|
 2012.04.06.
Tojáshiány Európában
A termelőknek nem kis anyagi ráfordítást jelentett a technológia
kicserélése
Húsvét
előtt azt tapasztaljuk, hogy szinte aranyárban lehet kapni a tojást.
Egyes élelmiszerboltokban 650 forintot is elkérnek egy tízes
kiszerelésű tojásért; így valószínűleg a húsvéti tojásfestés
úri passzió lesz, és úri koszt a spenót tükörtojással. Az
okokról Végh Lászlót, a Baromfi Termék Tanács elnökét,
a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének
elnökét kérdezem.
Tisztelt elnök úr! Engedje meg, hogy ezzel a naív kérdéssel
indítsak: mi az oka ennek a brutális áremelkedésnek? Vannak,
akik a nemzetközi helyzetet okolják, míg mások a tisztességtelen
kereskedői magatartást.
–Január 1-jén került bevezetésre az az EU-s rendelet,
amelyik változtat az állatjóléti szabályokon. Mindez a
gyakorlatban a ketrecméretek megváltozását jelenti. A régi típusú
ketrecekben nem lehet már tojótyúkot tartani, így tojást sem
lehet termelni. Az elmúlt 2-3 évben az EU tagállamai elkezdték
az állattelepek korszerűsítését, elindultak a pályázatok, a
ketreccserék, ami 2010 húsvétjától egészen 2011 szeptemberéig
túltermelést eredményezett, mivel az új típusú ketreceket
sokan új épületekbe helyezték el, és közben a korábbi, régi
épületben működő állományokat is fenntartották. A túltermelésnek
pedig az lett a következménye, hogy a tojást az önköltség
alatti áron vették át a termelőtől. Az egyik oka az áremelkedésnek
a költségnövekedés (takarmány, energia, szállítás, új
ketrecek), és a tojás termelői ára elérte az optimális
szintet. Tudni kell, hogy megnőttek a takarmányárak is és a
termelőknek nem kis anyagi ráfordítást jelentett a technológia
kicserélése. Ez önmagában is árnövekedéssel járt. Mivel 15
tagállam nem tudta az átállást teljes mértékben végrehajtani,
jelentős tojáshiány keletkezett a piacon. Ennek egyik oka
termelési költségek növekedése, a másik pedig az EU-s
rendelet. Ezután már a kereskedő dönt arról, hogy mennyiért
adja a tojást. Annyira emeli a tojás árát, amennyire gondolja.
A tojás árának
emelkedése kicsit hasonlít a benzin árának emelkedéséhez,
mert mindkettő befolyásolja igen sok termék árát. Gondolom
most a tésztafélék, sütemények, a kekszek is drágulnak. Mi a
lakosság reakciója? Az olcsóbbat keresi, vagy lemond a tojásról
és az azt tartalmazó élelmiszerekről?
–Mivel mi termelők vagyunk, így hiteles tapasztalattal
nem rendelkezünk. Bizonyára vannak, akik lemondanak a tojás
fogyasztásáról, és megint lesznek olyanok, akik nem a
megszokott úton szerzik be a tojást. Az euro-forint viszony is
befolyásolja a tojás árát. Néhány kistermelő csökkentette
a tojók számát, s így rájuk nem vonatkozik a rendelet. Tőlük
olcsóbban beszerezhetik a tojást még számla nélkül is. Tehát
a feketegazdaság megerősödött.
Az állatjóléti intézkedések
miatt többen felhagytak a tojástermeléssel?
–Átmenetileg többen, mert nem tudott mindenki átállni
az új szerkezetre. 400 regisztrált telep működik hazánkban,
abból 100 jelezte, nem fog átállni, és úgy hiszem, hogy a 4,1
millióból 200 ezer férőhely esik ki a rendszerből, viszont
plussz férőhelyek is keletkeztek. Azt szeretnénk elérni, hogy
az új pályázatok új állományok beállítására is
alkalmazhatók legyenek. Akik nem álltak át technológiailag, június
31-éig csak ipari felhasználásra termelhetnek tojást, de ez
csak veszteséges lehet. Lényeges, hogy Magyarországon nem
tudtunk annyi tojást termelni, ami kielégítené a magyar
fogyasztást, így a termék folyamatos importra szorult. Így a
kereskedelmi árakat főleg az import és nem a termelői árak
határozzák meg. Nálunk a termelői oldal most jutott el odáig,
hogy normális, megfelelő profitszintű áron veszik át tőle a
tojást.
Ön szerint mennyi lenne
a tojás optimális kereskedői ára?
–Ennek
a megválaszolására nem vállalkozhatok. Azt, hogy a kereskedő
mennyit tesz rá a termelői árra, azt a kereslet-kínálat határozza
meg, s azt mi nem tudjuk befolyásolni. Az biztos, hogy egy tojáson
többet nyer a kereskedelmi faktor, mint a termelői.
Hogyan látja: a magyar tojástermelők, a baromfitartók
eddig nyertesei, vagy vesztesei az EU-s csatlakozásnak?
–Amint említettem, főleg az importlehetőség határozza
meg az árat, s ez korábban is így volt. A csatlakozásnak nem a
termelők, hanem a társadalom a vesztese, mert míg egy angol
polgár élelmiszerre a jövedelme 6-7 %-át, addig a magyar közel
a felét. Holott nagyon fontos a tojás, mert népélelmezési
cikk és viszonylag olcsón, a legtisztább élelmiszerként lehet
előállítani és irreális, hogy olyan állatjóléti intézkedéseket
hoznak, hogy pontosan a legszegényebb rétegek nehezen majd hozzá
ehhez a tökéletes táplálékhoz.
Szinte fejedelmi lakoma lesz a spenót tojással, amit
annak idején a menzán pfujjoltunk…
–Pedig ez a teljes értékű
táplálék. Szinte maga az élet a tojás. Bízom benne, hogy az
év második felére konszolidálódik a helyzet és az árak is
normalizálódnak, mert addig több termelő átáll az előírt
technológiára.
Medveczky Attila
|
