|
 2011.10.21.
Érdekegyeztetés a Parlamentben, a történelmi
egyházak is szerepet kaptak
A Nemzeti Gazdasági
és Társadalmi Tanács (NGTT) az országos érdekegyeztetés új
fórumaként jött létre. Alakuló ülését október 11-én
tartotta a Parlamentben. A fórumban a történelmi egyházak képviselői
is helyet kaptak. A Magyarországi Református Egyházat Kovács
I. Gábor, a Budahegyvidéki református gyülekezet presbitere,
az ELTE tanszékvezető docense képviseli. Őt kérdeztük a
szervezet munkájáról, annak jelentőségéről.
Kik a tagjai a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak?
Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanács helyét vette
át. Míg az előző tömörülés háromoldalú volt, a kormányon
kívül a szakszervezetek és a munkaadók képviselői vettek
benne részt, a mostani szervezet kibővült a civil szervezetek,
a tudományok és az egyházak, egyelőre még csak a történelmi
egyházak képviselőivel. Ha csak arra gondolunk, hogy a 2001-es
népszámlálásnál az emberek 75 százaléka valamelyik egyházhoz,
felekezethez tartozónak nyilvánította magát, akkor különösen
fontosnak kell tartanunk, hogy mi is ott lehetünk ebben a konzultációban,
ahol befolyásolhatjuk a kormány döntéseit.
Összességében
harminc-harmincöt tagot számlál a Tanács, az egyházi oldalt
jelenleg négyen képviseljük, a református, az evangélikus, a
katolikus egyház és a Mazsihisz egy-egy tagja.
Mi a Tanács feladata?
Az NGTT nem döntéshozó, hanem egy olyan konzultatív testület,
amelyik minden fontosabb stratégiai, gazdasági, társadalmi kérdést
megbeszél a kormány képviselőivel, az elképzelésekről véleményt
nyilvánít. A tanácskozásban minden egyes oldal külön-külön
kialakítja az álláspontját, amit minden oldalnak az elnöke ad
elő. Az elnököket minden szárny saját tagjai közül választotta
meg. Természetesen a szólás joga nem csak a vezetőket illeti
meg, az ülésekhez a Tanács bármely tagja hozzászólhat.
Ezeken kívül minden oldal hívhat külön szakértőket, akinek
a tanácsát kikérheti a témákban, de a szakértők nem szólalhatnak
fel a konzultációban.
Kik az egyházi oldal képviselői?
A katolikus Beran Ferenc atyát választottuk elnökünknek,
aki a Budapest-újlaki templom plébánosa és a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem docense, az egyház társadalmi tanításának témakörében
ad elő. Az evangélikus egyházat Joób Máté képviseli, aki régebben
a kelenföldi gyülekezetnek volt lelkésze, jelenleg a SOTE mentálhigiénés
tanszékén oktat. A Mazsihisztől Paszternák Tamás érkezett,
ő a Komáromi Zsidó Hitközség koordinátora, valamint gazdasági
kérdésekkel is foglakozik felekezetében. Engem a Református
Egyház Zsinati Elnöksége jelölt. Lelkészcsaládból származom,
a hagyományokat fiam és vőm viszi tovább. Én presbiter
vagyok, de elsősorban egyháztársadalmi munkáim miatt jelölhettek.
Több egyházi, protestáns kiadványt szerkesztettem, köztük a
Keresztyén nevelés című lapot, valamint a Societas et Ecclesia
könyvsorozatot. Kuratóriumi titkára voltam a Protestáns Tanulmányi
Alapítványnak, a Doktorok Kollégiuma pedagógiai szekcióját
is vezettem. A 2001-es népszámlás tanulságairól készítettem
előadást. Meglátásom szerint az egyházak olyan embereket választottak
az érdekegyeztetésre, akik társadalmi, gazdasági kérdésekkel
foglakoznak, de egyházon belüli magas pozícióval, funkcióval
nem rendelkeznek.
Hogyan kell elképzelnünk a Tanács munkáját?
A tanácsülések szervezője, és azok működtetője a Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi
Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága. Egyelőre a megalakuló
ülésről tudok beszámolni, aminek rangját emelte, hogy számos
jelentős kormánytag is megjelent rajta. Először Orbán Viktor
miniszterelnök tartott egy összefogott tájékoztatót elsősorban
gazdasági, stratégiai kérdésekről, az ország helyzetéről,
majd az ülés levezető elnöke, a munkavállalói oldal elnöke,
Parragh László kapott szót. Ezután meghallgattuk Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter előterjesztését a jövő évi költségvetésről,
a gazdasági helyzetről, az azt érintő tervekről, elképzelésekről.
Ezt követően Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős
államtitkár az új munka törvénykönyvének tervezetéről
tartott beszámolót. Végezetül Szócska Miklós, egészségügyért
felelős államtitkár a várható egészségügyi reformot és az
egészségügy elég nehéz helyzetét foglalta össze.
Ezekbe a súlyos kérdésekbe mekkora beleszólása lehet az egyházak képviseletének?
Beran Ferenc, az elnökünk, aki a szóvivőnk is volt,
minden témakörhöz hozzászólt. Minden témakört, a munkát,
az egészségügyet és a gazdaságot érintő kérdéseket is
azon a megközelítésen keresztül vizsgáltuk, hogy az ember
Isten teremtménye, és ebből származtatható az emberi méltóság.
A munkával kapcsolatos meglátásunk, hogy az alkotó munka az
emberi méltóságnak egyik fontos megnyilvánulása. Éppen ezért
támogatjuk azt a kormányzati elképzelést, hogy az emberek ne
segélyekben részesüljenek, hanem lehetőleg a munkán keresztül
jussanak hozzá azokhoz a javakhoz, amelyek az emberi élet méltóságát
is biztosíthatják számukra. Az egészségügynél felvetettük
azt a kérdést, hogy készül-e olyan terv, ami meghatározza azt
a minimális egészségügyi szolgáltatást, ami minden embert
megillet. A gazdasági és munkajogi kérdéseknél azt is
elmondtuk, hogy számos helyen már a második, harmadik nemzedék
nem látja a szüleit munkába menni. Az ő munkába terelésük
nem egyszerűen gazdasági, hanem lelki kérdés is.
Milyen időközönként fog összeülni a Tanács?
Évente legalább négyszer, de szükség szerint
gyakrabban. Úgy gondolom, hogy az alakuló ülésen kívül,
ebben a negyedévben még lesz tanácskozás, mivel sok olyan
sarkalatos törvény, távlati elképzelés van, amit év végéig
döntésre akarnak vinni a parlamentben.
Lehet már tudni, mi az a téma, amivel legközelebb foglakoznak majd?
Szócska Miklós államtitkárral abban egyeztünk meg, hogy
az egészségüggyel kapcsolatban hamarosan tartunk egy újabb tanácskozást.
De hogy egyébként milyen kérdést hoznak elénk, ezt még nem
tudhatjuk. Mi is kezdeményezhetünk megbeszélést, de itt természetesen
az a fontosabb, hogy a kormány mit szeretne megtárgyalni ezzel a
Tanáccsal.
Az egyházi oldal tagjai, külön, mikor találkoznak ismét?
Minden oldal megkapta feladatául, hogy alakítsa ki saját
működési szabályzatát. Ez nálunk hamarosan megtörténik. Működőképes
szervezeti rendet akarunk létrehozni. Minderre azért is van szükség,
mert oldalunk várhatóan hamarosan bővülni fog más egyházak
tagjaival is.
Kováts Annamária
(Forrás:
reformatus.hu)
|
