|
 2011.11.18.
Posztumusz
Arany János-díj dr. Soós Kálmánnak
A magyar tudomány napja a Rákóczi-főiskolán
A konferencia
kezdetén dr. Brenzovics László levezető elnök, a II. Rákóczi
Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke köszöntötte
a főiskola zsúfolásig megtelt Esztergom termének közönségét.
Dr. Szikura József,
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora nyitó
beszédében elmondta, hogy a Magyar Tudósok Világtalálkozója
1996-ban nyilvánította november harmadikát a magyar tudomány
napjává, mivel 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen
határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását.
Valójában 2003-ban emelte hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé
a Magyar Országgyűlés ezt a napot. A beregszászi főiskola
pedig magyar nyelven oktató intézményként és magyar kutatóbázisként
minden évben méltatja a magyar tudomány napját.
A rektor úr ezt követően
a főiskola id. Fodor István Természettudományi Kutatóintézetének
tevékenységét mutatta be. Ismertette az intézet névadójának,
az Ungvári Állami Egyetem egykori professzorának tudományos pályáját.
Id. Fodor István 1946-tól volt az ungvári egyetem munkatársa,
ahol többek között növénygyűjteményeket létesített,
vezette a botanikus kertet, oktatta és nevelte a tudományos
kutatók és biológiatanárok nemzedékeit. Mellette feltárta Kárpátalja
kultúrflórájának egzotikus növényeit, ezenkívül
foglalkozott a romboló árvizek okaival és az Északkeleti-Kárpátokban
a felső erdőhatár visszaállításának kérdésével. Munkásságával
kiérdemelte, hogy róla nevezzék el a főiskola természettudományi
kutatóintézetét – jelentette ki Szikura József. A főiskola
természettudományi kutatóintézete feladatának tekinti Kárpátalja
természeti kincseinek és az itt tenyésző növényeknek a
felkutatását, tudományos igényű feltérképezését és megőrzésének
elősegítését. Ezt a munkát hivatott segíteni a főiskola
Nagyberegen létrehozott botanikai kertje is.
Az intézet névadójának
fia, ifj. Fodor István mikrobiológiával és genetikai kutatásokkal
foglalkozik, a Gödöllői Biotechnológiai Központ munkatársa.
Előadásában az elmúlt 15 évben az USA-ban, a Californiai
Egyetemen végzett genetikai kutatásairól beszélt a hallgatóságnak.
E kutatás lényege, hogy létrehoztak olyan speciális transzgénikus
vírustörzseket, amelyek egyelőre egerekben gyógyítani tudják
a rákos sejteket, illetve a vírusokba épített világító fehérjéknek
köszönhetően láthatóvá tudják tenni a növekedő daganatot
az élő szervezetben.
Dr. Szikura József
olvasta fel Milán Blazek, a Cseh Tudományos Akadémia Botanikus
Kertje nyugalmazott igazgatójának az Iriszek nemesítésével
kapcsolatos előadását.
A főiskola tanárai,
Medvecz Andrea és Karmacsi Zoltán ismertették a Rákóczi-főiskola
10 éve alakult másik két tudományos intézetének munkáját.
A történelemtudomány, szociológia, neveléstudomány,
politikatudomány, néprajz és kulturális antropológia,
valamint azok társtudományai körébe tartozó kutatásokkal a
Lehoczky Tivadar Intézet foglalkozik, míg a Hodinka Antal Intézet
munkatársai nyelvészeti kutatásokat végeznek.
A konferencia végén
dr. Brenzovics László ismertette dr. Soós Kálmánnak, a II. Rákóczi
Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola júliusban váratlanul
elhunyt rektorának életútját és tudományos munkásságát
abból az alkalomból, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Magyar
Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága október 27-i
budapesti ülésén egyhangú szavazással jóváhagyta, hogy
posztumusz Arany János-díjjal ismeri el Soós Kálmán kiemelkedő
tudományos, intézményszervező és oktatói munkásságát. Méltatta
a főiskola nagyformátumú néhai rektorát Duray Miklós felvidéki
magyar politikus, író is: „Az egész Kárpát-medencének
tisztelettel kell adóznia azok előtt, akik a magyar felsőoktatás
érdekében Magyarország határain túl tettek, áldoztak,
cselekedtek… Tisztelettel kell adózni azoknak, akik 1993-ban
itt összefogtak és kitűzték célul, hogy felsőoktatási intézményt
hoznak létre. Nagyon örülök, hogy ismerhettem őt, hogy szoros
szálak fűztek egymáshoz bennünket, hogy csendes szavaival, de
rendíthetetlen, a jövőbe és a magyar szellem és nemzet fejlődésébe
vetett hitét megoszthatta velem, és közösen gondolkozhattunk.
Önök legyenek büszkék arra, hogy sokáig együtt lehettek
vele, és sokáig emlékezzenek rá.”
Az akadémia Arany
János-díját Soós Kálmán özvegye, Soósné Nyeste Katalin
vette át.
Badó Zsolt
|
