vissza a főoldalra

 2011.09.30. 

Óvakodunk a politikai kalandoroktól

Az „RMDSZ ügyvédje” most egy korrupciós, pénzmosásos ügy vádlottja

A óvások elutasítása és a kezdeményező-csoport fellebbezésének elfogadása után szeptember 15-én délután meghozta döntését a bukaresti bíróság: bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppártot. Hogyan tovább? Ellenségeskedés, vagy kompromisszumkeresés? Kiket próbálnak megszólítani és milyen programokkal? Ezekre a kérdésekre várjuk a választ Toró T. Tibortól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökétől, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökétől.

 – Kik is hátráltatták a bejegyzést?

 – Amíg egy normálisan működő országban a pártbejegyzés egyszerű jogi aktus, és amennyiben kezdeményezők teljesítik a párttörvényben meghatározott feltételeket, a bíróság meghozza a kedvező határozatot, addig Romániában mindez egy kőkemény politikai kérdés. Nálunk nem csak szigorú a párttörvény, de ráadásul sok dolgot félremagyarázhatóan fogalmaz meg, és nagy a politikai nyomás az igazságszolgáltató szervekre. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során az ellendrukkerek nagy száma sorakozott fel, hogy megakadályozzák kezdeményezésünket. Ha jól megnézzük, hogy kik állnak a gáncsoskodók mögött, akkor világosan látható: az RMDSZ vezetői. Illetve volt egy kulcsfigurája az egész procedúrának, egy bukaresti zugügyvéd, ő adott felhatalmazást az RMDSZ bukaresti szervezete elnökének, és az RMDSZ egyik tanácsosának, hogy a támogató aláíró listákat böngésszék és a bejegyzési dokumentumokból másolatot készítsenek. Ez az alak, az „RMDSZ ügyvédje” most egy korrupciós, pénzmosásos ügy vádlottja, és 3,8 millió eurós honoráriumot vett fel eddig a tanácsaiért. Tehát nem egy kis kezdő ügyvédről van szó. Ennek az „úrnak” a baráti társasága ideiglenesen sikert könyvelhet el, hiszen több mint két hónappal meghosszabbították a bejegyzési folyamatot, sőt azt is elérték, hogy első fokon a bukaresti törvényszék elutasító bejegyzést hozott. Úgy vélem, most már nem visszafelé kell tekinteni, hanem előre, és építeni kell a pártot.

 – Ez a több hónapos késleltetés a pártépítésből vett el időt. Mikor is lesznek az országgyűlési választások?

 – Jellemzi a mostani állapotokat, hogy erre nem lehet egyértelmű választ adni. Az eddigi gyakorlat szerint négyévente tavasszal önkormányzati, míg ősszel országgyűlési választásokat tartanak. Az biztos, hogy 2012-ben lejárnak a mandátumok, de a jelenlegi koalíció döntése értelmében ősszel, egyazon napon tartanák a két választást. Ahhoz, hogy mindez kivitelezhető legyen, még több jogszabályt módosítani kell, de a jelenlegi kormánykoalíció abszolúte nem erős: a felsőházban kisebbségben van, az alsóházban az RMDSZ-szel megerősítve törékeny a többsége. Emellett mindennapos a román pártok közti átjárás, sok a korrupciós ügy és nem kevés a zsarolható politikusok száma. Egy biztos: az Erdélyi Magyar Néppárt független a választások időpontjától, megméretteti magát. Úgy készülünk, hogy minden olyan településen, ahol a magyarság aktívan részt vesz a közéletben, legyen jelöltünk. Fontos, hogy jelöltjeink ne azért vállalják az indulást, mert abban üzletet látnak, hanem a magyarság szolgálata miatt. Arra is ügyelünk, hogy ne férkőzzenek sorainkba opportunisták, zsarolható egyének, a régi rendszer kiszolgálói. Óvakodunk a politikai kalandoroktól. Remélem, hogy az a Tőkés László mellett kitartó csapat, amelyik az EMNT-t egy komoly politikai civil mozgalommá hozta fel, képes lesz az eredeti szellemiség megtartásával egy modern európai néppártot kialakítani.

