2011.09.09.
Leader-milliók nyomában
Főleg
baloldali szervezetek alapították a Dél-Balatoni Leader Zrt.-t
Fonyód, a több
mint 925 éves írásos múltra visszatekintő, két gyönyörű
dombra épült településünk méltán híres szépségéről, a
Balaton simogató hullámairól, látnivalóiról, rendezvényeiről,
piacáról. A településfejlesztésről és a Leader-millióiról
Hidvégi Józsefet, Fonyód
polgármesterét kérdeztem.
– Tisztelt polgármester úr! Azt olvastam, hogy idén is megkapta a város
három strandja a Kék hullám-zászlót. Mit jelent a város számára
ez az elismerés?
– A település fő profilja a turizmus, az üdültetés,
éppen ezért 2006 óta fokozottan gondot fordítunk strandjaink
tisztaságára, ápoltságára. A díj elnyeréséhez különböző
feltételeknek – pl. vízminőségi elvárásoknak, az ÁNTSZ előírásainak,
a virágosításnak, a gyerekek biztonságos fürdőzésének –
kellett megfelelni. Tizenegy strandunk közül három kapta meg
ezt az elismerést, ami a déli parton kuriózumnak számít.
– Még most is divat inkább külföldön, pl. Horvátországban
nyaralni, mint a Balaton partján. Milyennek találja a magyar
tenger marketingjét?
– 2006 óta vagyok polgármester, előtte vállalkozóként
dolgoztam, így régóta foglalkoztatott a kérdés, és
kimondhatom, elég rossz volt a Balaton országos marketingje. Sőt,
inkább ellenreklámról, ellenkampányról lehet beszélni. Többször
fel is szólaltam amiatt, hogy a magyar média szinte lejárató-kampányt
folytatott a Balaton-part ellen. Még a Somogyi Hírlap is
bekapcsolódott ebbe a folyamatba az esetleges, kisebb történetek
felnagyításával, ahelyett, hogy a helyi érdek védelmére
keltek volna. Ha teszem föl egy külföldi síparadicsomban
szalmonellafertőzés van, akkor arról hallgat a média, nehogy
ártson a turizmusnak, nálunk meg épp fordítva van: pl. találnak
két döglött halat a parton, és ez elindít egy sajtólavinát.
A legnagyobb problémát viszont az jelentette, mikor az MTV, mint
közszolgálati média a horvátországi tengerpart reklámjait
su-gározta. Ez ellen elég élesen felemeltem a szavamat, még
2008-ban. Megfenyegettek, lehet, hogy tönkre is tettek volna ezért,
ha több polgármestertársam nem áll ki mellettem. Azt mondta a
hírigazgató, mi közöm az egészhez, s én szembe megyek a
gazdasági érdekeikkel. Úgy gondolom, hogy egy köztelevíziónál
ennél többet kell figyelembe venni. Tavasz óta érzékelhető a
marketingmunkában a változás, és remélem, hogy a megújult
Magyar Turizmus Rt. sokkal hasznosabban költi el a rendelkezésére
álló milliárdokat, mint elődjei.
– Nyaranta nagyon sok rendezvényt szerveznek. A Balaton-parti településekről
többen úgy gondolják, hogy ősztől tavaszig szinte megáll az
élet. Fonyód esetében ezt meg tudja cáfolni?
– Az élet nem áll meg ősztől tavaszig, csak éppen más
mederben folyik. Nyáron főleg a turisták szórakoztatására
szervezzük a programokat. Erre szükség van, hiszen már nem
csupán a strandolásról szól a nyaralás. Tehát az esős időszakokra
és az esti órákra is biztosítani kell a nyaralók szórakoztatását.
Ősztől a helyieknek szervezünk programokat. Szeptember elején
a gyerekeknek sportnapot rendezünk, 16-án szezonzáró ökörsütés
lesz, majd harcsafesztivál. Október a nyugdíjasok hónapja; számukra
több mint tíz programot szervezünk, amit Márton-napi rendezvényünkkel
zárunk. Természetesen karácsonyi koncertet, szilveszteri és
farsangi, sőt banyabált is tartunk. Fonyódiaknak szerveztük,
de nemzetközi rendezvény lett a februári kolbászfesztiválunkból.
Húsvét után pedig beköszönt a tavaszi fesztiválok sora.
Szinte kéthetente rendezünk programot, úgy, hogy minden generációt
megszólítsunk, és ki-ki az érdeklődési körének megfelelő
rendezvényen vegyen részt. Mindezzel megpróbáljuk az embereket
„kiragadni a fotelből”, a tévésorozatok mellől, hiszen az
a legrosszabb, ha az emberek otthon ülnek és elzárkóznak a közösségi
élettől.
– Régebben tervbe vették egy termálfürdő építését, hol
tartanak most ennek megvalósításában? Hiszen egy ilyen fürdő
télre is odacsalogatná a turistákat.
