vissza a főoldalra

 

 

 2012.04.06. 

Közvéleménykutatás 8 milliós közpénzből?

Esztergom, mint politikai kísérleti terep

Esztergomban érvénytelen a 11 kérdésben tartott népszavazás, március 25-én a választásra jogosultak 35 százaléka, azaz 8.213 fő járult az urnákhoz. Az 50 százalék feletti érvényességi küszöbhöz 11.875 szavazat kellett volna. A népszavazást mások mellett a független polgármestert, a Tétényi Évát támogató MSZP, a Jobbik és az LMP kezdeményezte.

 Nyolc millió forintot költött a város a népszavazásra. Megérte? – kérdezem Steindl Balázst, a Fidesz-KDNP esztergomi frakcióvezetőjét.

 –A népszavazás érvénytelen és eredménytelen voltát az adófizetők 8 millió forintja bánja. Lehetett hallani a kampány során, hogy ez egy jó felmérés ahhoz, hogy megtudják, mennyien támogatják polgármester asszonyt. Ha valóban ez volt a cél, akkor elég drága közvéleménykutatás volt ez, méghozzá közpénzből. Az is világosan kitűnik, hogy az „MSZP-JOBBIK-LMP-Tétényi-koalíció” politikai ügyet csinált az egészből, hiszen nem csak arról szólt a kampány, hogy szakmai kérdésekben döntsenek a választópolgárok, hanem igenis a Fidesz-KDNP-frakció ellen hergelték a lakosokat. A kampányban meg is fogalmazták, hogy ha elmennek szavazni az esztergomi polgárok és eredményes lesz a voksolás, akkor véget vethetnek a Fidesz-KDNP frakció „önkényuralmának” és feloszlathatnak minket.

 Polgármester asszony szerint önök olyan szórólapot terjesztettek, mely a szavazástól való távolmaradásra buzdította a lakosokat. Ezért ő azon gondolkozik, jogorvoslatot kérnek.

 –Mi nyomtatott anyagban a távolmaradásra nem buzdítottunk senkit. Az igaz, hogy Kálmán képviselőtársam még a testületi ülésen elmondta, hogy nem megy el szavazni, mert nem ért egyet a kérdésekkel. De miért nem arról beszélünk, hogy mennyire megtévesztő volt az egész kampány és a feltett kérdések . Ha érvényes és eredményes lett volna a népszavazás, akkor hatalmas összegű pereket indítottak volna ellenünk azok a cégek, amelyek érvényes közbeszerzésen nyertek , hiszen érvényes szerződéseket kellett volna a városnak felbontania. Nagy valószínűséggel ezek a cégek megnyerték volna a pereket. Honnan pótoltuk volna a hiányzó 100 millió forintokat? Talán újabb adók kivetésével? Erről senki nem beszélt.

 A kérdések között szerepelt, hogy a képviselő-testület alakítsa-e át a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon-e ki nyílt pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás és az élményfürdő üzemeltetésére. Miért érte volna meg az ellentábornak az „igenek” győzelme? Milyen racionális hasznuk származott volna belőle?

 –Nem tudom, csak sejtem, hogy Tétényi Éva támogatói körének mind politikailag, mind gazdaságilag érdekében állt a győzelem. Erre egy példa a piac esete, mert hónapok óta húzódik a vita a felügyeletét érintően. Nemrég kaptam a hírt, hogy a piacosok nem tudják  kinek fizessék be a helypénzt, annyira bizonytalan a jogi helyzet. Döntöttünk arról, hogy a piacot saját cégünk üzemeltesse, de ezt polgármester asszony hetek óta nem írja alá, szembe helyezkedik a testület döntésével, és közben a piac gazdátlan, szemetes, koszos. Tudjuk, hogy Tétényi Éva mögött áll az az ember, aki meg szerette volna szerezni magának a piacot. A parkolásra vonatkozó kérdés pedig azért érthetetlen, mert az új jogszabály szerint a parkoló rendszer üzemeltetését törvényileg csak önkormányzati cég végezheti. A szemétrendelettel kapcsolatban tudni kell, hogy külön bizottság alakult Jobbikos taggal, és így az ellenzékkel közösen dolgozta ki a frakció az új hulladékrendeletet, amit megszavazott a testület. Ráadásul az egyedül élőknek így olcsóbb lett a szemétszállítási díj.

 Említettük már Tétényi körét. Azt mondta a polgármester asszony: „Magyarországon egyedül itt valósult meg, hogy két civil szervezet és három parlamenti párt együtt lépett fel, és már maga az összefogás is eredmény.” Érdekes, hogy Tétényi esetében sosem vetődik fel „bűnként” a Jobbik általi támogatottság, míg a baloldali média azt harsogja, hogy a Fidesz összejátszik a Jobbikkal. Ez azért abszurd.

 –Így van, Esztergom egy politikai kísérleti terep. Március 23-án zárórendezvényt tartottak a népszavazás kezdeményezői, és bizony ott volt Novák Előd (Jobbik) , Karácsony Gergely (LMP) és Lukács Zoltán (MSZP) is. Egymást megértően,  egy asztalnál ültek Tétényi Évával. Nem hiszem el, hogy a „vendégeknek” az volt a lényeges, hogy mit is döntenek az emberek a szakmai kérdésekben. Itt tehát az MSZP és a Jobbik eltekint attól, hogy kivel fog össze, de ez legyen az ő problémájuk.

 Az, hogy az MSZP Esztergomban tartotta március 15-ei  „ünnepségét”, annak nem volt kampánycélzata?

 –Természetesen de. Az is abszurdum, hogy Mindszenty városába jön Mesterházy és az MSZP ünnepelni.

 Gondolom, akkor folytatódik tovább a helyi küzdelem. Nem látja esélyét a konszolidációnak?

 –Mindenképpen arra törekszünk, hogy Esztergomban konszolidált állapot uralkodjon és a város működőképes legyen. A továbbiakban is a városért szeretnénk tenni, és reméljük, beindul az élet az élményfürdőn, vagy az új szállodán keresztül. De mindez polgármester asszonyon is múlik. Úgy nem lehet viszont dolgozni, hogy polgármester asszony a neki nem tetsző döntéseket nem hajtja végre, majd azt harsogja, hogy a városban diktatúra uralkodik. Ez nem vezet semmi jóra, rossz hírét viszi a Városunknak nem is beszélve az ebből származó károkra. Nehéz egy olyan városvezetővel dolgozni, aki ilyen politikai stílust képvisel.

 

Medveczky Attila