|
 2011.10.12.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
41. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
A költségvetés körülményei
(2.oldal)
A
befektetők utasítására az ellenzék úgy tesz, mintha nem látná
a világgazdasági körülményeket, nem látná az egész követelés
képtelenségét. Mindenért az alig másfél éve kormányzók a
felelősek és az ország példátlan kirablása az elmúlt nyolc
év alatt már önmagában is nem tenne lehetetlenné egy gondosan
szociális költségvetést és elosztást. Most követelni kell,
mert így lehet zavarba hozni a kormányt, amely alkotmányozott,
amely élenjáró harcot folytatott a befektetők, a bankárok
ellen, s amelyet a fent leírtakon kívül számos más körülmény
és maffiás pénzügyi-befektetői fenyeget. Most derült ki,
hogy a Magyarországon működő külföldi bankok a devizahitel-
ügybeli sértettségük miatt egyszerre emelték meg
forinthiteleik kamatát. Ez már háború. Ebben azonban béke-költségvetésre
van kényszerítve a kormány. A befektetők terve, szándéka világos:
most az elégedetlenség növelésével meggyengíteni a kormányzatot,
hogy ne tudjon erős nemzetállamot teremteni. Rohamra, fiúk, a
magyarság ellen! Csak nem képzelik, hogy akármennyire a végóránkat
éljük, megtűrünk egy magyar nemzetállamot Európa közepén?
Az a követelőzés, az a gátlástalanság, amit a befektetők
megbízásából ma mindhárom ellenzéki párt és a hozzájuk
kapcsolódó, magát szakszervezetinek mondó tábor tanúsít,
most egyszerűen magyarellenesség. Ha nem is ugyanazon a hangon
szól, mint Kertész Ákos, arról a tőről fakad.
Balmazújváros, az idős- és családbarát település
(4.oldal)
Felesleges hisztériakeltés volt a református
iskola ügye
Szerkesztőségünk
vendége dr. Tiba István országgyűlési képviselő, Balmazújváros
polgármestere.
Örömmel
tapasztalom, hogy sokan járnak ki, és az emberek főleg az őstermelőktől
vásárolnak. Abban bízom, hogy az Országgyűlés által nemsokára
elfogadott piactörvény segíthet abban, hogy a jó minőségű,
egészséges magyar termékek kerüljenek a magyar családok
asztalára. Ettől függetlenül: még nálunk is változtatni
kell a hozzáállásban, mert leszoktak az állattartásról, a növénytermesztésről
az emberek. Mi annyit tehetünk, hogy a helyi lapban felhívjuk a
figyelmet arra: térjenek vissza a hagyományokhoz, mert az a jövő
útja. Magának az önkormányzatnak is van egy mezőgazdasági vállalkozása,
amit annak idején egyrészt azért hoztunk létre, hogy a közfoglalkoztatásnak
terepet biztosítsunk, másrészt a helyben megtermelt zöldségek,
gyümölcsök egy részét a közétkeztetésbe szállíthassuk.
Kirekesztve az országos vérkeringésből (4.oldal)
Interjú Herczeg Zsolttal, Mezőtúr polgármesterével
A gondot az
okozza, hogy a kb. 100 kilométernyi belterületi úthálózatnak
csak a 70%-a aszfaltozott. További probléma, hogy néhány cég
beszüntette tevékenységét, így bezárt a téglagyárunk is.
Volt itt egy holland tulajdonban lévő szállítmányozással
foglalkozó társaság, de ők Szlovákiába tették át székhelyüket
a kedvezőbb adózási lehetőségek miatt. Mindezért természetesen
nem az előző városvezetés, hanem a gazdasági helyzet, a válság
okolható. Sajnos ezért is a munkanélküliségi ráta a javuló
tendencia ellenére is 10 % feletti.
A cigány kulturális autonómia feltételei
Kevés az iskolázott, képzett cigány politikus (7.oldal)
Interjú Raduly József fővárosi képviselővel
Amikor arról beszélünk,
hogy a cigányságnak nincs kiépített kulturális intézményrendszere,
akkor egyben azt is tudnunk kell: a nemzet teherbíró képessége
korlátozott. A cigányságnak nem a „sültgalambot” kell várnia,
hanem cselekednie kell. Ehhez viszont foglalkoztatni kell a cigányokat,
hogy dolgozzanak, hogy családjuknak példát mutassanak, mert ma
a cigányság 85%-a munkanélküli. Egyes helyeken 99-100%-os
munkanélküliséggel számolunk. A feketemunkát is elítéljük,
a cigány legyen adófizető állampolgár, csak így világosodhat
meg a romákról alkotott sötét kép.
