|
 2011.09.16.
Böjte Csaba újratervezné a magyarság
céljait
Az erdélyi
magyarság céljainak újratervezésére irányuló Szent István-tervet
mutatta be a hétvégén Marosvásárhelyen Böjte Csaba – számolt
be róla hétfőn a Krónika című kolozsvári napilap.
A ferences atya szerint, aki elképzeléseiről a napilapnak
is nyilatkozott, elsősorban az egymásra mutogató acsarkodásból
kell kitörni, mert szerinte az állandó panaszkodással, nyafogással,
múltból való éléssel semmire sem lehet jutni.
„Ahogy a GPS sem veszekszik velünk, ha netalán lementünk
a helyes útról, hanem csak annyit mond, hogy újratervezés,
ugyanígy nekünk sem az elmúlt nyolc vagy húsz év hibás
kanyarjait kell számba vennünk, hanem alázattal, a pillanatnyi
helyzetünket ismerve újra kell terveznünk a következő évek
útirányát" – jelentette ki a szerzetes, amikor Marosvásárhelyen
ismertette a Szent István-tervet.
A vitára bocsátott fejlesztési program szerint a munkát
a népneveléssel kellene kezdeni, mivel az erdélyi települések
virágzása minden esetben a lelkiismeretes, becsületes népnevelők
és lelkipásztorok szorgalmas munkájának volt köszönhető.
Ugyanakkor a megállapítás fordítva is érvényes – hangsúlyozta
Böjte, hozzátéve, hogy ahol egy vidék lezüllött és elnéptelenedett,
ott a múltban is az első düledező fal az iskola, a templom
volt.
A dévai központtal erdélyi magyar árvákat nevelő Böjte
Csaba úgy véli, hogy a második lépés a szegények és a
gazdagok szerepének tisztázása lenne. „Az oktatásnak és a
nevelésnek az a célja, hogy megszerettessük a tehetősebbekkel
a szépet, a rendezett, tiszta országot, hogy így ők is
tudatosan vállalják az úgynevezett Tündérkert-adót. Fontos,
hogy tudják, hogy nem céltalanul veszi el az állam a pénzüket,
és adja a szegényeknek, hanem adójukból megszépül környezetük,
rendezetté válik a szülőföldjük" – mondta.
Böjte Csaba szerint Tündérkert-alapot kellene létrehozni,
amelye vagyonuk egy részét befizetnék a tehetősebbek. Az alap
pénzét fejlesztésekre fordítanák a fiatalabb nemzedékek szülőföldön
maradása érdekében. A szociális támogatásra szoruló legszegényebbekről
szólva úgy vélte, hogy nem az önkormányzatoknak kell őket kényszermunkára
vezényelni. Ha az emberekben sikerül az értelmes alkotómunka
iránti vágyat felébreszteni, azzal a hozzáállásuk is lényegesen
megváltozik.
A Szent István-terv ötletgazdája szerint a program
harmadik alappillére a közösségek összefogása lenne. „Ne
csak falunapokat szervezzünk, hanem kalákákat is. Olyan egyszerű
lenne, ha tennénk is valamit azért, hogy a gazt a rózsatövek váltsák
fel, elvégre a miénk maradna, nem másé" – beszélt elképzeléséről
a Krónikának Böjte Csaba.
A Szent Ferenc Alapítványt vezető atya a terv negyedik
pillérének a demográfiai egyensúly helyreállítását tartja.
Mint vitaindító tervében írja: „a demográfiai csőd minden
más csődnek, a gazdasági, anyagi csődöknek is az oka". Böjte
Csaba a romániai magyar politikusoktól azt kéri, vegyék fontolóra
javaslatait, és „ha ennek a tervnek utat akarnak nyitni,
szervezzenek okos vitaesteket".
(MTI/MNO)
|
