vissza a főoldalra

 2011.09.23. 

Kelsen és Gyurcsány

Hans Kelsen, a prágai születésű zsidó jogfilozófus talán a legnagyobb hatású jogpozitivista gondolkodó.

Kelsen Tiszta Jogtana meghatározta a XX. századi jogi gondolkodást és bár kétségtelenül sokszor félreértelmezték, illetve nem teljességében értelmezték gondolatait, mégis megállapíthatjuk, hogy jelentős szerepe volt a jogba és a jogrendszerbe vetett hit megingásában. Kelsen tiszta jogtanát előszeretettel idézik mint a jog és az erkölcs különválasztását. Az elképzelés, miszerint a jogi norma, azaz lényegében a jogszabály kizárólagosan formai okokból érvényes, azaz, amennyiben a megfelelő intézmények formai és eljárási hiba nélkül alkotnak szabályokat, akkor azok feltétel nélkül érvényes jogszabályok, függetlenül tartalmuk etikai vagy morális megítélésétől, sok XX. századi tragédia alapját képezték.

Kelsen Tiszta Jogtana, bár kétségtelenül jelentősen befolyásolta a modern jogfejlődést, összességében megbukott. Ma már látjuk hatását, éppen ezért elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a jogi norma ne legyen levezethető az erkölcsiből. A természetjogi gondolkodás előtérbe került, sőt azt mondhatjuk, hogy még – legalábbis szöveg szerint – a szocialista jog sem tudta kiirtani a jogszabályok erkölcsi alapjait. Így, a híresztelésekkel ellentétben a magyar jog, ezen belül Polgári Törvénykönyvünk is úgy rendelkezik, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis. A jóhiszeműség és a tisztesség elve is része jogrendünknek és bár a büntetőjogi alapelvek inkább a konkrét tényállásszerűségre, tehát a leírt magatartás és tényleges magatartás egyezésére vagy eltérésére vannak kihegyezve, de mégis, erkölcsi megfontolás lehet a bírói mérlegelés alapja.

Új alkotmányunk egyértelműen természetjogi ihletésű.

Így aztán nehezen értelmezhető a szocia-lista körökből érkező sugallat az erkölcsileg elítélhető, de jogilag feddhetetlen szerződésekről. Ilyenek ugyanis nincsenek. Ha egy ügylet a jó erkölcsbe ütközik, ha egy szerződés felei egyértelműen rosszhiszeműen jártak el, ha nyilvánvaló a károkozás vagy a jogosulatlan haszonszerzés szándéka, akkor azt nem lehet az erkölcsileg elítélhető, de jogilag feddhetetlen bélyeggel ellátni. Most éppen a volt miniszterelnökre nyálazzák rá hétről hétre az említett bélyeget: Gyurcsány mentelmi jogát felfüggesztették, de úgysem ítélik el, hiszen morálisan kifogásolható a sukorói ügylet, de jogilag nem.

Attól függetlenül, hogy a sukorói ügylet jogilag is kifogásolható, sőt mi több, vastagon büntetőügy, ezzel az érveléssel már jó néhány gazembert kihúztak a hurokból. Itt az idő, hogy a magyar igazságszolgáltatás legalább részben lemossa magáról a mocskot, bizonyítsa, hogy nem kézivezérelt, tehetetlen, korrupt szervezet és végre foglaljon egyértelműen állást. Gyurcsány elítélése nyílt szembefordulás lehet az elmúlt évek gyalázatával.

Czyba