 – Aminek nem mindenki örül. Így a román miniszterelnök-helyettes, Markó Béla sem, aki szerint az EMNP „egy magyarországi beruházás, ez egy politikai cián, egy politikai környezetszennyezés” és gyengíti az erdélyi magyarságot. Holott, éppen önök voltak azok, akik Marosvásárhelyen egy RMDSZ-es politikust javasoltak közös polgármesterjelöltnek.

 – Ez egy igen durva nyilatkozata Markó Bélának, aki, mióta nem tölti be RMDSZ elnökének posztját, állandóan a Magyarországról érkező veszélyekről beszél. Így tett a honosítási törvény elfogadásakor, és akkor, mikor a határon túli magyarok szavazati jogáról ment a vita a magyar parlamentben. Hasonló módon nyilatkozott akkor, mikor Tőkés László összefogást sürgetett, s mikor az EMNP ideiglenes vezetősége a magyar pártok összefogását szorgalmazta. Milyen Magyarországról érkező veszélyről beszél Markó, hiszen közel 30 ezer romániai állampolgár támogatta a pártunk bejegyzését! Egy olyan pártét, amely valós társadalmi igényt elégít ki, és zászlajára tűzte a csalódott és a politikai életből kiszorult 500 ezer magyar visszahozását a közéletbe. Lelke rajta, hogy Markó minket veszélyforrásként értékel, bizonyára ez a mondás írói munkássága része. Az viszont különlegesen cinikus, és a jóízlést is sérti, hogy annak a román kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként mondja a ciános metaforát, amelyik két magyar miniszterének közreműködésével próbálja meg a végleges döntést meghozni a verespataki aranybánya működésével kapcsolatban, és potenciálisan szabadítja rá a ciánveszélyt Erdélyre és az egész Kárpát-medencére. Ezért én Markó helyében a ciános metaforától igazán tartózkodnék. Szerkesztő úr említette a marosvásárhelyi polgármester-választást. Ez a város jelenleg az erdélyi magyar politikum összefogásának próbahelye. A választási törvény módosítása miatt lehetőség nyílik arra, hogy magyar vezetője legyen a városnak, ha olyan jelöltet találunk, melyet mindhárom magyar párt elfogad. Az EMNT anno ennek az összefogásnak az élharcosa volt, és elsőként ültünk le a Magyar Polgári Párt helyi vezetőivel tárgyalni. Egy olyan köztiszteletben álló jelöltet kell találni, aki nem pártkatona, hanem szakmailag is megbecsülésnek örvend, és a történelmi egyházak és a civil szervezetek is támogatják. Ezentúl szükséges lenne egy olyan általános keretegyezményre az erdélyi magyar politikai szereplők között, amelyik megtalálja az arany középutat a versengés és az együttműködés között. Tájékoztatom a tisztelt magyarországi olvasókat, hogy az erdélyi magyarok nem, vagyis nem csak tömbben élnek. Az itteni magyaroknak kevesebb mint a fele él tömbben a Székelyföldön, s a többiek Erdély interetnikus közegében. Tehát ezért nem lehet szerintem csak versengve, vagy csak koalícióban indulnunk az önkormányzati választásokon. Azt szorgalmazzuk, hogy ne csak az országgyűlési választásokra szülessen meg egyezmény, hiszen egyértelmű: azon csak együttműködve lehet átlépni a parlamenti küszöböt, hanem hozzunk létre egy rugalmas helyi választási szabályozást is. Célunk, hogy erős képviselete legyen a magyarságnak, és ehhez kell megtalálni a különböző eszközöket. Induljon el tehát egy párbeszéd a nemzeti minimumról, mert – s ezt nagyon jól tudjuk– , sok olyan kérdés van, amiben csak együtt lehetünk eredményesek.

 – Pártjukat Tőkés László nevéhez kötik, de ő bejelentette, nem akar elnök lenni, hanem védnökséget vállal. Ez nem bizonytalaníthatja el a szimpatizánsokat?

 – Nagyon remélem, hogy nem. Nem véletlenül kötötték ezt a pártot Tőkés László nevéhez, és ahhoz a szellemiséghez, amit ő megjelenít. Tőkés László a mi érték -és mértékadónk, jelenleg az Európai Parlament alelnöke és Orbán Viktor mellett az a Kárpát-medencei személyiség, akinek a nevéhez köthető a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programja.

Medveczky Attila