|
 2011.11.18.
Abszurd tragikomédia
A liberalizmus egy kirekesztő, merev, bosszúálló ideológia,
halálra van ítélve
Kiss József író,
rendező: Rezignáltan figyelem az eseményeket. Fogalmam sincs,
hogy honnét van bátorságuk egyeseknek újnyilasnak nevezni Dörner
Györgyéket. Én keresztény vagyok. Befogadó és nem kirekesztő.
Képtelen vagyok az ő fejükkel gondolkodni. A gyűlölködés
idegen tőlem. Az mindenesetre komikus, hogy Szirtes Tamást, ha jól
emlékszem, aznap nevezte ki a főpolgármester a Madách Színház
élére, hogy ezt a tiltakozást aláírta. Abszurd tragikomédia
az egész. El sem hiszem, hogy ezt látnom kell, és valóságként
kell tudomásul vennem. Nem is veszem tudomásul. Én egy másik
Magyarországban hiszek, és abban is élek.
Mi lehet ennek a gyűlölködésnek a hátterében?
– A magyar egy nagylelkű, befogadó nép. A karakteréből,
történelméből következik. Több ezer évig befogadók
voltunk, elég, ha csak a hét törzsre gondolunk, akik lehet,
alig beszélték egymás nyelvét, mégis vérszerződést kötöttek,
vagy arra, hogy Szent István vallást cseréltetett a magyarsággal.
Áttértünk a kereszténységre, Krisztus örökösei lettünk. A
szeretetet és a türelmet tanuljuk, éljük. Így túléltük a törököket,
a németeket, túl az oroszokat. Túl a feudalizmust, túl a
szocializmust, s most, legutóbb, túléltük a liberalizmust is.
Beengedtük, megemésztettük és kiürítettük magunkból. Ilyen
a magyarság. Add meg a császárnak, ami a császáré… Ettől
vagyunk erősebbek, életképesebbek másoknál. A fiatal, életképes
fa meghajlik a viharban, az öreg, merev fa meghasad. Azonban
azoknak a kuruzslóknak utódai, akik ránk erőszakolták a gyógyírnak
hirdetett mérges kotyvalék-izmusokat a XX. században, most
rettegnek, hogy lelepleződnek, és dühödt támadásokat intéznek
az immunitást szerzett, erőre kapott magyarok ellen. Luciferi módon
szép, színes, európai álruhákat öltenek magukra, és minket
akarnak megvédeni. Saját magunktól. Abbahagyhatják! Majd mi
megvédjük magunkat. Nemrég láttam az interneten Hegedűs D. Géza
egyetemi tanárt szónokolni a tiltakozó gyűlésen. Egészen
ijesztő lett volna, ha nem lett volna oly komikus. Vagy eszembe
jut másik kollégám, Kulka János, ahogy szenteskedő arccal
nyilatkozza: Engem nagyon zavar, hogy nem avatnak be az engem érintő
döntésekbe. 2006. október 23-án nem zavarta ez a dolog, amikor
a kiürített Kossuth téren szavalgatott a Gyurcsány-féle állami
ünnepségen, miközben terroristák lőtték a Fidesz-nagygyűlés
résztvevőit. Köztük engem is. Ez Hegedűst sem zavarta.
Nemrégiben Koltai Tamás támadta a vidéki színházakat
az ÉS-ben, mely ellen nyílt levélben tiltakoztál: nem látsz
összefüggést a támadások között?
– Dehogynem. Az előbb említett okok vannak mögötte. Amíg
nem tör hatalomra egy magyarságát határozottan vállaló polgár,
addig a buksiját simogatják. De ha igen, azonnal rászállnak,
mint a hiénák, vagy a piranhák, és halálra mardossák. Ilyen
a természetük. A liberalizmus egy kirekesztő, merev, boszszúálló
ideológia, halálra van ítélve. A magyarság már megtanulta:
aki kardot ránt, kard által vész el. 2010-ben azt hittük, vége,
ám most újból támadnak. Demokrácia van. Törvények és bíróságok
vannak. Önkormányzatok vannak. Se Csurka, se Dörner nem áll
eljárás alatt. Törvénytisztelő állampolgárok. Miért ne választhatná
meg őket a fenntartó önkormányzat egy színház élére? Akik
tiltakoznak, miért nem azon törvények ellen tiltakoznak, melyek
lehetővé tették, hogy Dörnerék pályázzanak? Mert a törvények
és a demokrácia ezt megengedik. Akkor meg mi a baj? Hogy másképp
látják a világot? Ez a baj? A liberális baloldalon sokkal erősebb
a gyűlölet, mint amit mi elképzelni képesek vagyunk. Ezt már
Kornis Mihály és Kertész Ákos is megmondta. Itt gyűlölet
van. Ez a baj.
Bízol abban, hogy az Új Színház a jövőben a
klasszikus és kortárs magyar drámák otthona lesz?
– Dörner kiváló színész, Csurka és Pozsgai kiváló
drámaírók. Miért ne csinálhatnának egy karakteres, minőségi
színházat?
B. L.
|
