vissza a főoldalra

 2011.11.25. 

A hit az élet ereje

Zalakaros, a fejlődő fürdőváros

Zalakaros méltán híres a gyógyvizéről, fürdőjéről, de büszkék a helyiek a környék dúsan termő szőlőhegyekre, az ott készülő kiváló boraikra is. Novák Ferenccel, Zalakaros polgármesterével a helyi fejlesztésekről és az idegenforgalomról beszélgettünk.

 Tisztelt polgármester úr! Egy európai hírnévig eljutó üdülőhely született Zala megyében, Zalakaros. Ez a város elnyerte nemrég a legjobb zalai nyaralóhely rangot is. Kialakult egy egészséges verseny pl. Hévízzel, vagy Kehidakustánnyal?

 –Minden település más helyzetből indult és máshol tart. Hévíz több mint 200, Zalakaros 45, Kehidakustány pedig 10 évvel ezelőtt lépett a fejlődés ezen útjára. Természetesen versenyről is beszélhetünk, de bármilyen szokatlan is, én inkább az együttműködést hangsúlyozom. Hévízzel a németországi Bäderstrasse projektben, a sármelléki repülőtér vonatkozásában és a kerékpárutas közös kistérségi beruházásban működünk együtt, de jó kapcsolatot ápolunk Horváth Tihamér úrral, Kehidakustány megteremtőjével is.

 A város lakosságának hány százaléka él az idegenforgalomból?

 –Konkrét arányokat nem lehet mondani, mert nehéz a közvetett foglalkoztatásokat megtippelni, de én úgy gondolom, hogy a lakosság 2/3-ad része él az idegenforgalomból. Zalakarosnak szinte minden tevékenysége a turizmushoz kötődik, amibe beletartoznak: a szállásadás, a vendéglátás, a kereskedelem, a fürdő és az önkormányzat intézményrendszere.

 Zalakaroson az ősszel nem áll meg az élet?

 –Nem, és fontosnak tartom, hogy ne csak a nyári szezonban gondolkodjunk. Most indul el egy akciónk „Tök jó”- szlogennel, ami egy halloweeni rendezvénysorozat lesz.

Ennek keretében kirakodóvásár,borházak,játszóház, bábszínház, tökfaragás, bűvész show, tűzzsonglőr, filmvetítések és neves előadó koncertje várja az érdeklődőket.

 Ma már nem elég azt mondani, hogy itt van a strand, hanem valamilyen többletet kell adni a látogatóknak.

 –Többet és új módszerekkel kell hirdetni, kínálni az embereknek. Ettől az évtől már városmarketinges is dolgozik már nálunk, akit a Gránit Gyógyfürdő, a Zalakarosi Turisztikai Egyesület és az önkormányzat közösen foglalkoztat, és aki megpróbálja a település energiáit, lehetőségeit egy irányba terelni. Az ő feladata, hogy a termékeinket komplex módon vigye a piacra. Mindezt a legmodernebb módszerekkel szükséges megtenni, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az online marketingre – továbbá a képviselőtestület most döntött egy új honlap létrehozásáról. Fontosnak tartjuk, hogy a virtuális világban is helyt álljunk versenytársainkkal szemben. Szolgáltatásainkat, kínálatunkat folyamatosan bővítjük.

 Bevallom: eddig nem hallottam arról, hogy Zalakaroson milyen remek borok vannak. Létezik egy helyi borkülönlegesség, a Tónai, amely túlélte a filoxéravészt. Ebből tudnak a helyi gazdák profitálni?

 –Sajnos nem, pedig keresik ezt az egyedi, helyi különlegességet, ami egyes szakértők szerint az erdélyi járdovány egyik fajtája. Ez a fajta a helyi piacon jelen van, és nagyon reméljük, hogy az idei év a Tónainál is kiemelkedő lesz. A szőlőnek és a bornak óriási hagyományai vannak Zalakaroson: a közelben palackozzák a radai rossebbre való gyógyírként a borokat, és fantasztikus borászatunk a közeli Nagyradán működő Cezar Winery. Ők bebizonyították azt, hogy kiváló minőségű borokat lehet készíteni ebben a térségben.

 A mostani borfesztivál ideje alatt baráti látogatáson tartózkodott Zalakaroson a lengyelországi Olesno hétfős delegációja a polgármester vezetésével. Gazdasági kapcsolat alakul ki a két város között?

 –Olesno az egyik testvértelepülésünk, és nagyon remélem, hogy gazdaságilag is kamatoztatni tudjuk az együttműködést. A kulturális és a turisztikai kapcsolat már működik, és a fiatalok részt vesznek az ún. csereprogramokban. Most már a gazdasági együttműködésről is tárgyaltunk. A lengyelek főleg bort és mezőgazdasági termékeket szeretnének importálni a térségünkből. Ennek a rendszerét még ki kell alakítani, és nagyon bízunk a lengyel fél szándékainak komolyságában.

