vissza a főoldalra

 2011.09.23. 

Családbarát város kialakítása a cél

Az egyik legválságosabb térségben élünk

Nyergesújfalu 7788 állandó lakosú város a Duna jobb partján, Komárom-Esztergom megyében, a Bécs-budai főközlekedési út mellett, a Gerecse hegység északi lejtőjén. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. Mihelik Magdolna 2010 októberétől Nyergesújfalu polgármester asszonya. A városvezetővel a családbarát város-koncepcióról beszélgettem.

 – Tisztelt Polgármester Asszony! Amikor átvette a város vezetését, három olyan nagy beruházásra volt szerződésük, melyeknek ez évre jelentkeznek a kiadásai. Ez mekkora terhet jelentett?

 – Nem éppen szerződésekről van szó; a Kernstok Károly Általános Iskola felújítása volt folyamatban, ami felszereléssel együtt majdnem 800 millió forintos projekt, és ennek csak a tizedrésze volt támogatás. Ezen kívül több nyertes pályázatunk volt, melyekre a választások napjáig még nem volt kivitelező, tehát mi folytattuk le a közbeszerzési eljárásokat. Megtehettük volna, hogy elállunk a pályázatoktól, vita alakult ki a képviselő-testületben, de mégsem mondtunk le a korábbi tervekről azok fontossága miatt.

 – Ezek a fejlesztések mennyire terhelik meg az idei költségvetést?

 – Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy jelentős adósságot nem örököltünk, viszont a fejlesztéseket mind utólag finanszírozzák, ami némi gondot jelent a költségvetésben.

 – Nem tudom, hogy helyesek-e az információim arra nézve, hogy nincs többségük a képviselő-testületben. Miként tudnak együttműködni a függetlenekkel?

 – Eddig csak a korábbi jegyző felmentésénél vetődött föl az, hogy ki melyik oldalon áll, de eddig a legtöbb döntést, így a költségvetési rendeletet is egyhangúlag fogadtuk el.

 – További fejlesztéseket meg tudnak valósítani?

 – Kisebb működési hitellel rendelkezünk, és nálunk az egy főre jutó adósság csupán 16 ezer forint, ami a pályázatok miatt keletkezett. Csak minimális önrésszel járó pályázatokban gondolkodhatunk, de pályáznunk kell ebben a helyzetben is, hiszen a folyamatos fejlesztésről nem mondhat le az önkormányzat.

 – Az intézményfenntartások területén a költségek csökkentésére racionalizálási lépésekre is szükség volt?

 – Ezt nekünk már nem kell megtenni, mert 2006 óta az önkormányzat már végrehajtotta, amit lehetett. Bajóttal kötöttünk oktatási intézményfenntartási társulást, az ottani felső tagozatosok hozzánk járnak, ami a kistérségi normatíva szempontjából jelentős. Az egyik óvodánk is közös fenntartásban működik Bajóttal. Egy régi 100 éves iskolaépületet zártunk be a tornacsarnok és a tanuszoda kivételével, így a tantermeket szeptember 1-jétől már nem használjuk, így a diákok leköltöztek az új iskolaépületbe, ahol 29 teremre jut 420 tanuló. Tehát nem zsúfoltak a tantermek. Az eterniti városrészben egy iskolaépületünk van, az ott tanulók is beférnének az új épületbe, de a lakók nagyon ragaszkodnak a családi hangulatú kis iskolához. Ezen kívül önként vállalt feladatunk a zeneiskola, pontosabban az alapfokú művészeti oktatás, amit két éve vettünk át a megyétől, és a bölcsőde működtetése. Viszont még nem vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy drasztikus lépésekre kényszerüljünk.  

– És olyan nem kötelező feladatokról sem kellett lemondaniuk, mint a parkok rendbetétele?

 – Pontosan a parkfenntartás az, amiről le lehet mondani, ha az intézményeket fenn akarjuk tartani. Ezért idén a zöldterületek rendbetételére szánt összeg a tavalyinak a felére csökken. Ez sajnos meglátszik a városon, mert nem tudunk úgy virágosítani, mint régebben.

 – A lakosságban mennyire tudatosult az, hogy főleg a kötelező feladatok ellátásra van pénz?

 – Ezt a helyi újságon és a különböző fórumokon próbáljuk meg tudatosítani. Akik úgy gondolták, hogy eddig sokat költöttünk a parkosításra, most örülnek, de akik ellenünk vannak, azok ezt nem is akarják megérteni, viszont senki se higgye azt, hogy égig ér a fű Nyergesen.

 – Általában a városok legnagyobb költségvetési bevétele az iparűzési adóból folyik be. Ez a helyzet Nyergesújfalun is?

 – Igen, de a válság miatt erősen csökkenő mértékben. 2008-ban háromszor annyi volt az iparűzési adó, amit idénre prognosztizálunk. Sajnos a normatívák nem emelkedtek, így a korábban kizárólag beruházási célokra felhasznált iparűzési adó egy része ma már az oktatási intézmények fenntartását is szolgálja.

 – Sokan azt hitték, hogy az új kormány hamar meghozza a Kánaánt. Mennyire türelmesek a lakosok a városban?

 – Nem igazán lehet általánosítani. Az tény, hogy 2008-tól a térségben igen sok munkahely szűnt meg, a válság által egyik legérintettebb térségben élünk. Korábban munkaerőhiány volt, ma naponta felkeresnek annak érdekében, hátha tudunk segíteni. Nap mint nap járok a városban; iskolába, orvoshoz járva sokan megszólítanak, de nem érzem, hogy kritikával illetnék a képviselő-testület működését.

 – Tavalyi választási programjában megfogalmazta a családbarát város koncepciót. Ha lenne rá fedezet, akkor mindez miről is szólna?

 – Első lépésként intézményeinket olyanná szeretnénk alakítani – az esetek többségében ez már adott –, ahová a szülők szívesen engedik gyermeküket. Az általános iskolai oktatás minőségére szeretnénk nagyobb hang-súlyt helyezni folyamatos ellenőrzésekkel és a továbbképzések támogatásával. Ez inkább szemléletváltás kérdése, mint az anyagiaké, ahogy a közösségi élet fejlesztése is. Úgy veszem észre, erre várnak is a lakosok, hiszen egy-egy gyermekprogramon sok az önkéntes segítő. A Duna közelségét szabadidős programokra tudnánk kihasználni, így jövőre egy egész nyaras rendezvénysorozatot szeretnénk a folyó partján szervezni. Német testvérvárosainkban láttuk, hogy ott az egész település vigyáz a gyermekekre. Ezeket a példákat szeretnénk átvenni; pl. a gyerekszigetekét, amikor boltok, közösségi helyek kapcsolódnak be a gyerekek segítésébe, felügyeletébe. Ekkor az egész társadalmat áthatja a közös felelősség. A „család házának” létrehozását is tervbe vettem, amit meg lehetne valósítani a művelődési ház egyik telephelyén. Egy ilyen intézményben mindegyik korosztály számára lehet programokat szervezni.

 – Ha mindez megvalósul, az a lakosság létszámának növekedését eredményezné?

 – Ez elsősorban a lakótelkek kedvezményes kialakításán múlik. Budapestről sokan költöztek a városba, ezért ha nem is jelentősen, de nőtt a lakosság létszáma.

Medveczky Attila