|
 2011.09.09.
Megtartottuk vezető pozíciónkat
Storcz
Botond, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya
A várakozásokat
kissé talán még felül is múlta a magyar kajak-kenu válogatott
szereplése a szegedi világbajnokságon. Csapatunk összesen tíz
érmet gyűjtött, amelyből hat arany volt, és – mint 1997 óta
minden alkalommal – ezúttal is Magyarország nyerte meg a világbajnokság
hivatalos, nemzetek közötti pontversenyét. Storcz Botond szövetségi
kapitányt kerestük meg:
– Hogyan értékeli a világbajnokságot a magyar csapat szemszögéből?
– Amint azt az Európa-bajnokság után is említettem, a
világbajnokság elsődleges célja az volt számunkra, hogy minél
több olimpiai számban megszerezzük az indulási jogot. Miután
a világbajnokságon a 18 lehetséges kvótából 14-et sikerült
begyűjtenünk, elmondható, hogy teljesítettük a kitűzött célokat.
Megtartottuk a sportágban betöltött vezető pozíciónkat, így
összességében elégedettek lehetünk a szerepléssel. Az egyes
versenyszámok közül ennek ellenére természetesen akadtak
jobban és kevésbé jól sikerültek is. Férfi kenusaink
visszafogottabban szerepeltek a vártnál. A lehetséges négy kvótából
mindössze egyet szereztek meg, igaz, azt az egyet Vajda Attila
világbajnoki aranyéremmel vívta ki. A férfi kajakosok felemásan
produkáltak, mert bár a nyolc megszerezhető kvótából hét
meglett, kicsit fájó, hogy egyetlen olimpiai számban sem állhatott
magyar versenyző a dobogóra. Ugyanakkor kiemelném a Tóth-Kulifai
duót, akiknek aranyérme az egész világbajnokság egyik
legszebb pillanata volt csapatunk számára. Ez még akkor is
igaz, ha nem olimpiai számban nyert az MTK fiatal párosa. A
leginkább a női kajakosok teljesítményével lehetünk megelégedve,
hiszen nemcsak a maximális kvótamennyiséget gyűjtötték be a
lányok, de négy aranyérmet is szereztek. Mind Csipes Tamara,
mind Kozák Danuta, mind pedig Kovács Katalin és a négyes remekül
hajózott.
– A pekingi olimpiai bajnok Vajda Attila és a férfi kajakpáros
aranya meglepetésként hatott?
– Vajda Attila hullámzó teljesítményt nyújtott az elmúlt
esztendők világversenyein. Kétségtelen, hogy a belgrádi Európa-bajnoksághoz
képest jelentősen feljavult, ám az ő tehetsége vitathatatlan,
így személyében gyakorlatilag bármelyik versenyen van egy
aranyéremre is esélyes versenyzőnk. Örülök, hogy hazai közönség
előtt sikerült maga mögé utasítania a mezőnyt. Biztosra
veszem, hogy ez megsokszorozza az elszántságát az olimpiai felkészülésre.
A Tóth Dávid–Kulifai Tamás párostól a remek előfutamot látva
titkon reméltem a dobogót. Az, hogy ebből aztán arany lett,
nemcsak öröm, de komoly meglepetés is volt számomra. Ha töretlen
marad a fejlődésük, nagy eredményeket érhetnek el a jövőben
is.
– Az Európa-bajnokságon Kozák Danuta, most a vb-n pedig Csipes
Tamara „robbantott” a nők kajakversenyében. Elképzelhető,
hogy Kovács Katalin és Janics Natasa mellé felnő két újabb
világklasszis, és jövőre fejfájást jelent majd önnek, hogy
ki induljon az olimpián?
– Kozák Danuta és Csipes Tamara egyaránt rendkívül
tehetséges versenyző. Így valóban bombaerősek lesznek már
majd a válogató versenyek is idehaza, különösen akkor, ha
Janics Natasa is visszatér a gyermekszülés után. Fejfájásról
azonban nincs szó, hiszen nagyon kellemes állapot egy szövetségi
kapitány számára, ha több klasszisversenyzője van.
– Növekedőben van a kajak-kenuban eredményes nemzetek száma. Az a
tény, hogy a szegedi világbajnokságon 15 ország versenyzői
tudtak világbajnoki címet nyerni, és 25 ország volt képes érmet
szerezni, milyen üzenetet hordoz nekünk, magyaroknak?
– Észrevétele olyannyira helytálló, hogy már a
verseny gyorsértékelésekor is megállapíthattuk: több
tekintetben is új korszakot nyitott a mögöttünk hagyott
szegedi világbajnokság. Soha még ennyi ország – szám
szerint 88 – nem indult világbajnokságon. Ez a szám bármely
más sportágban is tiszteletet parancsoló volna. Emellett azt is
látni kell, hogy nem pusztán a részt vevő országok és a
versenyzők mennyisége növekszik, hanem a felkészültségük színvonala
is. Miután az eredmények még mindig kedvezőek számunkra,
nincs okunk pánikra, hiszen az érmek jelzik, hogy továbbra is jó
úton járunk. Hiba volna azonban karba tett kézzel ülni a babérjainkon.
Ahol szükséges, ott meg kell újulni, ahol pedig jól tesszük a
dolgunkat, ott következetesen haladni kell az úton tovább.
Ennek révén minden esélyünk meg- lesz, hogy továbbra megőrizzük
vezető pozíciónkat.
Kovács Attila
|
