vissza a főoldalra

 

 

 2011.09.09. 

Leader-milliók nyomában

Főleg baloldali szervezetek alapították a Dél-Balatoni Leader Zrt.-t

Fonyód, a több mint 925 éves írásos múltra visszatekintő, két gyönyörű dombra épült településünk méltán híres szépségéről, a Balaton simogató hullámairól, látnivalóiról, rendezvényeiről, piacáról. A településfejlesztésről és a Leader-millióiról Hidvégi Józsefet, Fonyód polgármesterét kérdeztem.

 – Tisztelt polgármester úr! Azt olvastam, hogy idén is megkapta a város három strandja a Kék hullám-zászlót. Mit jelent a város számára ez az elismerés?

 – A település fő profilja a turizmus, az üdültetés, éppen ezért 2006 óta fokozottan gondot fordítunk strandjaink tisztaságára, ápoltságára. A díj elnyeréséhez különböző feltételeknek – pl. vízminőségi elvárásoknak, az ÁNTSZ előírásainak, a virágosításnak, a gyerekek biztonságos fürdőzésének – kellett megfelelni. Tizenegy strandunk közül három kapta meg ezt az elismerést, ami a déli parton kuriózumnak számít.

 – Még most is divat inkább külföldön, pl. Horvátországban nyaralni, mint a Balaton partján. Milyennek találja a magyar tenger marketingjét?

 – 2006 óta vagyok polgármester, előtte vállalkozóként dolgoztam, így régóta foglalkoztatott a kérdés, és kimondhatom, elég rossz volt a Balaton országos marketingje. Sőt, inkább ellenreklámról, ellenkampányról lehet beszélni. Többször fel is szólaltam amiatt, hogy a magyar média szinte lejárató-kampányt folytatott a Balaton-part ellen. Még a Somogyi Hírlap is bekapcsolódott ebbe a folyamatba az esetleges, kisebb történetek felnagyításával, ahelyett, hogy a helyi érdek védelmére keltek volna. Ha teszem föl egy külföldi síparadicsomban szalmonellafertőzés van, akkor arról hallgat a média, nehogy ártson a turizmusnak, nálunk meg épp fordítva van: pl. találnak két döglött halat a parton, és ez elindít egy sajtólavinát. A legnagyobb problémát viszont az jelentette, mikor az MTV, mint közszolgálati média a horvátországi tengerpart reklámjait su-gározta. Ez ellen elég élesen felemeltem a szavamat, még 2008-ban. Megfenyegettek, lehet, hogy tönkre is tettek volna ezért, ha több polgármestertársam nem áll ki mellettem. Azt mondta a hírigazgató, mi közöm az egészhez, s én szembe megyek a gazdasági érdekeikkel. Úgy gondolom, hogy egy köztelevíziónál ennél többet kell figyelembe venni. Tavasz óta érzékelhető a marketingmunkában a változás, és remélem, hogy a megújult Magyar Turizmus Rt. sokkal hasznosabban költi el a rendelkezésére álló milliárdokat, mint elődjei.

 – Nyaranta nagyon sok rendezvényt szerveznek. A Balaton-parti településekről többen úgy gondolják, hogy ősztől tavaszig szinte megáll az élet. Fonyód esetében ezt meg tudja cáfolni?

 – Az élet nem áll meg ősztől tavaszig, csak éppen más mederben folyik. Nyáron főleg a turisták szórakoztatására szervezzük a programokat. Erre szükség van, hiszen már nem csupán a strandolásról szól a nyaralás. Tehát az esős időszakokra és az esti órákra is biztosítani kell a nyaralók szórakoztatását. Ősztől a helyieknek szervezünk programokat. Szeptember elején a gyerekeknek sportnapot rendezünk, 16-án szezonzáró ökörsütés lesz, majd harcsafesztivál. Október a nyugdíjasok hónapja; számukra több mint tíz programot szervezünk, amit Márton-napi rendezvényünkkel zárunk. Természetesen karácsonyi koncertet, szilveszteri és farsangi, sőt banyabált is tartunk. Fonyódiaknak szerveztük, de nemzetközi rendezvény lett a februári kolbászfesztiválunkból. Húsvét után pedig beköszönt a tavaszi fesztiválok sora. Szinte kéthetente rendezünk programot, úgy, hogy minden generációt megszólítsunk, és ki-ki az érdeklődési körének megfelelő rendezvényen vegyen részt. Mindezzel megpróbáljuk az embereket „kiragadni a fotelből”, a tévésorozatok mellől, hiszen az a legrosszabb, ha az emberek otthon ülnek és elzárkóznak a közösségi élettől.

 – Régebben tervbe vették egy termálfürdő építését, hol tartanak most ennek megvalósításában? Hiszen egy ilyen fürdő télre is odacsalogatná a turistákat.

