|
 2011.11.11.
EMNP: Kudarcot vallott a romániai népszámlálás
Kudarcot vallott a
romániai népszámlálás – vélik az Erdélyi Magyar Néppárt
(EMNT) vezetői, akik keddi nagyváradi sajtótájékoztatójukon
kifejezték álláspontjukat a romániai kormányon belül „háttéralkuk"
veszélyéről és a törvényalkotás lehetetlen helyzetéről
is.
Toró T. Tibor megbízott elnök az MTI-nek elmondta: a
Zatykó Gyula partiumi, illetve Papp Előd székelyföldi régiókoordinátorral
együtt tartott sajtótájékoztatón élesen bírálták a legutóbbi
népszámlálás módszerét. Zatykó egyenesen „a román
adminisztráció csődjének" nevezte a cenzust mind önkormányzati,
mind országos szinten.
A partiumi koordinátor
elmondta: csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi
Demokrácia-központjában legalább harminc olyan család
jelentkezett, amelyet fel sem keresett a számlálóbiztos. Az
eddig nyilvánosságra került eredmények pedig aggasztóak.
Eszerint Románia teljes népessége drasztikusan, 9,5 százalékkal
csökkent a legutóbbi, 2002-es népszámlálás óta, és már
nem éri el a húszmilliót.
Erdélyben ennél valamivel jobb a helyzet: itt 8,3 százalékkal
vannak kevesebben mint kilenc évvel ezelőtt. Az elvándorlás fő
oka a rossz gazdasági helyzet, az EMNP szerint ezért is van nagy
szükség az erdélyi gazdaságfejlesztésre. Ezt a célt szolgálja
a Nagyvárad melletti Félixfürdőn bemutatatott, az erdélyi
magyarság fennmaradását és megerősödését célzó Mikó
Imre Terv vitairata.
Toró T. Tibor úgy véli, hogy Romániában alkotmánymódosításra
egyhamar nem kerül sor, hiszen a parlamentben semmilyen kérdésben
nem jellemző olyan konszenzus, amelyből kialakulhatna az alkotmányozáshoz
szükséges kétharmados többség.
Ennek ellenére újra el kívánják juttatni a kormánykoalícióban
helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ)
azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amelyet már 2003-ban
Toró még parlamenti képviselőkként Szilágyi Zsolttal együtt
terjesztett elő. E javaslatcsomag értelmében nem lenne elegendő
Románia alkotmányából kivenni az „egységes nemzetállam"
kifejezést, hanem az alaptörvénybe bele kellene foglalni a
nemzeti kisebbségek autonómiaformáit is.
A megbízott elnök annak a véleményének is hangot adott,
hogy nem elég elhalasztani a romániai régióátszervezésről
folytatott vitát. Ezzel az RMDSZ-nek arra az álláspontjára
utalt, amely szerint a Traian Basescu államelnök által
szorgalmazott, „óriásmegyék" létrehozását indítványozó
közigazgatási reformot el kellene halasztani a jövő évi választások
utáni időszakra.
Toró szerint e halasztás esetén fennáll annak a veszélye,
hogy a román pártok között a magyar közösségre nézve káros
háttéralku születik. „A történelmi régiók mentén kell
meghúzni a határvonalakat, és esetleg népszavazáson megerősíteni
azokat" – mondta Toró T. Tibor.
Papp Előd emlékeztetett: a Székelyföld Autonóm Tartomány
létrejöttét a megkérdezettek több mint 97 százaléka támogatta
néhány évvel ezelőtt. Utalt arra, hogy nemrég a Kovászna
megyei (a történelmi Háromszék, a tud.) tanács úgy döntött:
március 11-én népszavazáson kéri ki a megye lakosságának véleményét
arról, akarja-e az egységes Székelyföld nevű közigazgatási
egység létrehozását.
„Még nem tudjuk, hogy a háromszéki önkormányzat döntése
a népszavazás kiírásáról a megkezdett választási kampány
része-e, ez később fog kiderülni. Minden autonómia irányába
mutató lépést támogatunk, így a Székely Nemzeti Tanács
kezdeményezését is, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) és
az RMDSZ is megszavazott" – hangsúlyozta.
Toró T. Tibor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti
Egyetem (MOGYE) ügyét érintve úgy vélekedett: az oktatási
intézménynek akár a működési engedélyét is fel lehetne függeszteni,
ha nem tartja be a törvényeket. Mint ismeretes, az oktatási
minisztérium nemrégiben módosításra visszaküldte az intézmény
szenátusa által elfogadott egyetemi chartát, mivel az nem
rendelkezett a magyar tagozat létrehozásáról szóló kitételekkel.
Márpedig az új oktatási törvény erre kötelezi az egyetemet.
(forrás :
erdely.ma)
|