 A gazdák, a helyi művészek, vendéglátósok, programszervezők össze tudnak-e fogni a sikeres vendégcsalogatás érdekében?

 –Nekik össze kell fogniuk a siker érdekében, s ennek az elsődleges szervezete pedig a több mint száztagú turisztikai egyesület, amely az ön által felsorolt szereplőket tömöríti. Ez az egyesület jelentős feladatot lát el abban, hogy minél többen megismerjék helyi értékeinket.  Önkormányzatunk éppen ezért ennek a szervezetnek a működését több mint 50 millió forinttal támogatta. A turisztikai egyesület pedig, mint TDM szervezet igyekszik forrásait pályázatok útján még kiegészíteni.

 A helyi néphagyományt, pl. annak részét a gyöngyös fejdíszt, őrzik-e még a faluban az idősebbek?

 –Az idősebbek még őrzik a hagyományokat, és ami örömteli, hogy a kulturális csoportjaink éltetik, és tovább viszik a tradíciókat. Nem csak a néptáncosok, hanem a dalárdánk hölgy tagjai is viselik az ön által említett népviseletei elemet, ami igen csak látványos. Azért, hogy ne feledjék el ennek a fejdísznek a készítési módját, még tanfolyamokat is szerveztünk, sőt a település egyetlen népi iparművésze, Strobl Györgyné is a gyöngyös fejdísz készítésével szerzett nagy elismerést.

 Aki nem az idegenforgalommal kapcsolatos területen dolgozik a városban, hol tud elhelyezkedni?

 –Ahogy már utaltam rá, nálunk szinte minden a turizmus körül forog. Tehát ha valaki más szektorban dolgozik, akkor azt többnyire nem nálunk teszi, hanem bejár dolgozni Nagykanizsára, Zalaegerszegre, Keszthelyre vagy akár a fővárosba. Természetesen az önkormányzat is a nagyobb munkáltatók közé tartozik, intézményrendszerében több mint félszázan dolgoznak. A jövőben arra kell törekednünk, hogy ne csak egy lábon álljon a gazdaságunk, tehát a turizmuson kívül más forrásunk is legyen, ezirányban már tettünk lépéseket.

 Az ön augusztus 20-ai beszédéből idézek: „meggyőződésem, hogy Magyarország évszázados sikertelenségét éppen e hit elvesztése okozza”. Mit gondol, ez a hit ma újra éled-e, s ha igen, mennyire erős a városban?

 –Tanárként régen tartottam egy órát a Hit az élet ereje címmel, melynek keretében nem csak a vallásos hitről beszéltem. Megjegyzem, Zalakaroson egyébként új templomot építettünk és kálváriát tervezünk, s jól együttműködünk a plébániával. A vallási szegmensen túl hinni kell magunkban és az értékrendünkben. Ezt a hitet pedig a közösségépítéssel lehet erősíteni. Ezért örülnék annak, ha Zalakaros nem csak a szép házak élettelen halmaza lenne, hanem mindezt az emberi kapcsolatok tennék élővé.

 Fejlesztésre szorul -e a város szociális-és egészségügyi ellátórendszere?

 –Nincs hatalmas probléma, de sosem szabad elégedettnek lenni, nem ülhetünk a babérjainkon, tehát fejlesztésre szorul az ellátórendszer. Nálunk adottak az egészségügyi alapellátás feltételei, működik háziorvosi ügyelet és mentőállomás is. Saját fenntartású szociális étkeztetésünk van és a kistérségi társulásban a házi segítségnyújtást tudjuk biztosítani. Mindemellett támogatjuk az idősek szerveződését, nagyon jól működik az „Ezüst Klubunk.” Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az idősek ellátására, legutóbb a 80,58, 90 éveseket köszöntöttük fel, mely során polgármesteri elismerést, és anyagi támogatást kaptak.

 A város az elmúlt időszakban vett-e föl hitelt fejlesztésekre, vagy működésre?

 –Erre eddig nem volt szükségünk. Nagy terveink vannak 2012-re, amelyeket még pontosítani kell, a forrásokat pedig elő fogjuk hozzájuk teremteni.

 Milyen nagyobb fejlesztésekre került sor az elmúlt egy évben?

 –Fedett rendezvényteret alakítottunk ki, emellett több infrastrukturális beruházást hajtottunk végbe, így vízvezeték építésére, útjavításokra, járdaépítésre került sor. Emellett új térfigyelő rendszert építettük ki a közbiztonság megerősítése céljából. Modernizáljuk a közvilágítást, feszültségszabályozókat építünk be, illetve most van előkészítő szakaszban a főútvonal lámpáinak kiváltása LED-esekkel. Kezdődik az óvoda épületének felújítása, s ahogy már említettem; fontosnak tartjuk a kistérségi együttműködést, így részben Hévízzel összefogva, a kerékpáros turizmus lehetőségeit fejlesztjük. További célunk, hogy Keszthely és Zalakaros térségében megújuljon a közösségi közlekedés feltételrendszere.

Medveczky Attila