezet tagjai önkéntesen és bérmentve segédkeztek a templom megújulásánál.

 A költségek fedezésére az alig kétszáz lelkes gyülekezetnek csak minimális anyagi fedezet állt a rendelkezésére. Az egyházközség ezért az elmúlt év elején a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közalap építkezési keretéhez támogatási kérelmet nyújtott be. A kért összegből hét ezer eurót ítéltek meg számukra. Egy szponzor, aki nem is volt a református közösség tagja és már régóta nem él a községben, közel négy ezer euróval járult hozzá a költségekhez. A gyülekezeten kívül élőktől összesen 3500 eurót kaptak a sókszelőceiek. De voltak olyanok, akik jövedelemadójuk két százalékával segítették a felújítási munkálatokat. Ebből a támogatásból 3 320 euró gyűlt össze. Szépen adakoztak a reformátusok is, három év alatt 15 996 eurót adományoztak erre a célra.

 A gyülekezet a templom bejáratánál a felújítást megörökítendő emléktáblát helyezett el, melyre a „Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme" Zsolt.106,6 igét vésették – tájékoztatta a Reformata honlapot Szabóné Hires Erzsébet lelkipásztor, hozzátéve, hogy az Úr kegyelmébe fogadott és megsegített bennünket, és kérjük Őt, hogy a megújított falak között minél több emberi szív dicsőítse és magasztalja Istent az ő örökkévaló kegyelméért.

 Sókszelőcén, - amely Magyarsók és Szelőce egyesülésével jött létre – a református hitre jutott község 1650-ben építette meg az első kőtemplomát. Az ellenreformáció idején ebből a templomból vitték el 1674-ben az itt szolgáló Beregszászi Jánost a pozsonyi vértörvényszék elé. /A börtönben megbetegedett, valószínűleg ott halt meg/. A református híveket nemcsak a lelkészüktől, de a templomuktól is megfosztották. 1674-1706 között nincs is semmilyen feljegyzés a gyülekezet életéről, hiszen még az 1781-es türelmi rendelet után is Kamocsára és Vágfarkasdra jártak istentiszteletre. 1788-ban egy fatemplomot emelnek a reformátusok Sókszelőcén. 18 évvel később pedig ugyanerre a helyre egy templomot építettek, de többszöri javítás után is életveszélyesnek bizonyult. A sekély alapzatú talajra emelt épületnek a falai nemcsak téglából, hanem vályogból is készültek. A templomon nagy repedések keletkeztek és a torony is kezdett leválni.

 1935-ben az akkor még 650 lelket számláló gyülekezet Rácz Elemér lelkipásztorkodása alatt úgy döntött, hogy a közel 130 éves templom helyére újat építenek. A tervek és a költségvetés elkészítésével Nagyfalusy Antal érsekújvári műépítészt bízták meg. A nyilvánosan meghirdetett pályázatra három építész jelentkezett Kató István, Feketeházy János és Tomaschek János. Az egyházközségi közgyűlés a legkedvezőbb árajánlat mellett döntött, így a nyitrai Tomaschek János vállalkozót bízták meg a kivitelezéssel. A kétszázezer koronát kitevő építkezési költségeket a hívek egy év alatt fizették be, úgy, hogy minden család holdanként száz koronával járult hozzá a kiadásokhoz. Az építkezési munkálatok 1935. október 20 -án kezdődtek és 1936 június végére be is fejeződtek. Augusztus 5 -én a padokat is elhelyezték benne, valamint az előző templomból a fehér márvány úrasztalt, a keresztelő medencét és az orgonát. A hálaadó ünnepségre 1936 szeptemberében került sor.

 Nagyfalusy Antal tervező így ír a templomról: „A templom megtervezésénél erdélyi református hagyományokhoz nyúltam vissza, azokból merítettem. Ennek a stílusnak legtöbb példányát Bánffy- Hunyad környékén találjuk, mint többek között Kőrösfőn, Ketesden stb." A templom bejáratánál márványtáblát helyeztek el, az átadási év dátumával és egy zsoltáridézettel: „Légyen te kőfalaidban csendesség és jó békesség" Zsolt, 122,2. A templomot még a második világháborúban sem érte kár. Azóta csak kisebb javításokat végeztek rajta, kicserélték a megrepedezett palát, a vízelvezető csatornákat, valamint helyrehozták a toronysüveget.

 

A sókszelőcei gyülekezet lelkipásztorai:

1542 – Nagy Efraim protestáns lelkész

1808-1828 Vályi Ferenc

1828-32 Havassy Ferenc

1832-41 Kamocsáról beszolgál Pap Ferenc

1842-87 Borza József

1887-1901 Borza Mór

1901-42 Rácz Elemér

1942-61 Rácz László

1961- 63 Vágfarkasdról beszolgál Mikó Jenő

1963- 73 Borza Zoltán

1974-76 Fekésházy Gyula Negyedről

1976-2008 Szabó Sándor

2008- tól Szabóné Hires Erzsébet

 

(Forrás: Reformata, Felvidék.ma)