Ujjé! –Csorja Gergely írása (7.oldal)
A Mazsihisz
tiltakozását olvasva, valószínűleg az lehet a probléma Dörner
kinevezésével, hogy egyáltalán nem biztosított a megfelelő
számú zsidó származású támogató és tanácsadó. Illetve
nem tudom, rá fogok kérdezni a Mazsihisznál, hogy tisztázzuk végre:
vannak-e zsidó támogatói Dörnernek. Esetleg Csurkának? Enélkül,
csak úgy ránézéses alapon, ezt nehéz lesz megállapítani. De
megfordítom a kérdést. Elképzelhető-e, hogy a jaffai Szt. Péter
templom plébánosa, vagy az izraeli keresztények valamely
szervezete tiltakozik egy tel-avivi színházi igazgató kinevezése
ellen. Ugye nem. Amúgy a Mazsihisz védjük meg a színházakat
akciója nem most kezdődött. Vásárhelyi Mária – aki
feltehetőleg zsidó származású, de a Mazsihisz bólintása nélkül
ilyet ma már nehéz leírni – már 2008 októberében Vigyázó
szemetek a színházra vessétek címmel az Élet és Irodalom hasábjain
védte a színházi „szakmát” a fideszes polgármesterek által
kinevezett igazgatóktól. A fideszes önkormányzat Schwajda Györgyöt
hozta ki nyertesnek Kaposvárott a Csiky Gergely Színház igazgatói
posztjára. A szakmai zsűri természetesen ott is 6:2 arányban
ellene volt, akárcsak Dörner ellen.
Legendás székelyföldi termékek (9.oldal)
A Székely Gyümölcs
Egyesület és a Székelyföldi Legendárium kezdeményezésére több
mint tíz termelőt csoportosító projekt indult, amely egy-egy
legendával megtoldva népszerűsíti a helyi ízeket,
jellegzetességeket. A Legendás Termékek Társulása nevet viselő
családban a legjobb minőségű készítmények kapnak helyet. A
tervekről Tankó Ágnest, a Sestercius kft. ügyvezető igazgatóját
kérdeztük.
Célunk: észrevenni és segíteni a tehetségeket (9.oldal)
Nagyon érdekli a
világot a hungarikumnak tartható Magyar Géniusz Program, ennek
egyik oka, hogy a magyar tehetséggondozás hálózatos formája különleges
megoldásokat kínál. A folyamatosan fejlesztett és finomított
program egyik új lépése lesz például az úgynevezett tehetségútlevél
bevezetése. Erről és a tehetségkutatás módjáról Bajor Pétert,
a Nemzeti Tehetségpont igazgatóját, a Magyar Géniusz Program
projektmenedzserét kérdeztem.
Részletet közlünk a sokat emlegetett pályázatból
Új Színház
Művészeti koncepció (20.oldal)
Ennek a színháznak,
a magyar drámának szentelt és a harcot felvállaló műhelynek
a gondolata Csurka Istvántól származik. Mélyen sértette őt,
amikor azt látta, hogy a magyar dráma stúdiószínfalak szűk
világába szorul, míg az angolszász vagy New York-i bulvár,
zenével vagy zene nélkül a nagyszínházak szórakoztatóipari
nagyvállalataiban pöffeszkedik. Ez tarthatatlan állapot, akármennyien
és akárhogy védelmezik és reklámozzák. Egy egészséges
nemzet nem lehet meg saját színházi kultúra nélkül. Kell,
hogy megszülessenek a magyar sorskérdéseket tárgyaló művek,
politikai és történelmi kérdéseket a magyar érdek szerint
megelevenítő művek, mint egy falat kenyér, kellenek a feltárások,
a megszenvedett írói és színházi alkotások.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá
elő!
info@magyarforum.hu
tel:
06-30-7545-017, (06-1) 781-3236
|
