vissza a főoldalra

 2012.04.06. 

Több ezer lengyel Budapest utcáin

Beszélgetés Tomasz Sakiewicz-csel, a Gazeta Polska főszerkesztőjével

A fővárosban rendezett március 15-i állami ünnepségeket idén több ezer lengyel vendég jelenléte gazdagította. Utazásukat a varsói Gazeta Polska hetilap által létrehozott klubhálózat szervezte. Az újság főszerkesztője, Tomasz Sakiewicz 1967-ben született Varsóban, nős, négy gyermek édesapja. A Varsói Egyetem pszichológia szakán szerzett diplomát. Két gyerekkönyv szerzője, illetve két tanulmánykötet társszerzője. Nemzeti ünnepünkön szintén ellátogatott hozzánk, sőt beszédet is mondott.

 A Nagy Utazás Magyarországra elnevezésű akció egyik szervezőjeként milyen gondolatokkal érkezett hazánkba?

- Március 15. a magyarok nemzeti ünnepe, ugyanakkor a népek függetlenségéért folytatott harc jelképe is. Ebből az alkalomból a lengyel nép több ezer fős küldöttsége érkezett Budapestre. Jövetelünkkel szerettük volna feleleveníteni a lengyelek és a magyarok közös küzdelmét, melyet évszázadokon keresztül folytattunk a szabadságért. Azonos utat jártunk be az elnyomó nagyhatalmak ellen folytatott harcban, és kitartóan hangoztattuk, hogy a közép-európai népeknek joguk van az önrendelkezéshez, az önálló nemzeti léthez. Nem véletlen, hogy a lengyelek, oly nagy számban harcoltak a különböző magyar felkelésekben, sőt, némelyikben vezető tisztségeket is betöltöttek. Magyarországot és Lengyelországot ugyanazok az osztrák és orosz hadseregek szállták meg.

 Látogatásuk nyilván politikai üzenetet is hordozott?

- Mindkét nép ugyanazt élte át a kommunista elnyomás idején, majd később, az úgynevezett rendszerváltás után is, mikor a kommunista állam kiváltságosai akadályozták a demokrácia fejlődését. Budapestre utazásunkkal támogatni kívántuk a magyar kormányt, amely szuverén államot próbál felépíteni a nemzetek Európájában. Tiltakozunk a külső országok baloldali pártjainak beavatkozása ellen, amellyel korlátozni akarják a magyarok önrendelkezési jogát. Mindamellett látogatásunk legfőbb célja az volt, hogy kinyilvánítsuk Magyarország iránti rokonszenvünket.

 Voltaképpen hány lengyel érkezett Budapestre? A magyar sajtó becslései szerint körülbelül négyezren lehettek?

 - Határozottan tudom, hogy ennél jóval többen voltunk. A mi klubhálózatunk négyezer-ötszáz résztvevőt regisztrált, ám egyénileg is több százan indultak útnak, autóbuszokkal és gépkocsikkal. Főként a Kossuth Lajos téren magam is sok olyan honfitársammal találkoztam, akik tőlünk függetlenül, nem a mi szervezésünkben jöttek. Tehát legalább ötezer lengyelről beszélhetünk.

 Két teljes napot töltöttek nálunk. Milyen benyomásokat szereztek?

 - A magyarok új alkotmánya hazafias szemléletű, és az ünnepségek során is ezt a lelkes hazaszeretetet éreztük.

 És Önnek mi jelentette a legmaradandóbb élményt?

 - Magánemberként is nagyon fontosnak éreztem, hogy jelen legyek. Csodálatos volt átélni, hogy a magyarok szeretnek minket: ahogy vonultunk, láttam, hogy kétoldalt emberek ezrei könnyeznek örömükben; tapsoltak, ujjongva kiáltoztak, rengetegen kezet nyújtottak vagy éppen átöleltek. Bármiféle érdek nélkül, a legtisztább érzésekkel örültünk egymásnak. Átfutott az agyamon, hogy ez már több a barátságnál: ez már testvériség. Vannak ilyen kivételes, felemelő pillanatok, és Budapest utcáin átéltük ezt a csodát.

 A nemzeti ünnepet megelőző napokban a magyar baloldali média össztüzet zúdított a lengyelekre, és azt ismételgette, hogy a lengyelek pénzért utaznak ide, Orbán Viktor fizetett tapsembereiként!

 - Ez arcátlan hazugság. Valamennyi lengyel teljes mértékben a saját költségén utazott, egyetlen fillért sem kaptunk, ilyesmi szóba sem került. A Gazeta Polska klubhálózata sem nyújtott anyagi támogatást, mert ezt nem engedheti meg magának.