– Már a ’60-as években felvetődött ennek a lehetősége,
miután a fúrások következtében megtalálták a fonyódi
vizet, amit azóta is palackoznak. A környéken több meleg vizes
kutat találtak, így a tőlünk 6 kilométerre fekvő Csisztán
is, ahol igazolt a termálfürdő gyógyhatása. A fürdő megépítésére
a szocializmusban, ill. a 2000-es évek elején, a Széchenyi-terv
keretében lett volna lehetőség, de az akkori városvezetők
mindezt nem használták ki. Jelenleg a város gazdasági helyzete
nem engedi meg, hogy 20-30 millió forintért tanulmányterveket készíttessünk
a fürdővel kapcsolatban, ezért a beruházóknak lenne jó
befektetés egy ilyen fejlesztés, hiszen Keszthely és Siófok között
nincs más termállehetőség a déli parton.
– Térjünk rá a munkahelyteremtésre, az ipar fejlesztésére. Azt
olvastam, hogy a Kirakóvásár mellett szeretnének egy kisebb
ipari parkot létesíteni. Az ipari területekhez közművet is
kell gondolom építeni…
– Fonyódon egy nagyobb elektronikai üzem működik, ahol
most inkább egyedi, vagy kevés darabszámú tételeket gyártanak.
Ezek a cégek most a válság után terjeszkedni szeretnének, és
nekik szeretnénk lehetőséget biztosítani. Ehhez természetesen
szükség van megfelelő infrastruktúrára. Fonyód számára
kiemelkedő jelentőséggel bírna, ha megvalósulhatna az autópálya-csomópont
környékén egy ipari park. Ezt viszont a Balaton-törvény miatt
nem tudjuk végrehajtani, mert az autópályától északra nem
lehet ipari tevékenységet folytatni. Ez azért abszurd, mert míg
más településen a szélső házsoroktól 50 méterre megy el az
autópálya, aminek déli oldalán, 1,5 km-re a Balatontól lehet
ipari parkot üzemeltetni, addig Fonyódon, a parttól majdnem 3
km-re húzódik a sztráda, amitől északra ez tilos. Amíg a törvény
nem változik, addig nem tudunk ez ügyben lépni, komoly ipari
parkot építeni, s a mostani lehetőségeket kihasználva kell a
munkahelyteremtő vállalkozásokat támogatni, hiszen a nyári
szezonból senki sem tud egész évben megélni.
– Térjünk rá a másik témára: Fonyódon működik a Dél-Balatoni
Leader Zrt. Ön még májusban beszámolt arról, hogy ez a zrt
160 millió forintot működött el. Kapcsolatban álltak ezzel a
szervezettel?
– Ez Fonyód esetében azért is különleges, mert a
helyi szocialista polgármester és országgyűlési képviselőjelölt
a Dél-Balatoni Leader Zrt. vezérigazgatója, és így szívélyes,
jó viszony nem alakult ki közöttünk. Mindamellett úgy
gondolom, hogy a város és a térség is alig profitált ennek a
szervezetnek a működéséből; egy-két művelődési ház építésén
és néhány ingyenes programon túl sok minden nem történt. Azt
mondják, hogy vállalkozásokat segítettek és munkahelyeket
teremtettek. Nekem erről nincs tudomásom. Azt nem mondom, hogy
nem csináltak semmit, de három év alatt a – nem is 160, hanem
–196 millió forintos működési költség mellett kistérségünkre
csupán 110 milliós fejlesztés jutott. Ez azért problémás,
mert 2015-ig fenn kell tartani az irodát és értesüléseim
szerint az idén még 30 milliót költenek el, és így 25-30
millió maradhat a következő négy évre. A környék többi
Leader-csoportja 70-100 milliót működött el három év alatt,
a fonyódi több mint a dupláját. Ezen nem csodálkozhatunk, ha
egyszer a vezérigazgató úr fizetése magasabb, mint egy polgármesteré,
illetve ha háromszoros áron bérelnek egy középkategóriás
autót.
– Megindult a zrt-vel szemben valami vizsgálat?
– A törvény szerint a zrt működését a támogatást
adó szervezet, ill. a NAV vizsgálhatja jogszerűségi alapon.
Tehát a gazdaságpolitikát már nem. Azt a társaság részvényesei
határozzák meg. Amikor ez a csoport megalakult, egy héttel korábban
lezárták az egyesületbe való jelentkezéseket, amivel több
jobboldali egyesületet kizártak. Így főleg baloldali
szervezetek alapították a helyi zrt-t. Ezután többen átadták
részvényeiket egyvalaki kezébe, és a szabály szerint a részvények
arányában szavaznak. Az egyesületi formában viszont minden
jelenlévő tagnak egy szavazata van és az egyesületet az ügyészség
is vizsgálhatja. Annak örülünk, hogy a kormányzat eltörli a
zrt.-k működését, és egyesületi formákban kell működni a
Leader-csoportoknak, viszont lassúnak tartom az egész
folyamatot, hiszen már régóta felhívtuk erre a gondra a
figyelmet és megakadályozhattuk volna a működési pénzek
elfolyását.
Medveczky Attila
|