2011.10.28.
Nem lepődtünk meg a támadásokon
A magyar dráma sírásói szervezik a tiltakozást
Szétrohad az elkorhadt nómenklatúra
Dózsa László érdemes művész, az Újpest Színház főrendezője:
Nagyon örültem Tarlós István főpolgármester úr döntésének,
mert Csurka István, Dörner György és Pozsgai Zsolt egy
fantasztikus triumvirátust alkotnak. Mindhárman nagyon tehetségesek
és elkötelezettek a magyar dráma iránt. Néhány évvel ezelőtt
eldöntöttem, hogy Újpesten csak magyar drámákat játszunk, ezért
is nevezted el a mi kis színházunkat a magyar drámák teátrumának,
amit nagyon megköszönök. Nem lepődtem meg a támadásokon, azért
sem, mert még mi is kaptunk belőle anno, hogy minek
magyarkodunk, miért játszunk magyar drámát. Ha az nem tetszik
a hangadóknak, amit mi csinálunk Újpesten, akkor hogyan is
tetszene egy olyan színház nekik, aminek szellemi irányítója
Csurka István?
A „szakma” tiltakozást szervez. Dózsa László érdemes
művész, akkor szakmán kívüli?
– Nagyon megtévesztő az, hogy kiírják: kilenc fővárosi
igazgató tiltakozik. S azt hiszik sokan, ez maga a szakma. Arról
miért nem írnak, hogy van legalább 900 ember, szakmabeliek,
olyanok, akik nem verik a mellüket, de örülnek ennek a változásnak.
Végre szétrohad ez az elkorhadt nómenklatúra. Erre szükség
van, mert a rendszerváltás elmaradt a fővárosi színházaknál.
Nézzük csak meg, kik tiltakoznak: olyanok, akik a magyar drámát
és a magyar színházat tönkretették. Ők annyira elfogultak,
hogy a mi Nagyvizit bemutatónk után azt írták le: Gyurkovics
elavult. De hogyan kezdi a kritikus gyalázni ezt a
Gyurkovics-darabot? Úgy, hogy leírja azt, Csurka István Döglött
aknák c. műve teljesen bedöglött. Az irigységtől nem látnak,
elvakultak és pánikolnak, mert egy hídfőállást elveszítettek.
Az első „Balázs Péter-évad” idején Szolnokon játszottál,
a „szakma” támadta meg azt a színházvezetést is.
– Majdnem ugyanaz történt most is, mint 2007-ben, ami után
Péter is bebizonyította, hogy egy remek színházat visz. Nagyon
érdekes és elgondolkodtató volt, hogy az első szolnoki bemutatónkra,
ráadásul egy operettre, a Zsuzsi kisasszonyra, sokan eljöttek tüntetőleg,
még azok is, akik nem szeretik ezt a műfajt, hogy bebizonyítsák,
kiállnak Balázs Péter és a színház mellett. Nem csak az előadásnak,
hanem az elkötelezettségnek is sikere volt. Azt mondta a
„szakma”, hogy Balázs Péter csak gagyira képes, holott ő
bemutatta a Bánk bánt és az Országútont is. A lényeg az,
hogy a színház és a közönség közel kerüljön egymáshoz.
A leendő vezetőket támadják, Tarlós Istvánt, a főpolgármestert
fenyegetik.
– Azt aztán hiába, én annak örülök, hogy végre van
egy főpolgármesterünk, aki nem csak magyar érzelmű, de
mindent megtesz a magyar színházi kultúráért is. Nagyon
drukkolunk innen Újpestről, mert tudjuk, sikeres lesz a színházuk.
A fiatalság kiéhezett a magyar drámákra
Harsányi Gábor érdemes művész, az Újpest Színház művészeti
vezetője: Dörner György egy nagyszerű szakember, képzett,
diplomás művész, megfelelő életművel. Nem is értem, mi vele
a probléma! Egy megfelelő embert választottak ki erre a
posztra. Azt gondolom, hogy előbb-utóbb mindenki megnyugszik, és
majd a közönség eldönti azt, hogy Dörner milyen színházat
csinál.
Értem én, hogy ennek a „szakmának” nem tetszik
Bornemisza, Csokonai, Németh László, vagy Illyés Gyula.
– De miért? Egy nagyon szép programról van szó. A mi célkitűzéseink
is hasonlóak, és úgy gondolom, hogyha minél több ilyen játszóhely
lesz, annál gazdagabbá válik az új nemzedék. A magyar kultúra,
a magyar irodalom hihetetlenül gazdag. Méltán világhírű, és
csatlakozik bármely ország irodalmához. Gyönyörű a költészetünk,
a magyar színpadi művek is csodásak. Mindennek újbóli
felkarolása jeles és támogatandó. Fel kell mutatni, és színházba
kell juttatni a jó kortárs nemzeti drámát, és örülünk
annak, hogyha van olyan, aki egy igazi színházban – mert mi
„csak” egy művelődési központban játszunk –, a belvárosban
tudja véghez vinni. Ehhez sok sikert kívánok!
A gyűlölködők szerint nem lesz közönsége ennek a színháznak.
–Megfelelő marketingmunkával, ismeretterjesztéssel,
programmal igenis teltházas előadások hozhatók létre. Igény
van ezekre a nemzeti darabokra; a fiatalság is ki van éhezve a
szép, a magyar drámákra. Hibás és aljas az a szemlélet,
amikor előre megmondjuk, a közönség majd elpártol, és senki
sem kíváncsi az új műsorrendre. Az összes színigazgatónak
meg kell adni a lehetőséget, hogy bizonyítson. Így Dörner Györgynek
is, hogy valósítsa meg ezt a szép programot. Mert igenis nagy
igény van magyar művekre, és új írók „születésére”,
bemutatkozására. Be kell mutatni azokat a tehetségeket, akik
itt vannak közöttünk, de nem tudnak kibontakozni a falak miatt.
Erre mondanék egy példát: fiatalokkal foglalkozom és vérzik a
szívem, mikor látom, hogy mennyi tehetséges fiatal lődörög
az utcán, és reménye van, de lehetősége már nincs arra, hogy
megismerjék, felfedezzék, s hogy azt csinálja, amit szeret.
Pesti srácok címmel egy musicalt hoztunk létre az Újpest Színházban,
aminek október 22-én 19 órakor lesz a bemutatója. Szinte az
utcáról castingoltattam. Boldog is vagyok, de ugyanakkor szomorú
is: ebben a 25 szereplős darabban legalább 15 olyan hihetetlen
tehetség van, akikről eddig nem is hallottunk. Ha nincs, aki
odafigyel rájuk, akkor óhatatlanul elkallódnak. Megjelent egy
fiatal a castingon, remekül tudott énekelni, táncolni, prózát
mondani. Gondoltam, hogy megkérem, csináljon egy hátraszaltót
is. Azt is tudta. Valami fantasztikus volt! Ezeket a fiatalokat
nevelni, segíteni kell, és megfelelő irányba terelni. S ez az
irány mi más is lehetne, mint a magyar dráma, aminek belvárosi
otthonának szellemi vezetője Csurka István lesz.
Medveczky Attila
|