 – Már a ’60-as években felvetődött ennek a lehetősége, miután a fúrások következtében megtalálták a fonyódi vizet, amit azóta is palackoznak. A környéken több meleg vizes kutat találtak, így a tőlünk 6 kilométerre fekvő Csisztán is, ahol igazolt a termálfürdő gyógyhatása. A fürdő megépítésére a szocializmusban, ill. a 2000-es évek elején, a Széchenyi-terv keretében lett volna lehetőség, de az akkori városvezetők mindezt nem használták ki. Jelenleg a város gazdasági helyzete nem engedi meg, hogy 20-30 millió forintért tanulmányterveket készíttessünk a fürdővel kapcsolatban, ezért a beruházóknak lenne jó befektetés egy ilyen fejlesztés, hiszen Keszthely és Siófok között nincs más termállehetőség a déli parton.

 – Térjünk rá a munkahelyteremtésre, az ipar fejlesztésére. Azt olvastam, hogy a Kirakóvásár mellett szeretnének egy kisebb ipari parkot létesíteni. Az ipari területekhez közművet is kell gondolom építeni…

 – Fonyódon egy nagyobb elektronikai üzem működik, ahol most inkább egyedi, vagy kevés darabszámú tételeket gyártanak. Ezek a cégek most a válság után terjeszkedni szeretnének, és nekik szeretnénk lehetőséget biztosítani. Ehhez természetesen szükség van megfelelő infrastruktúrára. Fonyód számára kiemelkedő jelentőséggel bírna, ha megvalósulhatna az autópálya-csomópont környékén egy ipari park. Ezt viszont a Balaton-törvény miatt nem tudjuk végrehajtani, mert az autópályától északra nem lehet ipari tevékenységet folytatni. Ez azért abszurd, mert míg más településen a szélső házsoroktól 50 méterre megy el az autópálya, aminek déli oldalán, 1,5 km-re a Balatontól lehet ipari parkot üzemeltetni, addig Fonyódon, a parttól majdnem 3 km-re húzódik a sztráda, amitől északra ez tilos. Amíg a törvény nem változik, addig nem tudunk ez ügyben lépni, komoly ipari parkot építeni, s a mostani lehetőségeket kihasználva kell a munkahelyteremtő vállalkozásokat támogatni, hiszen a nyári szezonból senki sem tud egész évben megélni.

 – Térjünk rá a másik témára: Fonyódon működik a Dél-Balatoni Leader Zrt. Ön még májusban beszámolt arról, hogy ez a zrt 160 millió forintot működött el. Kapcsolatban álltak ezzel a szervezettel?

 – Ez Fonyód esetében azért is különleges, mert a helyi szocialista polgármester és országgyűlési képviselőjelölt a Dél-Balatoni Leader Zrt. vezérigazgatója, és így szívélyes, jó viszony nem alakult ki közöttünk. Mindamellett úgy gondolom, hogy a város és a térség is alig profitált ennek a szervezetnek a működéséből; egy-két művelődési ház építésén és néhány ingyenes programon túl sok minden nem történt. Azt mondják, hogy vállalkozásokat segítettek és munkahelyeket teremtettek. Nekem erről nincs tudomásom. Azt nem mondom, hogy nem csináltak semmit, de három év alatt a – nem is 160, hanem –196 millió forintos működési költség mellett kistérségünkre csupán 110 milliós fejlesztés jutott. Ez azért problémás, mert 2015-ig fenn kell tartani az irodát és értesüléseim szerint az idén még 30 milliót költenek el, és így 25-30 millió maradhat a következő négy évre. A környék többi Leader-csoportja 70-100 milliót működött el három év alatt, a fonyódi több mint a dupláját. Ezen nem csodálkozhatunk, ha egyszer a vezérigazgató úr fizetése magasabb, mint egy polgármesteré, illetve ha háromszoros áron bérelnek egy középkategóriás autót.

 – Megindult a zrt-vel szemben valami vizsgálat?

 – A törvény szerint a zrt működését a támogatást adó szervezet, ill. a NAV vizsgálhatja jogszerűségi alapon. Tehát a gazdaságpolitikát már nem. Azt a társaság részvényesei határozzák meg. Amikor ez a csoport megalakult, egy héttel korábban lezárták az egyesületbe való jelentkezéseket, amivel több jobboldali egyesületet kizártak. Így főleg baloldali szervezetek alapították a helyi zrt-t. Ezután többen átadták részvényeiket egyvalaki kezébe, és a szabály szerint a részvények arányában szavaznak. Az egyesületi formában viszont minden jelenlévő tagnak egy szavazata van és az egyesületet az ügyészség is vizsgálhatja. Annak örülünk, hogy a kormányzat eltörli a zrt.-k működését, és egyesületi formákban kell működni a Leader-csoportoknak, viszont lassúnak tartom az egész folyamatot, hiszen már régóta felhívtuk erre a gondra a figyelmet és megakadályozhattuk volna a működési pénzek elfolyását.

 

Medveczky Attila