 Az egyik napilap odáig aljasodott, hogy azt állította, hogy a lengyelek csak azért jönnek Budapestre, mert Orbánék ingyen gulyáslevest osztogatnak nekik!

 - Ez elképesztő! Természetesen nagyon szeretem a gulyáslevest, ahogy általában a magyar konyhát. Budapesti tartózkodásom idején is ettem és nagyon finom volt: még nokedli is volt benne. A rágalomra azt felelhetem: Varsóban és más lengyel nagyvárosokban is vannak magyar éttermek, ahol szintén nagyon jól főznek. Tehát ha egy lengyel finom gulyáslevesre vágyik, azt a lakóhelyén is megkapja, és pusztán emiatt nem kell oda-vissza több száz, netán ezer kilométert utaznia!

A Nemzeti Múzeumnál reggel kilenc órakor kezdődött ünnepségen beszédet is mondott. Hogyan összegzi az ott elhangzott gondolatokat?

 - Két fő szempontot emelek ki. Az első: a lengyel¨Cmagyar unió hatszáz évvel megelőzte az Európai Uniót. Ebből következik, hogy a vezető európai országok az együttműködés szabályozásához bátran támaszkodhatnának a mi évszázados gyakorlatunkra, tapasztalatainkra. A másik gondolat: a nemzetek függetlensége az Unión belül is elengedhetetlen feltétel. Egy jól működő európai közösség csakis szabad országokra épülhet.

 Hogyan jellemezhetjük a Gazeta Polska hetilapot?

 - Lapunk százötvenezer példányban jelenik meg, és egész Lengyelországot átfogó klubhálózatot teremtett: közel háromszáz helyi klub működik. Lapunk jobboldali konzervatív profilú, következetesen antikommunista. Hasábjainkon küzdünk a cenzúra, a korrupció és a posztkommunisták hazugságai ellen. Elnevezésünk lassan kétszáz éves: a Gazeta Polska első száma 1826 decemberében jelent meg Varsóban. A megszálló orosz cári hatalom, majd a nácik időről időre betiltották a működést ¨C a megújult Gazeta Polska 1993-ban indult, társadalmi-politikai hetilapként. Első számaink egyikében közzétettük a lengyel parlamentben helyet foglaló kommunista titkosügynökök névsorát. Jómagam 2005-ben vettem át a főszerkesztői feladatokat.

 Hány tagja van a klubhálózatuknak?

 - Ezt nehéz megmondani, mert klubjainknak nincs hivatalos tagságuk, ez nem egy párt¡K Az ország minden városában működik klubhelyiségünk, de a határokon túl is számos országban jelen vagyunk, szinte az egész világon, főként a tengerentúli lengyel kolóniákban. A különféle rendezvényeinket rendszeresen látogatók száma mindenképpen tízezrekben mérhető.

Újságunk és a klubok egyértelműen támogatják az Orbán-kormány politikáját, amely szembeszáll Brüsszel önkényes irányításával és a szabadság védelmére törekszik.

 Melyek az újság legfőbb témái, mi a társadalmi küldetése?

 - Sok figyelmet szentelünk a lengyel függetlenségi harcok történelmének és az antikommunista földalatti mozgalomnak. Határozottan támogatjuk az átvilágítást; ellenezzük egy európai szuperhatalom létrehozatalát és a brüsszeli központosítást, illetve Lengyelország behódolását Oroszország előtt. Szintén fő témáink közé tartozik a nemzeti függetlenség védelmezése a pénzügyi világ, főként a nemzetközi bankrendszer ellenében.

 A 2010 áprilisában bekövetkezett, kilencvenhat halálos áldozatot követelő szmolenszki légi szerencsétlenséggel is nagyon sokat foglalkoznak!

 - Az utóbbi két évben a lap tevékenységének hangsúlyát a szmolenszki tragédia felderítésére helyeztük. E mai napig feltáratlan katasztrófában életét vesztette a köztársasági elnökünk és a lengyel állam közel száz magas rangú tisztviselője. Nem tudjuk biztosan, mi történt Szmolenszkben, abban viszont bizonyosak vagyunk, hogy az egész világon terjesztett orosz változat hazugságokra és hamisításra épül. Ezt az állítást már eddigi cikkeinkkel is sikerült bizonyítanunk.

 Mikor kelhetnek útra azok a magyarok, akik méltóképpen szeretnék viszonozni a lengyelek nemes március 15-i gesztusát?

 - Április 10-én a szmolenszki katasztrófára emlékezünk Varsóban. Tudom, hogy ez az időpont meglehetősen közeli, viszont kínálkozik egy másik varsói lehetőség is: november 11-e a lengyel nemzeti függetlenség napja, s ez minden hazafi számára nagyon fontos ünnep.

Zsille Gábor