|
 2011.10.14.
Fráter Zoltán: Hát hogy szeret maga
engem?
(Pinceszínház)
Krúdy-napot
tartottak szeptember 30-án a Ráday utcában és a Pinceszínházban.
Krúdy Gyula lakott a Ferencvárosban, és mint a tenyerét, úgy
ismerte a „varrógéphangú” Ráday utcát, ahol – az iránta
érzett tisztelet jeleként – regényéről nevezték el a Vörös
postakocsi vendéglőt. Nem csupán itt, hanem a Mester utcában
is otthon érezte magát. Szabadtéri filmvetítésen láthatta közönség
Huszárik Zoltán Szindbád című filmjét, az éttermekben pedig
Krúdy fröccsöt meg húslevest szolgáltak fel. Ennek az egész
napos rendezvénysorozatnak a központja a Török Pál utcai
Pinceszínház volt, ahol a Krúdy-összest közreadó Kalligram könyvkiadó
szervezésében az író munkásságát felelevenítő
kerekasztal-beszélgetések folytak, este pedig Fráter Zoltán: Hát
hogy szeret maga engem? című, Krúdy alkotásaiból összeállított
darabját játszották.
Az
1956-ban született Fráter Zoltán író, irodalomtörténész
kutatói érdeklődésének fókuszában a Nyugat nemzedéke áll.
1993-óta születnek különböző színművei, pódiumra írt
dokumentumjátékai, amik írókról, színészekről szólnak. A
Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike elképzelt vetélkedéséről szóló
Őnagysága kabaréja a Petőfi Irodalmi Múzeum megbecsült előadásai
közé tartozott. A Madách Színház Tolnay Szalonjában a
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Halmos Ilonka közötti
szerelmi háromszöget bemutató Boszorkányos esték is a nagyszériás
darabok számát szaporította. Krúdy Gyula kiemelt szerepet kap
Fráter Zoltán gondolatvilágában. A Krúdy-keringőt a Gyulai Várszínház
felkérésére készítette, a Szindbád kertje éveken át ment
az Óbudai Társaskörben, a Szerelmi levelező pedig felolvasószínházi
kereten belül már 2003-ban látható-hallható volt a Petőfi
Irodalmi Múzeumban. Ez utóbbit most májusban felújították,
és ismét előadták. Ez a darab a ferencvárosi Krúdy-napon –
már csak a színműváltozat miatt is – új címet kapott, de
az eddigi Szerelmi levelező alcímként megmaradt.
 Az
1878-ban Nyíregyházán világra jött és Budapesten, 1933-ban
elhunyt Krúdy Gyula rajongva, áhítatosan szerette a szebbik
nemet. A szívtiprók népes táborának oszlopos tagja volt. Nem
nézte, hogy puccos nagysága, vagy kis mindenes cseléd, ő csak
a meghódítandó zsákmányt látta bennük. Számtalan női könnycsepp
hullott miatta. Krúdy a háború alatt már vált első felesétől,
három gyermeke anyjától, ezért 1915 és 18 között a Royal Szállóban
lakott. Itt esett szenvedélyes szerelembe az igazgató feleségével,
Reginával, akit Rezsánnak nevez. Szerelmükbe a finom ellágyulástól
kezdve az önfeláldozó odaadáson át a vad féltékenykedésig
minden belefért. De feltűnt az a bizonyos harmadik, Rezsán
pimaszul ifjú, 16 éves lányának a személyében. Zsuzsi
megbocsáthatatlan bűnt követett el: elszerette anyjától az írót.
Ennek ellenére Krúdyt és Rezsánt oly szoros kötelék
kapcsolta össze, hogy soha nem tudtak úgy istenigazában
elszakadni egymástól, a hajdani szeretőket összekötő vibrálás
életük végig megmaradt közöttük.
Fráter
Zoltán művének különleges formát választott, a darab java része
a levelek szó szerinti átültetése, kisebbik fele azonban fikció.
Színdarabjában nincs dialógus, ami pedig elsődleges műfaji követelménye
a drámának. Mégis olyan, mintha lenne, ugyanis egyik levél
felel a másiknak, egymásból következnek, azért nem tűnik a
szöveg laza összefüggésben álló monológok halmazának.
Emiatt is olyan lebilincselően izgalmas ez a háromszemélyes
produkció, ugyanis elejétől a végéig odaszegezi a nézőket
székükbe, akik tanúi lehetnek a kapcsolat kezdetének, a
’meglátni és megszeretni’ csodájának, a szerelem magas hőfokon
izzásának, beteljesedésének, az édes civódásoknak, majd az
érzések lassú átalakulásának, fokozatos kihunyásának és a
’gaz csábító’ megjelenésének. A művészi hatás másik
„emelő” tényezője pedig a színészi játék. Szikszai Rémusz
Krúdyt, Bozsó Andrea Rezsánt és Eke Angéla Zsuzsit személyesíti
meg. Teljesítményükről csak a legmagasabb elismerés hangján
lehet szólni. Losztopád Krisztina látványterve még inkább
hangsúlyozza a mű mondanivalóját.
Néder Panni
rendezi ezt a hangulati elemeiben Krúdyhoz méltó drámát,
ugyanis benne van az álom és valóság határán mozgó ábrázolás
is, a század eleji Pest álomvilága is és az író magánéletének
egy fontos szelete is. Fráter Zoltán hitvallása szerint: „Az
igényes közönségnek írok. Azért, hogy az előadás megtekintése
színvonalas szórakozást és tartalmas estét nyújtson.” (Felső
képen: Bozsó Andrea és Szikszai Rémusz; alsó képen: Bozsó
Andrea és Eke Angéla.)
Dr. Petővári Ágnes
|
