vissza a főoldalra

 2011.11.18. 

Eltökélt szándékunk, hogy BL-döntőt hozzunk Budapestre

Interjú Bánki Erik államtitkárral

Mintegy hatvanmilliárd forintos állami ráfordítással 2015-ig három új labdarúgó-stadion létesül Magyarországon. Megújul a Ferencváros arénája, csapatához méltó stadiont kap végre Debrecen városa, továbbá –  ahogy azt a kormányszóvivő hivatalosan is bejelentette – újjáépül a Puskás Ferenc Stadion. A részletekről a Parlament sportbizottságának elnökét, Bánki Eriket kérdeztük.

 Demagóg módon támadják a döntést, mondván, mi szükség van a stadionokra...

 – Mindkettő mellett megdönthetetlen érvek szólnak. A Debrecen az elmúlt években az első számú klubcsapata volt az országnak. Több magyar bajnoki címe mellett véghezvitte azt a bravúrt, hogy bejutott előbb a Bajnokok Ligája, majd az Európa Liga főtáblájára is. Vagyis elmondható, hogy a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt kimagaslót produkált a debreceni labdarúgás. Ezzel szemben mind a BL-, mind pedig az EL-fellépéseik alkalmával kénytelenek voltak Budapesten játszani a hazai meccseiket, mert saját, jelenlegi pályájuk nem  alkalmas nemzetközi mérkőzések rendezésére. Úgy érezzük, hogy a Loki letett annyit a magyar futball asztalára, hogy legyen végre egy saját, nemzetközi szintű stadionja.

 Mi a helyzet a Ferencváros pályájával?

 – A Ferencváros a legnépszerűbb magyar klub, és stadionja már hosszú ideje érett a felújításra. Az előző polgári kormány alatt megújult az Újpest stadionja, ám a Fradiéra akkor nem került sor. Most elérkezett az idő, hogy megépüljön a zöld-fehérek új arénája.  

Az Albert Stadion esetében még a tulajdonviszonyokat is rendezni kell. A napokban fölöttébb optimistán nyilatkozott ez ügyben. Ez azt jelenti, hogy már közel a megegyezés az angol tulajdonossal?

 – Igen, pontos a megfogalmazása, mert bár zajlanak még a tárgyalások az angol tulajdonossal, azt hiszem, vannak már olyan előrehaladott állapotban, hogy a felek rövid időn belül véglegesen megegyezzenek egymással. A Fradi-pálya körüli többhektáros terület, valamint a stadion is visszakerül a magyar állam tulajdonába, így gyakorlatilag azonnal megkezdődhet a munka.

 Mekkora lesz az új Fradi-stadion befogadóképessége?

 – A tervek egy 22 ezer férőhelyes, modern stadionról szólnak. Ez most talán soknak tűnhet, hiszen az utóbbi időben a Fradi meccsekre is kevesebben látogatnak ki, ám az a nemzetközi tapasztalat, hogy az új, modernné váló stadionokban 50 %-al emelkedik a látogatottság, az új nézők 40 %-a hölgy. Ha a Fradi ismét a régi önmagát idézi majd a pályán, biztosra vehető, hogy ki lesz használva a megújult létesítmény!

 Külön téma a Puskás Ferenc Stadion újjáépítése, hiszen az első számú magyar stadionról van szó. Mekkora összeget szán a kormány a Puskás Stadionra?

 – A jelenlegi számítások szerint harmincöt milliárd forint szükséges ahhoz, hogy az előzetes terveknek megfelelően újjáépüljön a Puskás Ferenc Stadion. Ehhez még hozzájön az elbontás költsége, ami szintén milliárdokra rúg.

 Mikor veheti kezdetét a beruházás?

 – Ezt most még nem lehet pontosan megmondani, hiszen nemzetközi tendert írunk ki a tervezésre és a kivitelezésre is. A pályázatok beérkezése, elbírálása illetve a szakmai döntés nyilvánvalóan időigényes folyamat lesz. Az sem zárható ki, hogy a jövő ősszel kezdődő világbajnoki selejtezők közül még rendez majd itt meccset az MLSZ, ez ügyben velük is egyeztetni kell majd. Mindent figyelembe véve úgy vélem, hogy leghamarabb egy év múlva kezdődhet meg a régi stadion bontása.

 Mennyien férnek majd be az új Puskás Ferenc Stadionba és megmarad-e az atlétikai pálya?

 – Alapvetően 42-45 ezres labdarúgó-stadionban gondolkodunk, amelyet igény esetén 60 ezer férőhelyessé lehetne bővíteni. Úgy vélem, hogy egy ekkora befogadóképességű stadiont meg tud tölteni a magyar válogatott, különösen akkor, ha nem törik meg az a fejlődés, amit az elmúlt évben tapasztalhattunk a játékában.

 Az atlétákkal akkor így mi lesz?

 – Ők sem maradnak saját stadion nélkül! A Puskás Stadion újjáépítésének projektje ugyanis nem kizárólag a stadiont érinti, hanem a Dózsa György út, Istvánmezei út, Stefánia út által határolt hatalmas terület átfogó rekonstrukcióját is, amely 2020-ra fejeződik majd be. Abban pedig szerepel, hogy létesül egy minden igényt kielégítő, korszerű atlétikai stadion is, amelyben új otthonra lelhetnek majd a sportok királynőjének képviselői.

 Ha viszonylag rövid időn belül megvalósul a három új stadion, talán érdemes volna próbálkozni, és újból pályázni egy labdarúgó EB rendezésére. A kormánynak vannak ilyen tervei?

 – Azért ez összetettebb kérdés, hiszen változni fog az EB-k lebonyolítása. Eszerint 2016-tól már 24 csapatos lesz a kontinensviadal, így a lebonyolítás is nagyobb szervezettséget, szinte már vb-vel felérő infrastruktúrát kíván majd meg. Éppen ezért önálló rendezésre még a három új stadion birtokában sem lenne értelme pályázni, legfeljebb társpályázat jöhet szóba. Ez nyilván megfontolás tárgya lehet majd a jövőben. Eltökélt szándékunk ugyanakkor, hogy Európa Liga- vagy akár BL-döntőt hozzunk Budapestre. Erre az újjáépített Puskás Ferenc Stadionnal, úgy érzem, jó esélyünk is lesz.

 Mivel szereli le a mindent támadók táborát és győzi meg a stadionépítések ellenzőit?

 – Legfőképp talán azzal, hogy elmondom: a stadionépítés ma már messze túlmutat a sportszakmai kérdésen. Hadd hozzak fel egy konkrét példát! A Stade de France, azaz a Francia Nemzeti Stadion, amely az 1998-as franciaországi labdarúgó-világbajnokságra épült Párizsban, évente átlagosan 72 napnyi kihasználtsággal büszkélkedhet. Mit gondol, mennyi ebből a futballmeccseké? Mindössze 4 nap. A maradék 68 napon egyéb programok zajlanak a stadionban. Ez világosan mutatja azt, hogy egy stadion rendkívül sokoldalú komplexum, a kulturális eseményektől kezdve a különböző konferenciákon és egyházi rendezvényeken át egészen a koncertekig számos célra igénybe vehető, építéséből tehát nemcsak a sportélet profitál. Nyilvánvaló az is, hogy a stadionokkal üzletek, éttermek, különböző szolgáltatási egységek is létesülnek, amelyek munkahelyeket teremtenek, illetve adó- és járulékbevételt jelentenek az országnak. Összességében tehát, bárhonnan közelítjük is meg, látható, hogy megtérülő befektetésről van szó!